Az ipar azonnal reagált: így kerülnék el a Hormuzi-szorost
Iránnak hosszabb távon nincs esélye a zavarkeltésre, mivel az olaj- és a gázipar azonnal reagált a Hormuzi-szoros lezárására.
Mi történt? Irán nemcsak a Hormuzi-szorost szeretné mások számára járhatatlanná tenni, de annak elkerülését is akadályozná, ezért hétfőn például ismét az Egyesült Arab Emírségek olajinfrastruktúráját támadta, Fudzsejra kikötőjét és finomítóját. Iránnak ugyanakkor hosszabb távon nincs esélye a zavarkeltésre, mivel az olaj- és a gázipar azonnal reagált a Hormuzi-szoros lezárására, írja a Telex.
Kontextus. Ahogyan Tunkli Dániel, az Accorde Alapkezelő befektetési igazgatója egy friss podcastban rámutatott, valójában a térség országai már régóta készültek az esetleges lezárásra, és valamennyire már tudtak is lépni. A szaúdiak ezért építették meg a Petroline elnevezésű, kelet-nyugati nyersolajvezetéküket, amely elsőre elsüllyedt befektetésnek is tűnhetett, hiszen szinte az ország keleti tengerpartjáról „eddig értelmetlenül” vitte át az olajat a nyugati partra. Az Egyesült Arab Emírségek pedig a Habshan–Fudzsejra olajvezetékével kerülte meg a szorost. (Bár Irán már itt is támad.)
Miért fontos ez? A Hormuzi-szorost elkerülendő két olajszállítási lehetőség látszik kézenfekvőnek:
- A mintegy 1200 kilométer hosszú, kelet–nyugat irányú szaúd-arábiai Petroline csővezeték a Perzsa-öböl partján fekvő Abkaik térségét köti össze a Vörös-tenger partján található Janbu kikötőjével. A háború előtt ez a csővezeték naponta körülbelül 1 millió hordót szállított, a kapacitást most közel napi 7 millió hordóra növelték.
Az egyesült arab emírségekbeli 360 kilométer hosszú ADCOP vezeték napi 1,5 millió hordós kapacitása ideiglenesen 20 százalékkal növelhető.
A szakma szerint bármekkora is az aktuális zavar – ami érthető, ha egy-egy kulcsfontosságú termékből kiesik a világexport 15-25 százaléka –, de
a földgázpiacon hamar segíthet, hogy amúgy éppen túlkínálatra számítottak az elemzők.
