Az ukrán külügy szerint a magyar hatóságok 28 órán át megbilincselve tartották a pénzszállítókat, pedig csak tanúként hallgatták ki őket

Az ukrán külügyminisztérium szerint a magyar hatóságok elfogadhatatlan és aránytalan módon jártak el, amikor 2026. március 5-én Budapesten őrizetbe vették az ukrán állami takarékbank, az Oschadbank hét alkalmazottját és két pénzszállító járművét. A minisztérium hétfői közleményében azt írja, a járművek egy nemzetközi szerződés keretében, a Raiffeisen Bank International és az Oschadbank közötti megállapodás alapján szállítottak nagy értékű készpénzt és aranyat Bécsből Ukrajnába, a nemzetközi szállítási szabályoknak és a hatályos európai vámeljárásoknak megfelelően.

A minisztérium szerint a magyar fél tudta, hogy a dolgozók fegyvertelenek, mégis a terrorelhárítás hajtotta végre az akciót páncélozott járművel, gépfegyverekkel és gránátvetőkkel felszerelt egységekkel.

„Miután az ukrán állampolgárok visszatértek Ukrajnába, ismertté váltak fogva tartásuk és a velük való bánásmód részletei, ami arra utal, hogy Magyarország súlyosan megsértette nemzetközi jogi kötelezettségeit, különösen az Emberi Jogok Európai Egyezményét és a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt. Bár a fogvatartottak tanúként vettek részt a tárgyalásokon, 28 órán át bilincsben tartották és végig bekötött szemmel szállították őket.”

A beszámoló szerint elvették a személyes tárgyaikat, köztük a telefonjaikat, így nem tudták értesíteni családjukat, munkaadójukat vagy az ukrán nagykövetséget. Egy speciális diétára és rendszeres gyógyszerbevitelre szoruló fogvatartott csak azután kapott orvosi ellátást, hogy elvesztette az eszméletét. Azt írták, később a betegnek erőszakkal gyógyszert adtak be, ami után a vércukorszintje hirtelen megemelkedett, magas lett a vérnyomása, ezért kórházba kellett szállítani. Az ukrán külügy szerint a hatóságok pszichológiai és fizikai nyomást gyakoroltak rájuk, és nem engedték, hogy anyanyelvükön tegyenek vallomást; velük oroszul kommunikáltak. Ügyvédet sem biztosítottak számukra, és a konzulokkal való találkozást is megakadályozták.

Bár nem merült fel bizonyíték bűncselekményre, a magyar hatóságok végül kiutasították a hét ukrán állampolgárt, és három évre kitiltották őket a schengeni térségből.

Kijev azonnali magyarázatot, a lefoglalt pénzszállító járművek és értékek visszaadását, valamint a felelősök elszámoltatását követeli, és jelezte, hogy az ügyben minden lehetséges hazai és nemzetközi jogi eszközt igénybe fog venni:

„Hangsúlyozzuk az ilyen önkényes cselekedetek elfogadhatatlanságát, amelyek túszejtésnek és vagyonlopásnak minősülhetnek.

Ragaszkodunk ahhoz, hogy európai szinten határozott választ kell adni erre az állami banditizmusra”

– fejeződik be az ukrán külügyminisztérium közleménye, mely azt is megjegyzi, Ukrajna fenntartja a jogot, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen. Korábban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter állami zsarolásnak és állami terrorizmusnak nevezte az ukrán pénzszállító lekapcsolását.