Globális áramszünet: ekkor lesz a következő kimaradás dátuma a mesterséges intelligencia szerint

A mesterséges intelligencia fejlődése forradalmasítja a modern élet minden aspektusát, az orvostudománytól a gazdaságig. Azonban amikor ezek a rendszerek elkezdenek jóslatokat szivárogtatni a katasztrofális eseményekről, a közvélemény reakciója nem mindig lelkes. Ilyen például a vírusként terjedő lekérdezés, amelyben az AI-t arról kérdezték, hogy mikor lesz a következő globális áramszünet.

A válasz sokakat meglepett: 2027. április 27-re tűzte ki a feltételezett globális áramszünet dátumát. Az információ, bármilyen tudományos vagy technikai alátámasztás nélkül, gyorsan vírusként terjedt, összeesküvés-elméleteket, félelmet és vicceket generálva. De honnan származik ez a jóslat? Mennyire realisztikus egy ilyen forgatókönyv? És mit mondott pontosan a mesterséges intelligencia a közelgő áramszünetről?

Globális áramszünet

Az El Economista weboldal szerint a kérdés egy olyan felhasználótól érkezett, aki a mesterséges intelligenciát használta a teljes áramszünet lehetőségének kivizsgálására. Habár azt az AI megmondta, hogy pontosan melyik napra jósolja a kimaradást, konkrét okokat nem határozott meg. Csak homályosan említett olyan tényezőket, mint az infrastruktúra összeomlása, az összehangolt kibertámadások, a napviharok vagy az összekapcsolt villamosenergia-hálózatok meghibásodása. A modell arra is figyelmeztetett, hogy ez egy spekulatív gyakorlat, és nem szabad ellenőrzött jóslatnak tekinteni.

Ennek ellenére az információ elkezdett terjedni a közösségi médiában és a videóplatformokon, ahol egyes felhasználók valódi figyelmeztetésként értelmezték.

Lehetséges lenne?

A szakértők nagyon valószínűtlennek tartják. Bár igaz, hogy az elektromos rendszerek összekapcsolódnak, és hogy léteznek sebezhetőségek – ahogyan azt a múltban az atomerőművek és a villamosenergia-hálózatok elleni kibertámadások esetében is láthattuk –, az egyidejű globális áramszünet gondolatának nincs szilárd technikai alapja.

Továbbá az elektromos hálózatok regionálisan működnek, és olyan izolációs mechanizmusokkal rendelkeznek, amelyek megakadályozzák a meghibásodás kontrollálatlan terjedését. Még a szélsőséges napesemények, például a geomágneses viharok sem érintenék azonosan az egész bolygót. Egy energiaválság legvalószínűbb forgatókönyve egy regionális összeomlás lenne, de nem egy teljes, szinkronizált áramszünet.

Miért terjednek ezek a jóslatok vírusként?

A mesterséges intelligencia által vezérelt apokaliptikus jóslatok kíváncsiságot és félelmet keltenek, de egy mélyebb társadalmi jelenségre is rávilágítanak: az infrastruktúrába vetett bizalmatlanságra, az ismeretlentől való félelemre és a szenzációhajhász narratívák digitális platformokra gyakorolt ​​hatására.

Míg az olyan eszközök, mint a ChatGPT, a Gemini vagy a Copilot, képesek szimulálni a beszélgetéseket, sőt találgatásokat is tenni, nem képesek megjósolni a jövőt. Statisztikai minták alapján működnek, nem pedig a jövőbeli információkhoz való hozzáférés alapján. Ezért, amikor jóslatot kérnek tőlük, csak spekulatív választ tudnak kitalálni a már meglévő ismereteik alapján.

A kockázat abban rejlik, ha ezeket az állításokat abszolút igazságként kezeljük. Mint ebben az esetben, ahol egy egyszerű lekérdezés vezetett a globális energiarendszer egy adott időpontban történő összeomlásáról szóló elméletekhez. Ez egy újabb emlékeztető arra, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése miatt a kritikai gondolkodás továbbra is a legjobb eszköz a félretájékoztatás ellen.

via