Az olajár robbanása mögött egy súlyosabb válság húzódik

Rekordszintre ugrottak az olaj- és üzemanyagárak, de a valódi probléma nem az árakban, hanem az ellátásban keresendő – és ez még csak a kezdet lehet.

Mi történt? A globális energiapiacot komoly sokk érte a Közel-Kelet konfliktusai miatt, különösen az Irán elleni amerikai–izraeli támadások következtében, írja a Reuters.

A harcok és az olajlétesítmények elleni csapások jelentősen visszavetették a kitermelést és a szállítást, miközben Irán korlátozta a forgalmat a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros térségében, amelyen a világ olaj- és gázszállításának mintegy 20 százaléka halad át.

Nagy a baj. A kiesés mértéke drámai: napi mintegy 12 millió hordóval csökkent a kínálat, ami a globális kereslet körülbelül 12 százaléka. Ez a hiány azonnal megjelent az árakban is, de nem egyenletesen: miközben a tőzsdei jegyzések is emelkedtek, a ténylegesen szállított olaj ára ennél is gyorsabban nőtt. Egyes közel-keleti típusok ára történelmi csúcsra, hordónként 166,8 dollárra ugrott, miközben Európában a repülőgép-üzemanyag ára 220 dollár körül tetőzött.

A finomítók világszerte alternatív forrásokat keresnek, hogy pótolják a kieső közel-keleti olajat, ami láncreakciót indított el más régiókban is: az északi-tengeri, amerikai és még a korábban olcsóbb orosz olaj ára is jelentősen megemelkedett. Eközben a szállítási nehézségek és a bizonytalan kilátások miatt az ellátási láncok is akadoznak.

Nem látszik a megoldás. Bár a tartalékok felszabadításával próbálják enyhíteni a helyzetet, a szakértők szerint ez önmagában nem oldja meg a problémát. A piac működéséhez ugyanis nemcsak készletek, hanem folyamatos és biztonságos szállítás is szükséges – ennek helyreállása pedig a jelenlegi helyzetben még korántsem biztos.