A műtrágyakirály javára dönthet Brüsszel, 200 milliárd forintos fejfájást okozhat a kormánynak
A Nitrogénművek számára legkedvezőbb forgatókönyv esetén a cég akár 30–34 milliárd forintnyi összeget is visszakaphat jövőre az államtól.
Mi történt? Részletes elemzést írt a G7 arról, mi várható azok után, hogy október elején megjelent az Európai Bíróság indítványa abban az ügyben, amelyben a Nitrogénművek perelte be a magyar államot a 2023-ban bevezetett szén-dioxid-kvóta-adó miatt. A bíróság főtanácsnoka azzal érvelt, hogy az Orbán-kormány által bevezetett adónem ellentétes az uniós környezetvédelmi rendszer alapelveivel, valamint több uniós jogba is ütközik.
Kontextus. A CO2 kvóta-adóról már 2023-ban beszámoltunk a Forbes.hu-n. A kormány ekkor az év elejéig visszamenőlegesen adót vetett ki azokra a cégekre, amelyek szén-dioxid kibocsátása átlépett egy bizonyos határértékét. A szabályrendszer idővel „enyhült”: az eredetileg 40 eurós tonnánkénti adó 36 eurósra csökkent, és az éves átlagos kibocsátási referenciaérték, ami felett adót kellett fizetni, 10-ről 25 ezerre nőtt.
Sokan inkább az adó logikáját kifogásolták, ami teljesen ellentétes volt az Európai Unió ösztönző rendszerével. A rendelet azért is hasonlított inkább büntetésre, mert leginkább olyan cégeket érintett, amelyekkel szemben a kormány hadjáratot hirdetett.
Mit kell még tudni? A Nitrogénműveknek 2023-ban 9,8, míg 2024-ben 12,3 milliárd forintnyi kvóta-adót kellett befizetnie, ez 2023-as árbevételük 14, míg tavalyi árbevételük 11,5 százalékát tette ki. Habár a cég enélkül is veszteséges lett volna, az adó mindkét évben jelentősen rápakolt a terhekre. Bige László abban reménykedik, hogy a következő 3-4 hónapban ítéletet hirdethet az Európai Bíróság, ami után az ügy a hazai igazságszolgáltatáshoz kerül.
„Az ítélet ellen ugyan fellebbezhet a magyar kormány, de ha a döntés tartalmilag megegyezik a főtanácsnoki véleménnyel, akkor az adót vissza kell vonni, és a befizetett összeget kamatostól vissza kell téríteni az érintett vállalatoknak” – mondta Bige László.
A Nitrogénművek tulajdonosa szerint a visszautalandó összeg 30 és 34 milliárd forint között alakulhat. Hozzátette: ennek ellenére ezzel az összeggel nem számolnak a jövő évi üzleti tervükben. A G7 szerint amennyiben az államnak végül mindent vissza kellene fizetnie, akkor kamatokkal együtt bő 200 milliárdot kell majd visszautalnia a kvóta-adóval sújtott vállalatok számára.
