Láttam a jövőt Biatorbágyon: 6 milliárdból bányásznak robotok több méter mélyen és pakolnak össze napi 100 ezer Kifli-táskát

Megérkezett a Kifli szuperraktára – három év késéssel, de robotokkal és MI-vel. Itt már nem az ember megy az áruhoz, hanem az áru az emberhez, mint rendelés után. Öt évbe telik, mire megtérül a közel 6 milliárd forintos beruházás, de sok múlik majd az árrésstopon is. A most megnyílt biatorbágyi okosraktár az anyacég legnagyobbja, de a Kiflinél már a következő raktárnyitást számolgatják. A Forbes.hu helyszíni beszámolója.

2022-ben már én is nyúztam az akkori ügyvezetőt, Klekner Pétert a Kifli második óriásraktáráról, amin az akkori hírek szerint már jó ideje dolgozott az online szupermarket. 2024-ben Gabriel Makkival (szintén volt ügyvezető) és a cseh alapítóval, Tomáš Čuprral is érintettük, hogy hol tart a folyamat. Utóbbi akkor azt ígérte, 2025 elején végre megnyitják a második raktárt is, a késést a covid utáni lassuló növekedéssel magyarázta.

Végül csak most, három évvel később engedhették meg maguknak, hogy elinduljanak Biatorbágyon, méghozzá az anyacég, a Rohlik eddigi legnagyobb robotraktárával.

A cég friss üzleti beszámolója alapján először a Forbes.hu számolt be arról, hogy most novemberben tényleg megnyílik a második raktár, amely már automatizált lesz. Múlt héten a cég meghívta a Forbes.hu-t, hogy körülnézhessen a friss beruházáson.

Legújabb, legnagyobb, legokosabb

A bejárás előtt az új logisztikai központ vezetője, Nagyszeghi András elmondta: az elejétől lehetősége volt végigkövetni a projekt teljes életútját. Szerinte a kínálat ma már közel 20 ezer terméket tartalmaz, de az eredeti, Jászberényi úti raktárral a Kifli mára elérte az operációs kapacitás maximumát.

„Ez azt jelentette, hogy a nagy napokon, húsvétkor, karácsonykor és más kiemelt időszakokban a kiszállítási idősávok elérhetősége már nem volt tökéletes” – mondta Nagyszeghi, hozzátéve: „Hála az égnek, hiszen ez azt mutatja, hogy nagyon jól teljesítünk a magyar piacon.”

Így csoportszinten, a cseh anyacégtől, a Rohliktól megkapták a teljes költségvetést egy új raktár építésére. „A célunk az, hogy a bővítéssel a következő 3–4 évben ne legyen gondunk semmilyen fizikai korláttal” – tette hozzá.

A projektre három éve kaptak zöld utat, maga az épület másfél éve elkészült, de a tervezés csak tavaly novemberben indult, a kulcsokat pedig idén február 3-án vették át a fizikai megvalósításhoz. A kezdeti, 10–15 fős projektcsapat nyár végére több mint százfősre duzzadt. A most elindult tesztüzem során már több mint kétszáz ember dolgozik itt raktári és logisztikai területen.

A biatorbágyi raktár szíve a 16 500 négyzetméteres összterület harmadát, közel 5000 négyzetmétert lefedő automatizált okosraktár, ahol csaknem 60 ezer dobozban tárolnak árut. A terület a hagyományos és a robotrészen is zónákra van bontva, például a tárolási szempontok (például hőmérséklet, száraz vagy hűtött áru) és a termékek forgási sebessége alapján.

Külön zónában érkeznek vagy sülnek a pékáruk, saját helyük van a zöldségeknek, gyümölcsöknek (amelyek állapotát folyamatosan monitorozzák), a hűtött termékeknek (stabilan két fokon tartják őket), valamint a fagyasztott áruknak (mínusz húsz fokon). Minden területen biztosított a hűtési lánc folyamatossága, a beérkezés után sem szakad meg egyetlen ponton sem.

Nagyszeghi megismételte a Rohlik csoport sokat hangoztatott üzenetét, miszerint nem élelmiszerboltnak, hanem technológiai cégnek tekintik magukat.

„Rengeteg adatot és információt gyűjtünk a működésünkről, így tudjuk elérni a maximális hatékonyságot. A cégnek és a Rohlik tulajdonosának (Čuprnak – a szerk.) nagy az elkötelezettsége a mesterséges intelligencia használata iránt, ami itt is megjelenik, az operációtól a tervezésen át a rendelésig.” A Rohliknak ez már a hatodik okosraktára.

„Ez a mostani a legújabb, legnagyobb és a legtöbb funkcióval rendelkező”

– jelentette ki Nagyszegi. A fenntarthatósági szempontokról azt mondta: a raktár teljes tetejét napelemek borítják, és már biztosították az elektromos autóflotta későbbi bővítéséhez, töltéséhez szükséges energiakapacitást is.

Ahol minden dolgozót öt robot szolgál ki

Az automatizált rész lényege, hogy megfordítja a folyamatot: nem a raktári dolgozó bolyong az áruk között, hanem az áru megy az emberhez, így a rendelések összekészítése sokkal hatékonyabb. Az eredeti Kifli-raktárhoz képest immár háromszor kevesebb emberre (időre) van szükség ugyanannyi áru összeszedéséhez.

Nagyszeghi szerint egy átlagos Kifli-rendelés során 7,3 táskányi árut szállítanak ki. Ha hozzávesszük, hogy az új raktár szerinte másfél év múlva éri el csúcskapacitását, a napi 12 500 rendelést, ez egy átlagos napon 100 ezer táskát jelent. Itt lesz igazán nagy segítség, hogy a robotok az áruszedő pakolófelületéhez viszik az árut, a monitoron pedig pontosan követhető, melyik termékből hány tasakba, milyen felosztásban kell pakolni. Az első időszakban 240 robottal működik a téglatest formájú, fekete dobozszerű okosraktár az épület belsejében.

Bejárhattuk az új raktár automatizált logisztikájához kapcsolódó részeit. A folyamat az átvételi zónában kezdődik: regisztrálják az áru vonalkódját, bekerül az említett fekete dobozba, és onnantól végigkövethető a termék útja a teljes rendszerben. „Panasz esetén egészen addig vissza tudjuk követni, hogy melyik dolgozó melyik másodpercben fogta meg, mi történt vele, és hol lehet még problémás termék. Mindent követünk benne” – mondta Nagyszeghi. Terveik szerint 3,5 millió lesz a beérkező oldalon a heti csúcskapacitás, vagyis egy héten ennyi új terméket vesznek majd át a raktárban.

Az új áru felvétele után a következő pont, ahol a robotrészlegen ember érintkezik a termékkel, a komissiózó állomás. Nagyszeghi szerint a régi raktárban egy áruszedő átlagosan napi 15 kilométert sétált munkaidő alatt.

Az automatizációnak hála most már egy helyben áll a kolléga: a robotok a nagy okosraktárból, a több tízezer dobozból kiszedik a vevő által rendelt árut, és csövön az áruszedő elé viszik több körben. Ő a monitor utasításai szerint Kifli-táskákba szedi az árut, majd egy másik dobozba teszi, amelyet a robot egy újabb csövön továbbít.

„Egy áruszedő alá öt robot dolgozik – mondta Nagyszeghi. – Valójában másodperceket kell lefaragnunk a régi folyamatokból, de ezek összeadódva már jelentős órákat spórolnak meg.”

A Rohlikon belül csak itt és Bécsben működik olyan, úgynevezett AutoStore-rendszer, ahol nemcsak az áru-összekészítés, hanem a túra-összekészítés is szinte teljesen automatizált. Nincs szükség klasszikus szállítószalagra, kivéve a hagyományos raktárrészen, ahonnan a szalagot a robotraktár része körül vezetik át. A közel 20 ezres választék legalább 80 százalékát már most is az AutoStore-ból szolgálják ki.

Nagyszeghi szerint az ehhez szükséges szoftver nagy része saját fejlesztés. „Inkább IT-cég vagyunk, akik kereskednek, nem pedig kereskedők, akik IT-ban is fejlesztenek. Ha kitalálunk valamit, amivel három másodpercet javíthatunk az időnkön, és más országainkban is hasznos, akkor két héten belül minden helyszínen lefrissítjük.”

Szó esett a Veloqról is, a csoport idén létrehozott, különálló cégéről; a logója a Kifli új raktárában is látható a monitorokon. A Veloq fogja össze a teljes raktártechnológiát: ezt a B2B-márkát azért hozták létre, hogy csomagban kínálják a raktárakban felhalmozott tudást és technológiát, amellyel nyereséges üzletet csinálnak az online FMCG-ből. Észak-Amerikában és Európában kínálják piaci szereplőknek – itthon még nem –, az pedig a fantáziánkra van bízva, hogy az élelmiszereken túl az online kereskedelem más területein mire lehetne még hasznosítani.

Bányászok 14 szint mélyen

A fekete doboz fentről igazán látványos: a robotok hat méter magasan, négyzetrácsos tetőn közlekednek a kapott feladat alapján. Egy részük bányász, vagyis az alacsony forgási sebességű, a rendszerben mélyebben tárolt termékeket bányássza ki a háló mélyéről, akár 14 szint mélyen, más robotok pedig a kész zacskókkal teli dobozt viszik le már a túlsó oldalon, hogy a hús-vér dolgozók gurulós kocsikra előkészítsék azokat a futároknak.

Nagyszeghi tisztázta, hogy az első, Jászberényi úti raktár az új létesítmény mellett is megmarad. A területet azonban teljesen kihasználták; robotizálni ezt már nem tudják, eleve nem is így tervezték. A tárolóhely duplázódása természetesen nem jelenti a forgalom azonnali duplázódását. Nagyszeghi szerint a mostani karácsonyi időszakban az új üzemmel naponta kicsivel több mint 5 ezer plusz rendelést tudnak majd kiszolgálni (az első számú raktár 11–12 ezres maximuma mellett), ezt tervezik itt, Biatorbágyon a már említett, 12 500-as csúcskapacitásig növelni.

Az elhelyezkedésből kiindulva ideálisan úgy terveznek, hogy az új raktár látja el a budai oldalt és Nyugat-Magyarországot. A nyitással a kiszállítási zónák is gyorsabban bővülhetnek.

Szentesi Péter Ádám, a Kifli pénzügyi vezetője beruházási oldalról elmondta, hogy az elmúlt évben 26 százalékkal nőtt a magyarországi üzemeltető cég árbevétele – ahogyan azt októberben a Forbes.hu-n is megírtuk.

Szentesi szerint az 57 milliárd forintos éves árbevétel egyik fő motorja a tudatos marketingstratégia: a növekedést egyenlő arányban segítette az új vásárlók érkezése és a meglévők megtartása, illetve rendszeresebb vásárlásra ösztönzése. Az új raktárral megduplázódott polchely révén a termékek elérhetősége és a frissáru-szortiment is jelentősen javulhat.

„Az MI nagyon fontos nálunk – mondja Szentesi. – Amint valaki leadja a rendelést, már nagyjából sejtjük, melyik futárnak mikor kell ide érkeznie, hogy a 80 perc múlva kiszedett csomag az ő kezébe kerülhessen, és a vásárló akár 2–4 órán belül megkaphassa. Emögött hihetetlen matematikai zsenialitás áll.”

Szentesi szerint a Kifli.hu Shop Kft. beszámolójából látszik, hogy egy év alatt jelentősen nőtt a befektetett eszközök értéke, 1,7 milliárdról 2,8 milliárd forintra. „Gépeink vannak, MI-vel működünk, szervereink vannak mögötte. A hardver jó része saját, kapcsolódó beruházásokból származik.” Hozzátette azt is, amit korábban is tudtunk: magát a raktárat bérlik.

A pénzügyi vezető magyarázatot adott a magyar üzemeltető cég veszteséges működésére is – a legutóbbi üzleti évet 3 milliárd forintos mínusszal zárta a vállalat. „Előre megyünk, rengeteg beruházásunk volt, amelyek fejlesztési és működési költségei mind látszanak az eredményünkben.” A tulajdonos finanszírozási stratégiája az, hogy az anyavállalat beáll mögéjük, Szentesi szerint pedig a Kifli Magyarországon most már kitermeli azt az összeget, amit a tulajdonos elvár tőle.

„Már számoljuk, mikor kell a következő raktárat megnyitnunk”

– tette hozzá a második raktár sajtóbejárásán, ami ugye még csak most nyílt meg.

15 millió eurós fogadás az online bevásárlásra

Szentesi külön a Forbes.hu kérdéseire is válaszolt: megtudtuk, hogy a raktár tulajdonosa a CTPark (az ő ipari parkjukban vagyunk), ezt bérli logisztikai központnak a Kifli. Szentesi szerint a megállapodás a CTParkkal az volt, hogy amíg nem építették be a területet, addig tovább bérbeadhatták harmadik félnek; erre lehetőséget kaptak, ez a bérleti szerződés most februárig volt kiírva.

A kft. legutóbbi kiegészítő melléklete szerint a biatorbágyi beruházás várható értéke 10 millió euró. Szentesi szerint összesen 15 millió euróval (kb. 5,8 milliárd forinttal) érdemes számolni, ha minden, a kialakításhoz szükséges raktár- és irodaeszközt is beleszámítunk. Az új raktár reálisan öt év alatt térülhet meg; Szentesi szerint ekkortól üzemgazdasági szinten már nyereséggel kell működnie.

Hozzátette: ami nem a helyi infrastruktúra része (például az AutoStore vagy a szoftver), annak a költségszerkezetére nincs rálátása, emellett a cseh piacon (a magyarnál hatszor akkora volumen mellett) jobban érvényesíthetők a méretgazdaságossági szempontok, mint itthon.

A beszámolóban – még októberben – a cég kritikát fogalmazott meg az árréssapkákkal szemben, amelyek „érdemben rontották a társaság bruttó árrését, és egyszeri, illetve időszakos terhelésekkel együtt veszteséget eredményeztek”. Szentesi is felhozta az árréssapkákat mint helyi sajátosságot, amikor a megtérülésről beszélt:

„A kereskedelemben a logisztikai költségek benchmarkja körülbelül az árbevétel 10–15 százaléka. Ha az árrés tíz százalékát elviszik, a logisztika már eleve nem tud teljesen megtérülni, és akkor a marketinget és más halasztott költségeket még nem is fedeztük. Szerintem nem jó irány.”

Az új raktár számolgatásával arra utalt, hogy a biatorbágyi fejlesztésről már 3–4 éve megszületett a döntés, amikor az első számú raktár még bőven nem volt kihasználva. „Ha sikerül hasonló növekedési ütemet elérnünk, a két raktár együtt napi átlagban 20 ezer rendelést meg tudna csinálni. Ez szerintem 4–5 év alatt elérhető a magyar piacon, benne van a potenciál.”

Kérdés, mi lesz azután, hogy a második raktárral együtt elérik az elméleti maximumot. „A nehézség, hogy nekünk 3 órán belül kell eljutnunk a rendelésekkel. Győr környéke elég sűrű ahhoz, hogy rentábilisan szállítsunk, de összességében mégsem akkora piac, hogy egy ekkora raktár is megérje miatta. Kérdés, hogyan lehetne mégis eljutni oda – lehet, hogy nem raktárral, hanem más megoldással.” De ez a jövő zenéje.

Így áll most össze a Kifli csapata

Erdődi Petra, a Kifli HR-vezetője is részt vett az eseményen. Elmondta, hogy a raktárnyitás létszámbővüléssel járt: az elmúlt hónapokban közel száz fővel nőtt a létszám, és ha a piac is úgy akarja, a jövőben még egyszer ennyivel bővülhetnek. Tulajdonképpen letükrözték az első raktár struktúráját: a fizikai és szellemi munkakörök száma a hazai raktárkapacitással együtt duplázódott, az MI miatt pedig mérnöki és technikusi pozíciók is bekerültek a Kifli életébe.

Mindenki többnapos képzésen vett részt a nyitás előtt. Próbarendelésekkel sajátították el az új technológiai eszközök használatát, a kulcspozíciókban dolgozó kollégák pedig többhetes külföldi tanulmányutakon is részt vettek. Erdődi szerint így, a csoport más robotraktárainak köszönhetően élesben lehetett megszerezni a szükséges tudást.

Tavaly, az év végi hajrában ügyvezetőt cserélt az online szupermarket, az utód a cseh Kifli vezetője, Martin Beháň lett – erről januárban mi is írtunk a Forbes.hu-n. Azóta a kereskedelmi igazgató, Szalma Rita is elhagyta a céget (a Temunál helyezkedett el). A piacon hallottuk, hogy változások történtek a Kifli menedzsmentjében, de nem volt világos, kik távoztak vagy érkeztek, és hogyan módosultak a hatáskörök.

A sajtóbejáráson rákérdeztünk Erdődinél a menedzsment mostani összetételére. Elmondta a Forbes.hu-nak, hogy „az egész év során egy nagy központosítási folyamat” zajlik a csoporton belül.

Több területnek – így az ügyfélszolgálatnak és a kereskedelmi ágnak – jelenleg több országra kiterjedő vezetője van Csehországban, Romániában és Magyarországon, ahol egyetlen közép-európai ügyvezető (CEO) irányít, a már említett Beháň. A cég első számú helyi vezetője (COO) Saim Birkhez Shami.

Erdődi szerint a cégcsoport most ért abba az életfázisba, amikor a korábbi, lokális működés után már elég nagyok ahhoz, hogy megvizsgálják, mit érdemes központosítani, és mit nem. A Rohlik életében most ez az átalakulás zajlik.

„Alapvetően már elég nagy a cégcsoport ahhoz, hogy minden országban a szolgáltatásunk mechanikája ugyanaz legyen – mondta a központosítás mögötti gondolkodásról Erdődi. – Ettől függetlenül lokálisan nagyon különböző módon oldjuk meg a kiszolgálást, a működést és a sokféle funkciót. Központilag megszületett a döntés, hogy az egyes országokban, régiókban lévő best practice-eket hozzuk szintre, egyszerűsítsük a működésünket, és legyen ebben egy sztenderd.”