A bíróság döntötte el a kérdést, hogy zöldség vagy gyümölcs-e a paradicsom

A 18. században az európaiak többsége még valósággal rettegett a paradicsomtól. De tényleg: az Újvilágból származó zöldség (vagy gyümölcs, de erre hamarosan visszatérünk) beceneve a sokat sejtető mérgezett alma volt, mivel a fogyasztása gyakran halállal végződött. Csakhogy ebben nem elsősorban a paradicsom volt a ludas, hanem az étkészlet: a gazdagok ugyanis előszeretettel használtak óntányérokat, amelyeknek magas volt az ólomtartalmuk, ha pedig a rendkívül savas paradicsom ezzel kölcsönhatásba lépett, az könnyen vezethetett halálos ólommérgezéshez. Mindezzel viszont akkoriban nem voltak tisztában, így szegény paradicsomot tették meg bűnbaknak. 

A megítélésének az sem sokat használt, hogy eredetileg nadragulyafélének vélték: ez a növény nagy mennyiségben tropán-vázas alkaloidokat tartalmaz, és ezért súlyosan mérgező, korábban pedig a boszorkánysággal és a fekete mágiával társította a népi babona. A paradicsom egyik legkorább írásbeli említése egy 16. században élt olasz gyógynövénykutatótól, Pietro Andrae Matthiolitól származik, aki az aranyalmát (ő így nevezte) a nadragulyával rokon mandragórafélékhez sorolta, amelyet afféle mágikus afrodiziákumnak tartottak : szóval a paradicsom egyszerre volt halálos méreg és a szexuális kísértés melegágya, ami ugyebár nem feltétlenül jó ajánlólevél.

A paradicsom rossz hírnevét azonban nem Matthioli, hanem egy angol borbély-sebész, bizonyos John Gerard 1597-ben megjelent, elírásokkal és innen-onnan összegereblyézett hamis információkkal telezsúfolt műve, a Herball alapozta meg igazán. Ebből egyebek mellett megtudhatjuk, hogy a növény romlott, bűzös és rossz ízű, a levelei és a szára pedig mérgezőek.

Ma már persze teljesen más a paradicsom megítélése: sokan egyenesen szuperélelmiszernek tartják, mivel nem csak finom, hanem rengeteg vitamint és tápanyagot tartalmaz, amelyek segítenek a szervezetünk mozgásban tartásában, a likopintól (amely létfontosságú lehet bizonyos krónikus betegségek kivédésében) és a béta-karotintól a C-vitaminig.

A nagy kérdést viszont azóta sem sikerült eldönteni:

hogy a paradicsom akkor most zöldség vagy gyümölcs? 

A válasz attól függ, honnan nézzük. Ahogy a 24.hu vonatkozó cikke is írja: botanikai szempontból nincs értelme a kérdésnek, mert a zöldség és gyümölcs kifejezések nem tudományos, hanem gazdasági/felhasználói fogalmak, konyhatechnikai műszavak. Általában a zöldségek inkább sósak vagy erősek, a gyümölcsök meg édes ízűek. Van a termés, azon belül van valódi és áltermés, de a gyümölcs, mint természettudományos kategória tehát ismeretlen.

Mégis használjuk, leginkább azokra a növényekre mondjuk azt, hogy gyümölcs, amelynek húsos termése van. Akkor viszont a paradicsom megint csak gyümölcs. Vagy mégsem, mert a zöldségfélékhez is tartoznak olyan növények, amelyeknek botanikai értelemben nem a levelét, szárát vagy gyökerét, hanem ténylegesen a gyümölcsét fogyasztjuk el, benne a magokkal. Ilyen az uborka, a tök, az avokádó, a paprika és a paradicsom is.

A botanika világában a gyümölcsöt úgy határozzák meg, mint a virág megtermékenyített petefészkéből kifejlődő részt. A zöldségek a növények ehető részei, amelyek nem gyümölcsök. E definíció szerint a paradicsom gyümölcs.

Ugyanakkor mondjuk a táplálkozástudományi szakemberek a paradicsomot szeretik a zöldségfélék közé sorolni, mivel nincs benne annyi fruktóz (cukor), mint sok gyümölcsben, például a narancsban és az almában. 

Az utolsó szót azonban nem mi fogjuk kimondani, hanem egyenesen az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága, amely már 1893-ban megállapította, hogy 

a paradicsom zöldség. 

De miért is kellett ezzel a kérdéssel ilyen magas szinten foglalkozni? Meglepő módon azért, mert egy John Nix nevű kereskedő pert indított a New York-i vámhatóság ellen, miután az – a többi zöldséghez hasonlóan – 10 százalékos importadót vetett a paradicsomszállítmányaira. Nix viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a paradicsom nem zöldség, hanem gyümölcs, így nem vonatkozhat rá a magas zöldségadódó. A per meglehetősen hosszan elhúzódott, és bővelkedett a szürreális pillanatokban: a felek például nyelvészeket, botanikusokat és mezőgazdasági dolgozókat is felvonultattak tanúként. 

Aztán a bíróság végül úgy döntött, hogy a paradicsom lehet hogy botanikailag inkább gyümölcs, a törvény előtt, gazdasági ügyekben mégis zöldségnek kell tekinteni. Az indoklásban egyebek mellett úgy érveltek, hogy a paradicsomot általában köretként, salátaként fogyasztják, és nem desszertként – márpedig ez támasztaná alá azt, hogy inkább gyümölcs.

Persze, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának ítélete ránk nem vonatkozik, így aki akarja, továbbra is tekintheti gyümölcsnek a paradicsomot. Meg hát amúgy is teljesen mindegy.

The post A bíróság döntötte el a kérdést, hogy zöldség vagy gyümölcs-e a paradicsom first appeared on nlc.