Hiába a rekordnyereség, az Apple körül elpárolgott a mágia
Forradalmi, bátor és megosztó termékek tették naggyá és vonzóvá, de mára az Apple egy trendek mögött kullogó, sokak számára unalmas mamuttá vált. De miért? És baj ez egyáltalán, ha közben mégis növekszik a cég?
Az Apple egykor az innováció világítótornyaként tündökölt, de mára ebből szinte semmi sem maradt. Mintha nem is ugyanaz a cég lenne 2025-ben, ami egykor utat mutatott a világnak olyan termékekkel, mint például a Macintosh, az iMac, az iPad, és persze mindenekfelett az iPhone.
Pedig pont a bevállalósság tette a hősi időkben vonzóvá és szexivé a márkát, ennek köszönhetően alakult ki szó szerint kultusz körülötte. De mintha behúzták volna a féket, és mára az Apple már csak totyog a trendek után, mint a mamut, ami lassan fordul, és csak a tehetetlenség hajtja.
Az iPhone elhozta az okostelefonok korát.
Mostanra odáig jutottunk, hogy a Tesla módszerét átvéve a kommunikáció terén próbál nagyot gurítani a konszern. Tehát olyan termékeket és technológiákat lebegtet be, amelyek csak egy-két év múlva jelennek meg. De azok – állításuk szerint – akkor majd bombasztikusan nagyot fognak ütni, és letarolják a világot.
Ám ha az ember a rózsaszín szemüveget levéve előveszi a józan paraszti eszét, a lelkesedés helyét a kételkedés veszi át. Pláne úgy, hogy többször előfordult: a beharangozott „forradalmi áttörés” még a megjelenés előtt elenyészett a csendben.
A következő őrület
A legfrissebb őrület az Apple okosszemüveg, amely a pletykák szerint 2026-ban kerül a boltokba. Konkrét technikai specifikációk nincsenek, de a belsős szivárogtatás szerint a hagyományos lencsék helyett kiváló képminőséget produkáló átlátszó kijelzők lesznek. Úgy néz majd ki, mint egy hagyományos napszemüveg, de ellátják majd kamerával, mikrofonnal, és a Siri asszisztens segítségével hanggal lehet majd vezérelni. Sőt, pár év múlva külön chip is érkezik hozzá, állítólag, ami pedig óriási távlatokat nyit meg előtte.
Csodásan hangzik. Ugye, hogy nem? Az egy dolog, hogy a nagy rivális Meta már bemutatott RayBan okosszemüvege nagyjából ugyanezt kínálja, de az sem váltotta meg a világot.
Ráadásul a Google már egy évtizede megpróbálkozott valami hasonlóval, de a Google Glass is irtózatosan nagyot bukott. Teljesen érthetetlen, hogy az Apple miért tolja a pénzt egy olyan termékcsaládba, amelyről már korábban bebizonyosodott, hogy egyszerűen nincs rá tömeges igény.
A valóság virtuális, a bukás nem az
Pláne annak fényében tűnik teljesen rossznak az irány, hogy az elmúlt évek egyetlen olyan terméke, amivel valóban új utakra merészkedett a cég, hasonló koncepcióra épült, és végül teljes zsákutcának bizonyult.
Az Apple Vision Pro nem váltotta meg a világot.
Ez az Apple Vision Pro, a kiterjesztett-virtuális valóság headset, amelyről azt ígérték, alapjaiban változtatja meg a szórakozást, a munkavégzést és a kommunikációt. A hatalmas médiatámogatás (voltak kivételek, mi például szkeptikusan megjósoltuk a kudarcot) ellenére katasztrofálisan fogyott.
Idő előtt be is szüntették a gyártását, de az Apple állítólag nem adta fel a harcot.
A hivatalos kommunikáció szerint jövőre vagy két év múlva érkezik egy könnyebb, kényelmesebb, nagyobb tudású verzió. De még egyszer ugyanazt már valószínűleg nem lehet letolni az emberek torkán, és ezzel jó eséllyel Cupertinóban is tisztában vannak. Nem lenne tehát nagyon meglepő, ha végül csendben kimúlna a Vision Pro is.
Okosóra forradalom: törölve
De van, ami még ennél is rosszabbul sült el: A szerencsétlen sorsú Vision Pro is egy kimondott sikertörténetnek tűnik a cég „okosóra forradalmához” képest. Nem sokkal az után, hogy a világ első kereskedelmi forgalomba kerülő, óriási és luxus Mico LED tévéi elérhetővé váltak a boltokban, az Apple elkezdett azzal haknizni, hogy saját kijelzőt fejleszt, de mini méretben.
Az új okos óra projektet beszántották. Kép: Apple
Éveken át ment a kábítás, hogy már közel az út vége, és hamarosan érkeznek azok a Micro LED okosórák, amelyek minden más riválist letolnak majd a pályáról a képminőség és az üzemidő terén. Hogy aztán 2024-ben bejelentsék a terv kukázását.
Idén ugyenez a sors várt egy másik beharangozott projektre is. A napokban derült ugyanis ki, hogy a kamerákkal, mikrofonokkal és mesterséges intelligenciával kitömött, csodakaróra is megy a levesbe. Erről is sokáig csak csupa jót híreszteltek, előre beizzítva a népeket a 2026-os debütálásra, de hát ebből sem lesz semmi.
Elcsúszott a mesterséges intelligencia
A törlés egyik fő oka a mesterséges intelligencia lehet – egészen pontosan annak a hiánya. A közelmúltban több szakértő is arról beszélt, hogy ezen a területen az Apple csak a vetélytársak hátát lesi.
Hivatalosan soha senki által meg nem erősített értesülések szerint például:
a generatív mesterséges intelligencia debütálása és áttörése totális meglepetésként érte az Apple vezetőségét.
Craig Feredighi, az Apple szoftverfejlesztésért felelős alelnöke állítólag csak akkor döbbent rá ennek fontosságára, amikor egy személyes kódolási projektjéhez segítségül hívta a ChatGPT-t. Ez volt az ő aha-élménye, amelynek során megértette a genAI által kínált előnyöket, és felfogta, hogy mekkora veszélyt is jelent mindez az Apple számára.
Személyesen rendelte el a mesterséges intelligencia fejlesztések fokozását, és ekkor kezdődött el igazán az úgynevezett Apple Intelligence, azaz a saját AI technológia kidolgozása. Jelentős késésben a versenytársaktól.
Elrohant a világ az Apple mellett. Kép: Apple
Nem csoda tehát, hogy e területen még mindig döbbenetes a cég lemaradása a riválisokhoz képest. Több, tavaly ősszel nagy dérrel-dúrral beharangozott funkciót mind a mai napig nem vezettek be. A leglátványosabb kétségkívül a Siri AI kudarca, amelynek a tervek szerint idén tavasszal kellett volna debütálnia. A színre lépést azonban már most elhalasztották egy évvel, és ki tudja, hogy meddig tart majd ez a csúszás.
A késlekedés komoly sebeket okozhat, sőt, bőven benne van a pakliban, hogy a cégnek külső partnerekhez kell fordulnia ezen a területen.
Azaz például: integrálnia kell a Google Gemini asszisztens megoldását saját ökoszisztémájába, ami szembemegy a vállalat alapfilozófiájával. Ez egyrészt anyagi veszteséggel jár, hiszen fizetni kell a nagy riválisnak, másrészt értelemszerűen komoly ütés az imidzsen is.
Lemaradó iPhone
Az Apple évek óta a gúny céltáblája amiatt, hogy a telefonos fronton az újítás kimerül néhány friss emoji bemutatásában. Ez persze túlzás, hiszen a processzorok évről-évre fejlődnek, de az tény, hogy a látványos innovációk régóta fájóan hiányoznak. Ami csak azért furcsa, mert hát mégiscsak az iPhone volt az, ami igazán belökte a konszern szekerét, és a technológiai szektor csúcsára repítette.
Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a konszern mára lemaradt e téren is. A Samsung és a Huawei például már fél évtizede színre lépett a hajlítható kijelzőjű telefonokkal. Mára már pedig a B- és C ligás kínai, illetve indiai cégeknek is vannak ilyen modelljei.
Az első foldable Apple termék viszont csak 2027-ben érkezik a jelen állás szerint.
De ha már a kijelző szóba került: a korábban említett, elkaszált saját Micro LED projekt azért is lett volna hasznos, mert arra a saját technológiára épülő megjelenítők idővel bekerülhettek volna a telefonokba is. Ez értelemszerűen versenyelőnyt generálhatott volna, de ma már tudjuk, hogy ebből sem lesz semmi.
Hogy jutottunk idáig?
Kijelenthető tehát, hogy az Apple lemaradt az innovációs vonatról. Kívülről úgy látszik, rosszul használja az erőforrásait, a döntéshozatal lassú és tétova, a bátor húzások helyett pedig sokszor csak a vetélytársak által kitaposott ösvényt követi a cég.
Ennyi tévedés nem lehet véletlen, és egyre világosabban látszik, hogy a problémát a legfőbb vezetés környékén kell keresni.
A sokak által félistenként tisztelt egykori elnök Steve Jobs egyáltalán nem volt az a szent, aminek utólag hajlamosak beállítani a rajongói. Ő maga is egy kompromisszumokat nem ismerő vizionárus volt, aki kőkeményen felvállalta a konfliktusokat, és késhegyre menő csatákat vívott saját munkatársaival is.
Nem csoda, hogy a kilencvenes években egy időre el is hagyta a vállalatot, hogy aztán megváltóként térhessen vissza, mikor a cég csődközeli helyzetbe került.
Konfliktusokkal súlyosan terhelt kultúrát épített, amelyben az egyes részlegek harcban álltak egymással. A filozófiája az volt, hogy a tehetségnek és az életrevaló termékeknek utat kell törniük saját maguknak.
És ha ez a vállalaton belül sikerül, akkor van esély arra, hogy a piacon is életképesek maradjanak. Elkerülhetetlenül számos sérüléshez és sértődéshez vezetett e koncepció, de tény, hogy eredményes volt.
Steve Jobs 2011-es halálával azonban ez az út lezárult az Apple életében. A helyére érkező Tim Cook az együttműködést, a harmóniát részesítette és részesíti előnyben a versennyel, és az azzal együtt járó feszültséggel szemben.
Ezzel párhuzamosan a kreativitástól izzó, öntörvényű ám sokszor kellemetlen személyiségű zsenik háttérbe szorultak. A visszafogottabb, barátságosabb cégkultúra azonban elfojtotta az innovációt.
Tim Cook. Kép: Apple
Katasztrófáról szó nincs
Tim Cookot egy unalmas könyvelőként szokták jellemezni, de pont lehet, hogy az Apple-nek pont rá volt szüksége. Ugyanis lehet, hogy a cég már nem az az innovatív energiabomba, mint ami régen volt, viszont a számok őt igazolják.
Az Apple ugyanis régóta ott van a világ legértékesebb, legvagyonosabb cégei között, az első helyért pedig kiélezett küzdelmet folytat a Microsofttal és az Nvidia-val.
A közelmúltban nyilvánosságra hozott legfrissebb jelentések szerint a naptári év első negyedévében a vállalat összbevétele elérte a 95,4 milliárd dollárt, ami 5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A nettó nyereség 24,8 milliárd dollár volt, részvényenként 1,65 dolláros eredménnyel, ezzel pedig új rekordot állított fel ebben az időszakban.
