Nagy a baj Csernobilban, retteg az egész világ
Egy dróntámadás kilyukasztotta a csernobili atomerőmű fölött emelt védőburkolatot – ezt még februárban jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Állítólag egy iráni tervezésű (onnan importált vagy már orosz gyártmányú) Shahed drón okozta a kárt. A közvetlen kár nem tűnt túl nagynak, de azóta kiderült, hogy a 100 évre tervezett szarkofág már nem képes betölteni feladatát, javítására nemzetközi összefogásra lenne szükség – írja a hvg.
A szarkofág mintegy 200 tonnányi erősen radioaktív hulladékot tartalmaz. 2010 és 2019 között nagy nemzetközi együttműködéssel újabb építményt helyeztek el a szarkofág körül, akkor több mint kétmilliárd eurót költöttek rá. Élettartamát száz évre tervezték. Ennyit azonban nem bírt ki, mivel a februári orosz dróntámadás lyukat ütött a szerkezetén, így már nem szigetel megfelelően.
39 éve történt a csernobili atomerőmű-baleset – Így néz most ki Pripjaty:
A kár jelentős, becslések szerint több millió dollárra lenne szükség az építmény helyreállításához. Amennyiben az eredeti, szovjet betonszarkofág most összeomlana, az új védőépület nem tudná megakadályozni, hogy radioaktív anyagok jussanak ki belőle, ez pedig nemcsak Ukrajnára, de a környező országokra is veszélyt jelenthetne.
A sérült szerkezet helyreállítása ezért nagyon fontos és sürgető, azonban a helyreállítási munka rendkívül veszélyes, a munkások jelentős sugárdózist kaphatnak.
Magyarországi intézkedések egy nukleáris baleset esetén
Magyarország mind adminisztratív, mind végrehajtói oldalról komolyan felkészült egy esetleges nukleáris vagy radiológiai baleset lakosságot érintő hatásainak kezelésére. A lakosság védelmét az ONER (Országos Nukleárisbalesetelhárítási Rendszer) biztosítja különböző központi, ágazati, területi és helyi szervek segítségével – erről még Aszódi Attila nukleáris szakértő írt 2 évvel ezelőtt a blogján. Amennyiben egy nukleáris vagy radiológiai balesetből olyan mennyiségű radioaktív anyag kerülne a környezetbe, ami a lakosság egészségét veszélyeztetheti, az ONER-ben részt vevő szervek lakosságvédelmi intézkedéseket rendelhetnek el. A védelmi intézkedések általában csak korlátozott területen, például egy atomerőmű néhány tíz kilométeres körzetében válhatnak szükségessé. Ilyenkor például arra kérhetik az embereket, hogy bezárt ablakok mellett maradjanak otthon, de bizonyos esetekben szükség lehet a lakosság kimenekítésére is.
Kiemelt fotó: Volodymyr Tarasov/Ukrinform/NurPhoto via Getty Images
The post Nagy a baj Csernobilban, retteg az egész világ first appeared on nlc.
