Politikusok és a sport: évszázados összefonódás

3 days ago

15 megtekintés

Forrás: HVG

hvg360 történelem sport politika foci Horthy Miklós Kádár János Torgyán József Fradi Kubatov Gábor

Kép forrása: HVG

AI összefoglaló

A cikk bemutatja, hogyan fonódott össze a magyar sport és a politika az elmúlt évszázadban, kiemelve a politikusok szerepét a sportszervezetekben már 1945 előtt is. A labdarúgás különösen vonzotta a hatalmat, ami egy rendszerváltásokat túlélő struktúrát hozott létre, és a cikk olyan anekdotákat is felidéz, mint Horthy, Kádár és Torgyán politikai kapcsolódása a sporthoz.

Tovább az eredeti cikkhez

Kapcsolódó cikkek

218 perc net, 2 perc könyv – ennyit olvasnak a kamaszok (x)

Már rég nem az a kérdés, hogy telefonozás helyett miért olvasson a gyerek. Hanem az, hogy kütyüzés mellett miért fontos, hogy olvasson is?

6 days ago · Telex

Íme a régi magyar konyha válasza a steak-őrületre: a titok, amitől omlós lesz az Esterházy-rostélyos is

Miért eszünk ma jóval kevesebb marhahúst, és hogyan született egyetlen húsrészből ennyi legendás magyar fogás? A rostélyosok nyomába eredtünk.

5 days ago · Pénzcentrum

Kifütyülték az ukrán himnuszt a magyar szurkolók, miután az ukrán futballválogatott legyőzte a mieinket

Az ukrán csapat hazai pályán, a Puskás Arénában győzte le a magyart, de e mérkőzés nem csak emiatt marad emlékezetes.

5 days ago · Telex

Viszki, mankó, Fradi – eltemették Deák Bill Gyulát

A bluesénekest Harley Davidsonok kísérték végső útjára. „Mindörökké blues, mindörökké Ferencváros” - hangzott el Kubatov Gábor búcsúztató beszédében.

1 day ago · 444

Dinamikus árazás vs. fix áras síbérletek: százezereket is bukhatnak a magyar családok az osztrák árjáték miatt az idei síszezonban

Miért nem árulja el a legtöbb osztrák síterep, mennyibe fog kerülni a februári napijegye és miért büszke rá a másik fele, hogy nála kiszámítható?

12 hours ago · Pénzcentrum

Így épülnek a jövő városrészei – Megvan a recept a magyar fejlesztéspolitika számára?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében megállapítottuk: a beruházáspolitikai fordulathoz a közszféra és a magántőke szoros együttműködésére van szükség. Ezt követően feltártuk, miért vallott sok helyen kudarcot a hazai gyakorlat: jó példák ugyan akadtak, de ma zömmel elszigetelt beruházások épülnek valódi városrészek helyett. Az állam rosszul és hatékonytalanul használja fel szűkös erőforrásait, a piaci tőkét és a fejlesztői kapacitást pedig gyakran rosszkor és rossz helyen vonja be. Adódik a kérdés: hogyan tovább? Ha nem akarunk kizárólag állami forrásból építeni és emiatt a végtelenségig emelni az adókat, de a gyeplőt sem akarjuk a lovak közé dobni, vagyis nem engedhetjük, hogy kontroll nélkül bárkit bármit építhessen, akkor érdemes megnézni, máshol mi és hogyan épül.

1 day ago · Portfolio