Az Európai Bizottság vizsgálja a rendeletet, amivel a kormány kivéreztetheti Budapestet

Az Európai Bizottsághoz is eljutott annak a magyar kormányrendeletnek a híre, miszerint az önkormányzatok nem kaphatnak jogvédelmet a szolidaritási hozzájárulási adóval szemben. A Fővárosi Törvényszék szerint a háborús vészhelyzetre hivatkozó jogszabály alkotmánysértő. Az Európai Bizottság szóvivője közölte, hogy vizsgálják az esetet.

Mi történt? Az Európai Bizottsághoz eljutott a veszélyhelyzeti rendelet híre, amivel a kormány megvonta a jogvédelmet az önkormányzatoktól a szolidaritási hozzájárulási adó beszedésével szemben. A testület szóvivője a Telexnek elmondta, hogy figyelemmel követik az eseményeket.

A Fővárosi Törvényszék csütörtökön adott ki állásfoglalást a rendeletről. A bíróság szerint „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”.

Markus Lammert azt közölte a lappal, hogy jelenleg elemzik a rendeletet.

Kontextus: A kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva külön rendeletben mondta ki, hogy az önkormányzatokat nem illeti meg jogvédelem a szolidaritási hozzájárulás megállapításával és beszedésével szemben – erről a Forbes.hu is beszámolt. A kedd esti Magyar Közlönyben megjelent szabályozás az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésére hivatkozik, azt állítva, hogy a testület egyértelművé tette: a hozzájárulás összhangban áll az Alaptörvénnyel és nem sérti az önkormányzati jogokat.

Mit jelent ez? A keddi rendelet alapján a korábban be nem szedett összegeket 15 napon belül kell befizetni: Budapestnek 123 milliárd, Zuglónak 3,2 milliárd, Budaörsnek 4,6 milliárd, Szigetszentmiklósnak 2 milliárd forintot. A Fővárosi Törvényszéknek azonban alkotmányossági és európai uniós jogi aggályai is vannak a kedd esti rendelet kapcsán.

Mit mond a Kúria? A Kúria sajtóosztálya a kormány rendeletével kapcsolatos kérdésekre azt válaszolta, hogy „a kérdésben érintett szolidaritási hozzájárulás ügyében indult perek alsóbb fokú bíróságok előtt jelenleg is folyamatban vannak. E folyamatban lévő perekben az elbírálásukra kijelölt bíráknak kell döntést hozniuk”. Hozzátették, hogy az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerint Magyarországon a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. Ez a válasz arra utalhat, hogy a Kúria szerint is alkotmánysértő a kormány rendelete.

Hogyan tovább? Az Európai Bizottság korábban, igazságügyi okokra hivatkozva már fagyasztott be 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrást. Azt az összeget 2023 végén a szükséges reformokért cserébe feloldották.