A háborús vészhelyzetet kihasználva véreztetheti ki a kormány az önkormányzatokat
Friss rendelet mondja ki, jogorvoslat nélkül maradnak az önkormányzatok a szolidaritási hozzájárulás ügyében.
Mi történt? A kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva külön rendeletben mondta ki, hogy az önkormányzatokat nem illeti meg jogvédelem a szolidaritási hozzájárulás megállapításával és beszedésével szemben, írja a HVG. A kedd esti Magyar Közlönyben megjelent szabályozás az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésére hivatkozik, azt állítva, hogy a testület egyértelművé tette: a hozzájárulás összhangban áll az Alaptörvénnyel és nem sérti az önkormányzati jogokat.
Ellentmondás. A valóságban az Alkotmánybíróság a közelmúltban nem hozott új, érdemi döntést, csupán eljárási okokból utasított vissza egy kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy az ügyben már korábban határozott. A 2024-es döntés lényege az volt, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem minősül adónak, ezért annak beszedése előtt a Magyar Államkincstárnak hatósági eljárást kellett volna lefolytatnia, ami eddig nem történt meg.
A mostani rendelet ezzel szemben kimondja, hogy a hozzájárulás megállapítása és beszedése a központi költségvetés technikai végrehajtásának része, nem számít hatósági aktusnak, így közigazgatási pernek és azonnali jogvédelemnek sincs helye. A szabályozásból az is következik, hogy normál jogrendben ez az értelmezés nem állná meg a helyét, de a veszélyhelyzet idején alkalmazható.
Akiknek ez drága lesz. A rendelet alapján a korábban be nem szedett összegeket a hatálybalépést követően 15 napon belül kell behajtani. A melléklet részletesen felsorolja az elmaradásokat is: Budapestnek a 2023 és 2024-es évekre összesen 123 milliárd forintot, Zuglónak 3,2 milliárdot, Budaörsnek 4,6 milliárdot, Szigetszentmiklósnak pedig 2 milliárd forintot kellett volna befizetnie a központi költségvetésbe.
