Mesterséges intelligencia botok helyett indiai programozók: így verte át világot a csodát ígérő AI startup

Hat éve lehet tudni, hogy gond van a mágikus mesterséges intelligencia startup körül, mégis öntötték bele a pénzt. A Builder.ai csődje számos komoly kérdést vet fel és megváltoztathatja a befektetői attitűdöt is.

A magát szerényen innovátor fővarázslónak tituláló Sachin Dev Duggal viszonylag korán ráeszmélt, hogy a mesterséges intelligenciában óriási potenciál van. Legalábbis, ami a vagyonszerzést illeti, hiszen a kőkemény munka, és a sci-fi fejlesztések helyett inkább arra fókuszált, hogy egy jól hangzó, mágikus technológiára építő termékígérettel lyukat beszéljen a befektetők hasába, és kiénekelje a pénzüket a tárcájukból.

Így született meg az idei év egyik leghangosabb mesterséges intelligencia botrányát produkáló „AI Unikornis” 2016-ban, ami miatt több nagy cápa, így például a Microsoft, a Softbank vagy a Katari Befektetési Hatóság (Qatar Investment Authority) is a nevetség tárgyává vált.

Ez utóbbi két évvel ezelőtt 250 millió dollárt pumpált az akkor már Builder.ai néven futó vállalatba, amelynek értékét a csúcson másfél milliárd dollárra tették. Ám a valóságban akkor sem ért egy fityinget sem.

Primitív trükkel verték át a világot

A cég azt állította, hogy egy automatizált alkalmazásfejlesztő platformot hozott létre, amelynél a felhasználóknak csak le kell írniuk közérthetően, hogy mit szeretnének.

A kuli munkát, tehát az érdemi kódolást viszont már a parancsok értelmezése után robotok végzik úgy, hogy minden munkafázist áthat a mesterséges intelligencia. Ez azért lett volna világrengető, mert így egy-egy applikációt pusztán egy jó ötletből összehozhatott volna bárki, anélkül, hogy ehhez éveket, évtizedeket kellett volna tanulnia.

Csodát ígért a Builder.ai. Kép: Builder.ai.

Csakhogy most kiderült: a mágikus AI technológia helyett a valóságban végig a humán erőforrás, konkrétan indiai programozók dolgoznak a feladatok végrehajtásán.

Ezzel a pofonegyszerű átveréssel húztak be vagyonokat, ami teljesen abszurdnak tűnik. Pláne úgy, hogy a Sachin Dev Duggal hat évvel ezelőtt (!) már lebukott, hiszen a Wall Street Journal akkor megírta, hogy az ugyanezzel kecsegtető Engineer.ai startup így trükközik.

Ám az indiai „innovátor fővarázsló” szimplán átnevezte azt Builder.ai-ra, vett néhány díjat, bevásárolta magát néhány „best AI startup” listára, és ez elég is volt, hogy újra tiszta lappal indulhasson. Az egész tényleg olyan, mint valami ZS-kategóriás vígjáték egyik mellékszála, amire mindenki csak legyint, hogy ilyesmi a való életben sosem fordulhatna elő.

A Microsoft vonal

Ami egészen elképesztő, hogy az egész AI iparág egyik globálisan legerősebb szereplőjét is beültették a hintába. A Microsoft ugyanis 2023-ban (!) kötött stratégiai partnerséget a céggel, amely így tőkeinjekcióhoz jutott, amit szemérmetlenül fel is használt az önpromóció során.

Az érdemi munkát nem az AI, hanem a rosszul fizetett indiai programozók végezték.

A terv az volt, hogy a redmondi konszern integrálja a Builder.ai mesterséges intelligencia asszisztensét, Natashát a Teams video- és csevegőszoftverébe, hogy az ügyfelek üzleti alkalmazásokat építhessenek a platformon belül. Ebből persze soha nem valósult meg semmi.

Teljesen értehetetlen, hogy a Microsoftot hogyan tudták megtéveszteni ezzel, hiszen a cég számára biztosan nem volt forradalmi az ötlet.

Az úgynevezett szándékos programozás koncepciót elsőként Charles Simonyi dolgozta ki a XX. század végén, aki akkor a Microsoft egyik vezető szoftverfejlesztője volt, és akinek a nevéhez többek között az Excel és a Word szoftverek megalkotása is kötődik. Ennek lényege, hogy a programozók a felhasználók és a tervezők szándékának megragadására összpontosítanak, és a lehető legkevesebb időt töltenek a gépekkel és a fordítóprogramokkal való interakcióval.

Tehát gyakorlatilag pont olyasmi, amit a Builder.ai ígért.

Összeomló kártyavár

A kártyavár mégis csak mostanra, 2025 közepére látszik összeomlani. Az egyik hitelező, a Viola Credit 37 millió dollárt foglalt le a Builder.ai számlájáról, amelynek ezt követően csupán 5 millió dollárja maradt.

Sokként érte a befektetőket a hír, akik meg voltak győződve arról, hogy sokkal stabilabb a háttér. A hab a tortán pedig az volt, amikor kiderült, hogy a korábbi értékesítési adatok hamisak voltak, hiszen azokat különféle körbeszámlázási módszerekkel fújták fel.

Tehát a cég valamit a könyveléssel is trükközött. A vállalat azóta elbocsátotta az alkalmazottait és csődöt jelentett.

A különféle netes felületeken számos komment jelent meg, amelyekben az egykori munkavállalók számolnak be arról, hogy milyen visszásságokat tapasztaltak. Volt olyan hozzászóló is, aki azzal hencegett, hogy csak az ő vállalkozása közel száz indiai programozót közvetített ki.

Többen is írtak arról, hogy az iparágban köztudott volt, hogy valami nem stimmel, a Builder.ai nem tisztán játszik, és csak idő kérdése volt, hogy kiboruljon a bili.

Amennyiben ez így van, az még súlyosabb kérdéseket vet fel. Például azt, hogy mégis mit csinálnak a nagy befektetésekkel foglalkozó cégek kockázati elemzői. Ha ennyire nyilvánvaló anomália nem szúr nekik szemet, akkor mégis mi?

Ráadásul: ha a jelenlegi elemző mesterséges intelligencia algoritmusok nem képesek összefésülni a szükséges információkat, kiszűrni az ilyen kóklereket, az alapjaiban kérdőjelezi meg mindazt is, amit az AI-ról gondolunk. A fórumokon, social media platformokon az esettel kapcsolatban egyre több mesterséges intelligenciát kritizáló vélemény jelent meg. Erősödnek a programozók, IT-fejlesztők irányából érkező kritikus hangok is.

A sokak által a mesterséges intelligencia Theranosának (ez a startup az orvosi diagnosztika terén ígért csodát, de a valóságban egy átverés volt) nevezett Builder.ai bukása tehát komoly lavinát indíthat el. Egyrészt világos jele annak, hogy a mesterséges intelligencia messze nem tart ott, ahol mondják, másrészt számos befektetőt arra késztethet, hogy alaposan vizsgálja felül invesztícióit.