A cég összességében már több mint egymilliárd dollárnyi vagyont kezel, beleértve az alapítványok, kórházak és egyetemek számára kezelt eszközöket is, ez az amerikai piacon a kockázati tőke óriásaihoz képest még kicsinek számít. Az egészségügyben, különösen az onkológiában azonban gyorsan fontos szereplővé vált Jobs cége – egy olyan területen, ahol a befektetések gyakran csak hosszú évek alatt térülnek meg. És persze ott van a vezetéknév jelentette befolyás is.
„Reed motivációi egészen mások, mint egy átlagos kockázati tőkebefektetőé”
– mondta John McHutchison, a Tune Therapeutics vezérigazgatója, amely egy hepatitis B elleni terápián dolgozik. A betegség világszerte több mint 250 millió embert érint, és a májrák egyik vezető kiváltó oka. „Nagy dolgokat akar véghezvinni, és valódi hatást elérni.” A Tune nemrég 175 millió dollárt vont be, Jobs pedig már az Emersonnál töltött ideje óta részt vesz a cég életében.
Sok olyan emberhez hasonlóan, akinek az életét felforgatta a rák, a 34 éves Jobs nem tudta kiverni a fejéből a betegséget apja diagnózisa után. Tiniként nyári gyakorlatokat végzett a Stanford rákkutató laborjaiban, majd ott kezdte meg egyetemi tanulmányait orvosi előkészítő szakon. Apja halála után azonban szünetre volt szüksége, így szakot váltott, történelmet tanult, majd mester diplomát szerzett, kutatási területe a nukleáris fegyverkezési stratégia lett.
Azonban annak lehetősége, hogy a rák kutatására és kezeléséra hatással lehet, visszahúzta az orvostudomány területére. 24 évesen csatlakozott az Emerson Collective-hez, ahol egy új, egészségügyi stratégiát vezetett onkológiai fókusszal, amely egyszerre ötvözte a befektetést és a filantrópiát. Célja az volt, hogy áthidalja az úgynevezett „halál völgyét” – azt az időszakot, amikor a tudományos felfedezések már megszülettek, de a befektetők még nem látnak elég klinikai adatot ahhoz, hogy pénzt tegyenek mögéjük.
Bár a Yosemite egy kockázatitőke-alapkezelő, működése meglehetősen szokatlan. Jobs ugyanis feltételek nélküli támogatásokat is ad kutatóknak. Ez előnyt jelent, amikor ezek a tudósok készen állnak arra, hogy vállalkozást alapítsanak és tőkét vonjanak be a felfedezéseik piacosításához. Jobs szerint a támogatások és a befektetések kombinációja különösen fontos most, amikor az amerikai szövetségi kormány visszavágja a tudományos finanszírozást.
„Fel kell lépnünk a kutatóink érdekében, és az amerikai tudomány jelenlegi, bizonytalan helyzete miatt is. Ez soha nem volt ennyire sürgős.”
Az Azalea Therapeutics – amely Jennifer Doudna Nobel-díjas kutató a Berkeley egyetemen vezetett laborjából nőtt ki – szintén kapott ilyen korai támogatást. A cég olyan génterápián dolgozik, ahol az orvosoknak nem kell kivenniük a beteg sejtjeit az átalakításhoz, az egész folyamat a szervezeten belül zajlik, úgynevezett „in vivo” módon.
„Ami igazán egyedivé teszi őket, az a kapcsolatuk az akadémiai laborokkal” – mondta Jenny Hamilton, az Azalea társalapítója és vezérigazgatója Jobsékról. Amikor a cég tavaly novemberben előlépett a nyilvánosság elé 82 millió dollárnyi finanszírozással, a Yosemite kulcsbefektető volt, Jobs azóta részt vesz az az igazgatóság munkájában is.
Egy másik, a Yosemite megközelítését jól példázó befektetés a Chai Discovery, a 2024-ben alapított, nagy figyelmet kapó startup, amely mesterséges intelligenciával tervez fehérjéket új gyógyszerek létrehozásához (a szintén a globális élvonalba tartozó magyar Turbine versenytársa). Modelljeiket olyan rákos és más betegségek kezelésére használják, amelyeket korábban nehéznek vagy akár „gyógyíthatatlannak” tartottak. Decemberben a cég 130 millió dollárt vont be a General Catalyst vezetésével, 1,3 milliárd dolláros értékelés mellett, januárban pedig együttműködést jelentett be az Eli Lillyvel új gyógyszerek fejlesztésére. „Szerintem a Chai Discovery az évtized egyik legfontosabb vállalata lesz” – mondta Jobs.
Hatalmasat lépett előre a rákkezelés és ez nagy üzlet
Mindez jól mutatja, mennyit fejlődött a rákkezelés az elmúlt 15 évben. A Merck Keytruda nevű immunterápiás gyógyszere – amely többek között tüdőrák és melanóma kezelésére szolgál – évi 30 milliárd dolláros árbevételt termel.
Ott vannak a CAR-T sejtterápiák is, amelyek a beteg saját immunsejtjeit programozzák át a rák felismerésére és elpusztítására. Ma már egy egész univerzuma létezik az immunterápiáknak és az új génterápiás megoldásoknak. „Hosszú időtávokról van szó, de ezek most egyszerre érnek be” – mondta Jobs.
Az Amgen üzletfejlesztési alelnöke, Rachna Khosla a Forbesnak azt nyilatkozta: a cég első befektetése a Yosemite-nál „természetes illeszkedés”, mivel közös az elkötelezettségük a rák elleni küzdelemben. „A hibrid modelljük a legkorábbi és legsebezhetőbb szakaszban támogatja az áttörést jelentő tudományt” – tette hozzá.
Jobs szerint az új alap mintegy 25 vállalatba fektet majd be. Konkrét neveket még nem mondott, de elárulta, hogy „több inkubáció is éppen most indul”, köztük a radiogyógyszerek területén – ezek célzott radioaktív készítmények, amelyeket egyre fontosabb eszköznek tartanak a rák elleni harcban.
Óriási potenciált lát az MI-alapú gyógyszerkutatásban és az egészségügy hatékonyabb működését célzó megoldásokban is.
A génterápia kiemelt fókusz. „Úgy gondoljuk, hogy valójában a génterápia tavaszánál tartunk” – mondta, utalva a Tune és az Azalea által képviselt megközelítésekre. „És hisszük, hogy azok a cégek, amelyek most lépnek be a klinikai fázisba, egy teljesen új terápiás osztály első képviselői lesznek.”
Jobs „hihetetlen potenciált” lát a rákvakcinákban is, amelyek egyrészt megelőzhetik a betegséget, másrészt az immunrendszer aktiválásával segíthetnek a már diagnosztizált pácienseken.
„Ez egy újabb módja annak, hogy gyökerénél támadjuk meg a rákot – szerintem eddig nem hoztuk ki belőle, amit lehetett” – mondta. A Yosemite szerepe itt is felértékelődhet, hiszen a Trump-adminisztráció ezeknél a kutatásoknál is csökkentette az állami támogatás mértékét.
„Az mRNS-kutatások visszavágása a potenciális rákvakcinák fejlesztését is érinti. Nem értem, miért akarna bárki ilyet csökkenteni.”
Ez a cikk az amerikai Forbesban jelent meg.
