A barnamező zöldítésével virágozhat a magyar fesztivál, ami nem a tömegekre épít

Ha a koronavírus-járvány utáni magyar fesztiválpiacot vizsgáljuk, a legtöbb irányból a bizonytalanság köszön vissza: egyre többen döntenek úgy, hogy lehúzzák a rolót. Ilyen környezetben döntött úgy egy budapesti csapat, hogy új fesztivállal színesíti a palettát. Különleges rétegzenék, nemzetközi fényinstallációk, fenntartható szemlélet – mindez egy elhagyott hőerőmű területén. Ez az Inota Fesztivál.

---

Inota történelme nem mindennapi. A Fejér és Veszprém vármegye határán található egykori község évszázadokon át előbbihez tartozott, majd 1951-ben beolvadt Várpalotába, ezzel pedig megyét is váltott. Az évszám azért is fontos, mert ekkor kezdte próbaüzemét Inota – ekkor kiemelkedő teljesítményű – hőerőműve.

Az erőmű 50 éven keresztül szolgáltatott áramot. Mai szemmel nézve szürreális, de ez nem csak munkahely, hanem a szocialista álom szinte tökéletes makettje is volt. Több száz munkás családjának alakítottak itt ki lakhelyet, kantint, sőt, még művelődési házat is.

A rendszerváltásra azonban már érződött, hogy eljárt az idő a hőerőmű felett. A környezetszennyezés mellett számos korszerűsítési probléma is felütötte a fejét. Hosszas előkészületek után végül 2001-ben állították le teljesen az erőművet. A berendezéseket leszerelték, egyes részeket elbontottak. A területet viszont alig hasznosították az ezt követő húsz évben.

Pár évvel ezelőtt azonban érkezett egy csapat, új perspektívával. Nem kicsiben játszanak, tíz éves tervvel kezdték el építeni saját álmukat: egy olyan fesztivált, amelyre nem volt még példa Magyarországon.

Szakítva a magyar hagyományokkal

„A célunk mindig is az volt, hogy a lehető legkülönlegesebb helyszíneken szervezzünk eseményeket. Különösen szeretem az elhagyatott, szocialista épületeket. Inota a tökéletes metszete ennek” – fogalmaz Besnyő Dániel, az Inota Fesztivál egyik alapítója. Dani emellett az esemény fényművészeti és vizuális programjának kurátora is.

„Aktívan keressük az ilyen helyeket. Egy olyan ország, ami pár évtizede szabadult a kommunizmusból, elképesztően izgalmas táptalajt nyújt ehhez” – teszi hozzá Papp László, a fesztivál másik alapítója. Laci több vállalkozásával, például a Turbina szórakozóhellyel vagy az Electronic Beats Hungary projekttel is Budapest underground köreiben mozog, Inotán is a zenei vonal tartozik hozzá.

Az első fesztivált 2023-ban tartották. Nevezhetjük háromágú kezdeményezésnek: Laci rendezvényszervező kollektívája, az Nvc, a Dani által alapított Centrum Production, és az Európa Kulturális Fővárosa program összefogásával jött létre. Amikor ugyanis Veszprém-Balaton elnyerte az EKF címet, a programban szerepelt egy bunkerfesztivál koncepciója is. Ez pont azt az indusztriális és elektronikus zenei közeget kereste, amit Laciék is céloznak.

Ritka együttállás jött létre: volt ötlet, igény, és helyszín is, ami kiegészült 200 millió forint támogatással. Munkához láttak.

„Nem tudom, van-e még egy olyan fesztivál, ami arra költi a támogatását, hogy irtózatos mennyiségű murvával töltsön fel területeket, vagy 600 négyzetméteres tetőteret szigeteljen” – mondja nevetve Dani. Viccelődve gondolnak vissza, de nagy munka volt bejárhatóvá tenni az addig elhagyatott ipari helyszínt. Amikor először ott jártak, csak sárga bukósisakkal és kísérettel lehetett egyes részekre belépni.

A fesztivál költsége többszörösen meghaladta az állami támogatást. Piaci szereplők, a jegyeladások és az önerő is szerepet játszott abban, hogy végül meg tudott valósulni. Pénz ráadásul csak az első fesztiválra érkezett, azóta tehát még jobban támaszkodnak a többi lábra, mondják.

„Nézd, ami szerintem nagyon fontos, hogy szakítva a magyar hagyományokkal, mi nem azzal töltöttük az időt, hogy hogyan lehetne minél több pénzt kilapátolni” – fogalmaz élcesen Laci.

„Mi azóta is inkább befelé lapátolunk. Valami olyat akarunk adni az embereknek, amire sokáig emlékeznek. Az, hogy most tulajdonképpen önerőből csináljuk, talán bizonyíték erre.”

Az idei fesztivál költségvetését 170-175 millió forintra saccolják, miközben a várható bevétel 185-190 millió forint körül alakulhat. Igaz, ennek egyelőre csak töredékét teszik ki a jegyeladások, amelyek a teljes finanszírozás 20 százalékát adják. A költségek nagy részét a 65 százalékos szponzori támogatás fedi le, de szerepet kap a 15 százalékos önerő is.

Ez egyébként szokatlanul magas arány az 50-60 milliárd forintos magyar fesztiválpiacon: a legtöbb fesztiválnál – főleg a pandémia előtt – jóval hangsúlyosabbak voltak a jegyeladások. Habár a piaci trendek azt mutatják, a szervezők egyre inkább próbálnak más lábakra támaszkodni, ez nem minden fesztivál esetében jön össze.

Fotó: Sebestyén László // Forbes

A bizonytalanságok mellett is folytatták. Tavaly két pár napos eseményt tartottak Inota Focus névvel (egyet júliusban, egyet augusztusban), idén viszont még nagyobbra lőnek.

A 2025-ös Inota Fesztivált tíznapos fénykiállítás előzi meg, így azoknak is lehetősége nyílik megnézni a fényművészeti installációkat, akik a zenei programokra nem látogatnának el.

„Összesen 20 alkotás érkezik, hét különböző országból” – mondja Dani, aki maga is fényművész. Az ő egyik installációját is meg lehet majd nézni Inotán, amelyet egy másik szervezővel, Kálmán Mátyással álmodtak meg az egyik 65 méteres hűtőtorony belsejébe.

„A terület lenyűgöző lehetőségeket nyújt: ikonikus hűtőtornyok, 6000 négyzetméteres turbinacsarnok, óriási kazántér. Idén ezek mellett egy teljesen új helyszínt is nyitunk, az egyik kürtő tövében. Ezek mind jelképes mementók a múltunkból” – fogalmaz Laci.

„Ami a legdurvább, hogy nagyobbak, mint hinnéd. Már a képeken is kemény, de amikor belépsz, csak annyit érzel: hú, baszki. Erre nem számítasz.”

Hollywood Várpalotán

Előremutatás, fenntarthatóság, állandóság. Laci ezt a három dolgot gondolja Inota legfontosabb értékeinek. „Előremutatás, mert merünk újszerűek lenni, zeneileg és vizuálisan egyaránt. Maga a fesztivál is újrahasznosításon alapszik, hiszen új értelmet adunk egy régi helyszínnek. Az állandóságot pedig úgy értsd, hogy hosszú éveket szeretnénk itt tölteni, kihasználva a terület adta lehetőségeket.”

Tízéves tervük végpontja, hogy egy olyan kulturális központ jöjjön létre Inotán, ami az év nagy részében nyitva tart.

Daniék a projekt harmadik évében úgy látják, jól állnak elképzeléseik terén. Mérföldkőnek tartják az idei évet, korábban soha nem nyitották meg ennyi időre az erőmű kapuit. 2033-ra a teljes területet bejárhatóvá tennék: újmédiás kiállítást, időszakos eseményeket, valamint kreatív stúdiókat terveznek. Emellett hagynának helyet Inota másik gyakori felhasználásának, a filmforgatásoknak is.

A közelmúltban több nemzetközi produkció is megfordult erre. Itt forgott például a nyolcvanas évek egyik kultikus filmjének, a Szárnyas Fejvadásznak a folytatása. A Blade Runner 2049 más magyar vonatkozással is rendelkezik, számos kelléket a budapesti EJTech művészstúdió hozott létre. Az ő történetüket ebben a cikkünkben írtuk meg részletesen.

De Inota adott helyszínt a John Wick: The Continental sorozatnak, a Vörös Veréb filmnek, vagy legújabban a videójátékra alapozott Halo-szériának is. Laciék bizonyos dolgokban azonban nem értenek egyet a hollywoodi szokásokkal:

„Az amerikai filmgyártásban leginkább az fáj, hogy felhúzzák ezeket az óriási díszleteket, lemegy a forgatás, majd jönnek a dózerek, és lebontják az egészet. Mi újrahasznosító műhelyt szeretnénk létrehozni, ahol új funkciókat keresünk.”

Tervben van például, hogy a fesztivált pár hetes alkotótábor előzze meg, ahol akár a terület ipari hulladékát, vagy a díszleteket gondolnák újra. Inotán 20 évig színház is működött, óriási raktárban állnak a lomok.

„Próbáljuk zöldíteni a barnamezőt”

– fogalmaz Dani.

Nem igaz, hogy a magyar embernek csak a szar kell

Azon még ők is meglepődtek, milyen nyitottsággal fogadták terveiket Várpalotán. A helyiek nem úgy álltak hozzá, hogy miért jönnek zajongani és fényeket villogtatni, hanem örültek, hogy valami új kezdődik. „Ez a mentalitás az egész ország javát szolgálná” – mondja Laci.

A várpalotai lakosok a kiállítást kedvezményes jeggyel látogathatják. Daniék úgy látják, az idősebb generáció is egyre jobban érdeklődik esemény iránt, ezért úgy döntöttek, idén külön napot szentelnek a családos látogatóknak. A befogadásban és a kiemelt figyelemben fontos szerepet játszik a nosztalgia is.

„Az itt élő emberek nagy részének valamelyik hozzátartozója biztosan dolgozott az erőműben” – világít rá Dani.

„A legtöbben nagyon jól érezték magukat a szocialista álomban. Kaptak jó fizetést, otthont, kultúrát, de ami a legfontosabb: közösséget. Szeretnek erre emlékezni.”

„Nem igaz, hogy vidéken csak a vurstli és a mulatós megy. Választási lehetőséget kell adni. Persze lehet, hogy végül az emberek a vurstliba mennek, de legalább tudatosan döntenek így” – véli Laci. Sok segítséget kapnak a helyi önkormányzattól, de váratlan helyekről is jönnek együttműködések, tavaly például egy mesteriskolás építészeti pályázat valósult meg Inotán.

A terület tulajdonosai is egyre nyitottabbak az eseményre, de olyan piaci partnereik is akadnak, mint a Telekom vagy az Erste Bank „Nagyon inspirálónak találtuk, ahogy egy közösség összefogott, kitalálta és megcsinálta ezt a rendezvényt, sőt, lehetőséget ad arra is, hogy tehetséges fényművészek kiállíthassák alkotásaikat. Az ilyen bátor és innovatív projektek mögé örömmel állunk oda támogatóként” – írta például az Erste Bank a Forbes.hu megkeresésére. 

Laci szerint a fesztivál népszerűsége annak az újfajta szemléletének köszönhető, amelyet piaci partnereik jelenléte is mutat. Kedvező folyamatnak tartja, hogy a multik már nem csak azt nézik, egy adott pillanatban milyen trendek népszerűek. Inota támogatása azt jelenti, hogy előre gondolkodnak.

„Úgy kell bemutatni előremutató dolgokat, hogy felkeltse az emberek figyelmét. Borzasztó károsnak tartom azt a mentalitást, hogy a magyar embernek csak a szar kell. Ez nincs így. A mai nihilista világban a kortárs kulturális irányzatok tudják vezetni az embereket.”

Hárfa és 40 kilométer kábel

Ha ránézünk az Inota Fesztivál zenei lineupjára, hamar feltűnik, hogy nem azok a nevek szerepelnek, akikkel gyakran találkozunk más hazai fesztiválokon. Ahogy átnyálaztam a neveket, őszintén bevallom: két kezemen meg tudtam számolni azokat, akikről hallottam már. Igaz, nem ismerem átfogóan a szubkultúrát – de Daniék megerősítenek abban, hogy ez nem a véletlen műve, és nem is vagyok egyedül ezzel.

Ami alatt Magyarországon rétegzenét értünk, az külföldön sokszor elismert és népszerű előadókat takar, magyarázza Laci. A srácok úgy látják, a legtöbb magyar fesztivál – még a kisebb, alternatív vonalat képviselők is – az alapján hívja meg fellépőit, hogy kikkel tudja a legtöbb jegyet eladni. Ők azonban nem ezt azt utat választották.

„Nem techno-fesztivál vagyunk, és nem is indie. A különleges helyszín adja a fesztivál zenei arculatának egyedi tematikáját. A lineupot egy négyfős kurátori csapat rakja össze: az egy konstans elv, hogy olyan előadókat hívunk meg, akik újak, frissek, valami előremutatót hoznak” – mondja Laci.

„Igényt kell teremteni ezekre a műfajokra. Daniék és mi is egész életünkben azzal foglalkoztunk, hogy niche dolgokat hozzunk olyan formában, ami szélesebb köröknek is érdekes lehet” – fogalmaz Laci. És hasonló felfogással állítják össze a kurátorok a fénykiállítást is. Egyaránt keresik a magyar és nemzetközi alkotásokat, külön pályázatokat is kiírnak emiatt. Ezek különlegessége, hogy miután egyedi helyszínekről van szó, a pályázóknak konkrét paraméterekkel kell létrehozni koncepcióikat.

A harmadik Inotára már erős lett a szájhagyomány útja is, sokan azzal keresik meg a szervezőket, hogy a közösségi médiában látták a fesztivált, és szívesen részt vennének benne. Korábbi évek installációi többmilliós nézettséget generáltak az online térben. Daniék ezen kívül sokat járnak külföldi eseményekre, ahonnan gyakran jönnek együttműködések.

„A szűk keresztmetszet a költségek. A legtöbb installáció egyedi elemekből áll. Van, hogy 2-3 kamionnyi technikát és díszletet hoznak külföldről” – meséli Dani. „Ez nagyon sokba kerül, nem is tudnánk minden esetben fedezni ezeket.

Sok művész konkrétan állja a anyagköltségeket, hogy kiállíthasson. Rendkívül megtisztelő ez.”

14-16 helyszínt kell feltölteni alkotásokkal. Sokszor heteket sakkoznak azon, mi, hova menjen, és hogy fog minden beleférni a költségtervbe. Dani úgy látja, technikai partnerek nélkül lehetetlen lenne megoldani a fesztivált, hiszen több tízezer négyzetméternyi felületre kell vetíteni.

Mostani becsléseik szerint 20-22 projektor és több száz RGB-lámpa (olyan LED-lámpa, ami képes különböző színeket kibocsátani – a szerk.) lesz a fesztiválon. Összeszámolták a kábeleket is, körülbelül 30-40 kilométeres összesített hossznál járhatnak.

Ennyi kábellel összeköthetnék például Budapestet Gödöllővel.

Korábban aggregátorokkal oldották meg az áramellátást, idén azonban ennél zöldebb megoldásokat keresnek: több LED- és kis áramfogyasztású lámpával, valamint napelemekkel kísérleteznek.

Kivinni a fővárosból

Az Nvc és a Centrum Production közös munkája nem Inotán kezdődött, hanem évtizedekkel korábban, a budapesti klubélet szívében. „2005-ben, a legendás Mono Klubban indult saját klubestünk. Ez egy sztriptízbárból átalakított, poros pinceklub volt, de jelentős elektronikus helyszínné nőtte ki magát” – emlékszik vissza Dani.

Itt sodorta össze őket ez élet, fogalmaz Laci is. Az Nvc szervezte a bulikat, Besnyő Dani és Kálmán Mátyás pedig rezidens VJ-k (angolul visual jockey, feladatuk a vizuális tartalmak élő keverése – a szerk.) voltak péntek és szombat esténként. A bulikban a zene mellett nagy szerepet kapott a vizualitás, saját animációkat vetítettek.

Volt közös projektjük a Merlin Klubban is. A nappal színházként, éjszaka technoklubként működő központban „Élő adás” címen indítottak bulisorozatot. Ennek lényege az volt, hogy a DJ-k élő szetekkel érkeztek, azaz nem előre összeállított listát játszottak, hanem helyben állítottak elő minden hangot, elektronikus zenei hangszerekkel. Ez a vonal a 2000-es évek elején kezdte megvetni a lábát Magyarországon, a Merlin sokat segített népszerűsítésében.

A pesti underground színtér összekötötte a srácokat. Az azonban már más kérdés, hogy hogy jön a képbe egy évtizedek óta elhagyatott erőmű, 87 kilométerre Budapesttől.

„Nem ez volt az első különleges helyszín, ahova bulit szerveztünk” – mondja Laci. 2019-ben Magyarország legmagasabb hoteljében, a Körszállóban (amelynek átalakítása pont idén júliusban kezdődött el) tartottak zenés rendezvényt. De adott már otthont hasonló eseménynek tokaji hegyoldal, az Apci-tengerszem, vagy a pár éve bezárt ferencvárosi strand, a Vituki is.

Fotó: Sebestyén László // Forbes

Danit hosszú éveken át mozgatta a gondolat, hogy egyszer be kellene jutni az inotai erőmű területére, de sosem adódott rá alkalom. Miután nagyon közel áll hozzá az urbex (urban exploring, vagyis ember által létrehozott, de elhagyott területek felfedezése – a szerk.) kultúra, gyakran látogatott ilyen épületeket, főleg a Balkán-országokban.

„Ez a Secret Mapping Experiment nevű projektünk. A lényeg az, hogy bejárunk minden létező urbex helyszínt. Hárman-négyen odamegyünk éjszaka, viszünk projektort, aggregátort, és ott egy este alatt mindent bevetítünk, majd lefotózzuk és kirakjuk a netre” – mondja Dani.

„Amikor megtudtam, hogy Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa, nekem az volt az első, hogy lementem, és mondtam: én ezt meg szeretném csinálni.”

Az első rendezvények – egyfajta tesztként – még 2022-ben valósultak meg az ipari területen. Dani szerint két nap alatt mindkét eseményre elment 600-600 jegy, a Facebook-eventre több ezer érdeklődés jött.

Már ekkor látszott, hogy itt van igény valami nagyobbra.

A sikeres teszt után benyújtották 50-100 oldal körüli koncepcióikat. Legalább 2-3 ilyen tervet kidolgoztak. A legnagyobb meglepetés akkor érte őket, amikor az Európa Kulturális Fővárosa program a nagyobbik elképzelés megvalósítását támogatta. Azt érezték, látják bennük a potenciált.

Nem all-inclusive szálloda

Három évvel később sokszorosára nőtt a befogadóképesség. A fénykiállításon logisztikailag napi 8-10 ezer ember is megfordulhat, bár Laciék bevallják, ilyen számoknak inkább csak örülnének, a realitás valószínűleg napi pár száz látogató körül lesz. A fesztiválon idén is 3-4 ezer fős napi befogadóképességgel kalkulálnak.

„Nyilván ez nem a legjobb év a fesztiválok számára, ezt mi is látjuk” – fogalmaz Laci. Szerinte a telített magyar fesztiválpiac átalakulóban van. A piaci szereplőknek nagyon határozott arculatra van szükségük ahhoz, hogy fennmaradjanak.

„Magyarország túl kis ország ahhoz, hogy minden héten legyen egy fesztivál. Egyszerűen nincs ekkora célközönség. Számomra egyértelmű, hogy az olyan mainstream fesztiváloknak, amik évről-évre csak ismétlik magukat, egyszerűen lejárt az ideje.”

Laci szerint a jelenlegi környezetben csak a hosszú ideje közösséget építő (pl. Sziget, Ozora), valamint az újhullámos, kísérletező fesztiválok lesznek képesek folytatni. Nem tartja kedvező trendnek, hogy az elmúlt években több fesztivál (Volt, Balaton Sound, Bánki-tó) bezárta kapuit. De látja, mi áll a háttérben. „Senkinek sem kívánom azt, hogy ne tudjon kinyitni többé. De ezek közül a fesztiválok közül egyik sem nyújtott az utóbbi években olyat, ami miatt kitűnt volna a tömegből. A nagyobb fesztiválokhoz zeneileg gyakorlatilag semmilyen arculatot nem tudnék társítani” – mondja.

„Kicsit olyan hangulatuk van, mint az all-inclusive szállodáknak. Bemész, és van ott minden. Konkrét elképzelés viszont nincs arról, hogy pontosan mit akarsz mutatni az embereknek. Minden igényt egyszerre szeretnél kielégíteni. Ez csak bizonyos esetekben működik. Mi mást választottunk.”

Az idei rendezvény előtt Daniék új céget is alapítottak, az Inota Festival Kft.-t, hogy könnyebb legyen átlátni a projekt pénzügyeit. A korábbi rendezvények a Hardrock Kft.-n és az Uniflex Kft.-n keresztül futottak, de ezeknek a cégeknek szélesebb a portfóliója, nem csak a fesztivál tartozik alájuk.

Laci egyharmados tulajdonosa a Uniflex Kft.-nek, amely az elmúlt két évben 200 millió forint feletti árbevételt termelt. Az adózott eredmény 2023-ban jóval magasabb volt, mint egy évvel később: tavalyelőtt 55 milliós, míg tavaly 2 milliós nyereséggel zártak.

Dani a Hardrock Kft. többségi tulajdonosa. A cég az elmúlt két évet hasonlóan erősen zárta: 2023-ban 350 millió forintos árbevétel mellett 70 millió forintos adózott eredményt értek el, míg ez egy évvel később 476 millió forintos árbevétellé és 80 millió forintos nyerességgé gyarapodott.

A Hardrock Kft. erős üzleti évei is mutatják azt a trendet, ami az elmúlt években egyre jobban begyűrűzött Magyarországra is: a fényművészetet növekvő érdeklődés övezi. Daniék például tavaly kétszer is megtöltötték installációkkal az évekig üresen álló Biodómot.

Fotó: Sebestyén László // Forbes

A Fénydóm című projekt keretein belül, márciusban kéthetes, decemberben egy hónapos kiállítást tartottak. Márciusban 35 ezren nézték meg az installációkat, de a decemberi kiadás is bevonzott 22 ezer látogatót. Egyelőre nem tudni, lesz-e következő, de Daniék bíznak a folytatásban.

„A vendégeink itt is szinte minden életkorból érkeztek, rengeteg család látogatott el. Látjuk, hogy egyre nagyobb az igény. Ez is szerepet játszott abban, hogy idén külön kiállítást tartsunk.”

Mindezek ellenére Budapestnek továbbra sincsen saját fényfesztiválja. A Zsolnay Fényfesztivállal Pécsett előbb rendeztek hasonló eseményt, mint a fővárosban: pedig Európa legnagyobb városai sorra tartják önálló eseményeiket. Daniék azt remélik, nemsokára Budapest is kap saját fényfesztivált.

A támogatások kifutása után okosan kell gazdálkodniuk. Habár a szervezésben több százan részt vesznek, állandó fesztiválirodájuk továbbra sincsen. A helyszínen 100 önkéntes segíti munkájukat, Laciék szerint nélkülük semmi sem tudna működni.

Hosszú távon a jelenleginél állandóbb körülményeket szeretnének teremteni. A konkrétumok megvannak hozzá, korábban említett tízéves tervükben például az szerepel, hogy a fesztivál a nyolcadik évtől kezdve fog megtérülni. Habár ez még odébb van, és a kockázatok száma sem alacsony, az már látszik: valami (újra) elkezdett épülni Inotán.