Egy több évszázados rejtély: miért csíkosak a zebrák?
A tudósokat már több mint 150 éve foglalkoztatja a nagy kérdés:
miért vannak a zebrának csíkjai?
Mire szolgálnak ezek? Mármint azon kívül, hogy őrületesen jól mutatnak. Egyes kutatók szerint a csíkok az álcázásban segítik az állatot – valamiképpen felbontják a zebrák körvonalait, a valóságosnál nagyobbnak mutatják az állatot, és így amolyan négy lábon járó optikai csalódássá változtatják őket. Azonban pár éve kiderült, hogy ez nem igaz: a tudósok megállapították, hogy az oroszlánok és a hiénák csak akkor észlelik egyáltalán a csíkokat, ha nagyon közel kerülnek hozzájuk.
Egy másik hipotézis szerint a fekete csíkok gyorsabban melegednek fel, mint a fehérek, és így légáramlatokat hoznak létre, amelyek hűtik a zebrákat. De egy pár évvel ezelőtti tanulmány kimutatta, hogy a zebrabőrrel borított víztartályok ugyanúgy felmelegednek, mint a normál lóbőrrel borítottak. Az is felmerült, hogy a testmintázat esetleg a párválasztás során jelenthet előnyt.
Zebrák egy afrikai rezervátumban (fotó: Wolfgang Kaehler/LightRocket via Getty Images)
De ez sem igaz.
Ugyanis a zebrák csíkjai – legalábbis jelenlegi ismereteink szerint – valójában a böglyök és egyéb rovarok ellen jelentenek védelmet.
Amire szükségük is van, ugyanis egyrészt nagyon fogékonyak a böglyök és a cecelegyek által terjesztett számos halálos betegségre, egyebek mellett az afrikai lópestisre és a lóinfluenzára. Másrészt nagyon sebezhetőek a rovarok támadásaival szemben: más legelésző állatokhoz, például az antilopokhoz képest szőrzetük szőre szokatlanul rövid, így a legyek könnyebben megtalálják a vérereket szúró szájszerveikkel.
A csíkok viszont valamiért segítenek. 2014-ben kutatók megállapították, hogy a feltűnő csíkokat viselő lófélék – három zebrafaj és az afrikai vadszamár, amelynek vékony csíkok vannak a lábain – általában olyan régiókban élnek, ahol sok bögöly van – amelyek valamiért nehezen tudnak leszállni csíkos felületekre.
Egy kísérlet során egy tudóscsoport lovakat és zebrákat figyelt meg: bár a szúnyogok könnyedén megtalálták és megközelítették a zebrákat, landolni csak nagyon nehezen – vagy inkább egyáltalán nem – tudtak rajtuk. A tudósok ugyanazt a tendenciát tapasztalták, amikor zebracsíkos kabátokat adtak a lovakra (ez tényleg megtörtént, az eredményt itt lehet megtekinteni). A csíkokkal borított állatok hirtelen ellenállóbbá váltak a rovarokkal szemben (kivéve a fedetlen fejüket). Az egyszínű kabátok nem voltak hatással; kifejezetten a csíkok zavarták meg a böglyöket.
Magányos zebra egy németországi állatkertben (fotó: Silas Stein/dpa (Photo by Silas Stein/picture alliance via Getty Images)
Valami tehát nyilvánvalóan összezavarja a vérszívókat, de hogy pontosan mi, az rejtély. Talán a fekete csíkokat úgy kezelik, mint két fát, amelyek között valahogy lavírozni próbálnak. De még valószínűbb, hogy a csíkok megborítják az ún. optikai áramlásukat – vagyis azt, ahogyan a látómezőjükben mozgó tárgyakat érzékelik.
A Minnesotai Egyetem rovarkutatója, Paloma Gonzalez-Bellido is az utóbbi mellé teszi le a garast: “Ezek a rovarok az optikai áramlást használják saját sebességük és a közeli tárgyaktól való távolságuk mérésére. Úgy gondolom, hogy a kulcs az, hogy a csíkok vastagsága és iránya nem egyenletes, sem egy csíkon belül, sem a csíkok között. Alighanem ez nehezíti meg a rovarok számára a leszállást.”
The post Egy több évszázados rejtély: miért csíkosak a zebrák? first appeared on nlc.
