Tegnap hőségriadó, ma leszakadó háztetők – Ez lenne az új normális?

Néhány nappal ezelőtt még alig kaptunk levegőt a hőségtől: tűző nap, izzó aszfalt, 40 fok körüli csúcshőmérsékletek és olyan meleg éjszakák telepedtek ránk, hogy a légkondik is alig bírták. Aztán egyik napról a másikra szó szerint mindent felforgatott az erős hidegfront. Fákat döntött ki és tetőket szakított le az ítéletidő, a hőmérséklet pedig 20 fokot zuhant vissza.

De vajon mi az oka a brutális váltásnak? Egyáltalán normális ez? És ami talán még fontosabb: számíthatunk arra, hogy a jövőben is ilyen szélsőséges lesz az időjárásunk?

6 fotó

Mi okozza a hirtelen lehűlést?

Több, egymással összefüggő légköri folyamat eredménye az ilyen gyors lehűlés. A kulcsszereplő ebben az úgynevezett jet stream, vagyis a nagy magasságban húzódó, erős futóáramlás, amely a sarkvidéki és a mérsékelt övi légtömegek határán halad, és meghatározza az időjárási frontok mozgását.

Ez az áramlat eddig is befolyásolta a Kárpát-medence időjárását, ám az elmúlt évtizedekben a viselkedése megváltozott. A korábban egyenletesebb pályán mozgó jet stream egyre hullámzóbbá vált. Ezt a változást a tudósok részben az Északi-sark gyors melegedésével hozzák összefüggésbe. A változékonyabb futóáramlás lehetővé teszi, hogy a sarki hideg vagy épp a déli forróság mélyebben benyomuljon a kontinens belsejébe, így pedig akár rövid idő alatt is jelentős hőmérsékletváltozást okozzon.

Tényleg egyre gyakoribbak ezek a szélsőségek?

Igen, és ez már nem csak benyomás, hanem mérhető tény. A Financial Times egy 2024-es cikke szerint Nyugat-Európában több mint 60%-kal nőtt a gyors és drasztikus hőmérsékletváltások előfordulása az 1960-as évekhez képest. Ez a tendencia Közép-Európát, így Magyarországot is egyre inkább érinti.

Ezek a hőmérsékleti ugrások pedig nemcsak gyakoribbak, hanem intenzívebbek is: akár 15–20 fokot is jelenthetnek mindössze néhány nap alatt, gyakran erős széllel, viharokkal, és gyakran jelentős károkkal kísérve.

Fotó: Neményi Márton

Régen is volt ilyesmire példa?

Természetesen korábban is előfordultak hasonló jelenségek, de nem ennyire gyakran és nem ennyire gyorsan. Az extrém meleg vagy hideg napok egyáltalán nem újkeletűek. Mértek már 41,7 fokos maximumot is Békéscsabán 2000-ben, de arra is volt példa, hogy a legalacsonyabb hőmérséklet csupán 1,7 fok volt. Utóbbit Zabaron jegyzik 2012-ből.

Évtizedekkel ezelőtt is tapasztalhatók voltak kiugró értékek: 1973-ban is volt rá példa, hogy Borsodnádason és Romhányban csupán 2 fokot mutatott a hőmérő július 25-én hajnalban, és a 39,8 fokos hőség is rekordnak számít július 28-án, melyet még 1950-ben Csongrádon mértek.

Ám a szakértők szerint a váltások tempója és gyakorisága az, ami igazán szembetűnővé vált.

A World Meteorological Organization (WMO) jelentése szerint a hőhullámok hossza és kiterjedése is nőtt, miközben a hidegfrontok gyakran hevesebb esővel és széllel érkeznek, mint korábban. Az ilyen típusú, rövid, de intenzív lehűlések is részei az átalakuló klímaképnek.

Forrás: Fortepan / Urbán Tamás

Július közepén 20 fok? Ez most rendkívüli?

Magyarországon július közepén a napi maximum-hőmérséklet átlagosan 25–27 fok körül alakul. A 20 fok körüli érték ebben az időszakban hűvösnek számít, és bár nem kizárt az előfordulása, jóval inkább inkább kivétel, mint szabály.

A paradoxon az, hogy miközben a globális felmelegedés hatására a nyarak melegebbek, ezeknek a hirtelen hideggé vált napoknak is egyre nő a gyakorisága, mivel a jet stream ingadozása lehetővé teszi a szélsőségek gyors váltakozását.

Mégis mi lesz még ezután?

A klímamodellek előrejelzései alapján Magyarországon is tovább nő a hőhullámok gyakorisága és időtartama. Egyre hosszabbak lesznek az aszályos időszakok, és fokozódik a hőmérsékleti kilengések intenzitása. Eközben a csapadék eloszlása is egyre inkább szélsőséges: hetekig tartó szárazságot néhány napos, özönvízszerű esőzések követhetnek. A jövő tehát ezek alapján sajnos nem túl ígéretes.

Tehetünk egyáltalán bármit?

A klímaváltozás hatásait nem tudjuk egyénileg megállítani, de lassítani igen. Mindennapi döntéseink hosszú távon hatással lehetnek arra, milyen mértékben gyorsul tovább az éghajlatváltozás. Eközben pedig nincs mese:  alkalmazkodnunk is kell ahhoz, hogy a jövőben az időjárás nemcsak melegebbé, hanem kiszámíthatatlanabbá válik. 

Fotó: Neményi Márton

Felkészülni? De hogyan?

1. Szigetelés és árnyékolás

A hirtelen melegedés ellen árnyékolás, hővisszaverő fólia, redőny és persze takarékosan használt légkondicionáló vagy ventilátor segíthet. Valamint a meleg és hideg ellen is egyre fontosabbá váló megfelelő szigetelés.

2. Elektromos hálózatok védelme

A heves zivatarok miatt egyre gyakoribbá válhat az áramkimaradás. Érdemes az érzékeny készülékekhez ezért túlfeszültség-védőt használni.

3. Vízelvezetés

A hirtelen érkező, özönvízszerű esőzések eláraszthatják a pincéket, teraszokat, akár a lakást is. Fontos karban tartanunk az ereszcsatornákat, vízelvezetőket és a kerti lejtéseket. A csapadék kezelésében pedig a zöldtető és esővízgyűjtő is segítséget nyújthat.

4. Fák állapotfelmérése

Ha az utcán lévő fákat nem is, a kertünkben lévőket ellenőriztethetjük szakemberrel, aki megvizsgálja, hogy a fa nem korhadt vagy megdőlt-e, nincs-e túl közel a házhoz vagy villanyvezetékhez.

5. Tetőszerkezet ellenőrzése

A viharos szél gyakran a tetőcserepek alá kap, ha azok meglazultak vagy nincsenek megfelelően rögzítve. Szakértők szerint 5-10 évente érdemes átnézetni a tetőt, különösen régebbi épületeknél.

via 1, 2, 3