Zsiday Viktor szerint 400-500 ezer embert veszíthetett a Fidesz, és a propaganda nem hoz neki többletszavazatokat

Magyarországon 1990 óta rendkívül erős kapcsolat van a kormánypártokra leadott szavazatok és a parlamenti ciklus alatt bekövetkezett reálbér-növekedés között – állítja legutóbbi blogjának legutóbbi posztjában a 444-en rendszeresen interjúvolt Zsiday Viktor gazdasági elemző, aki év végén fejezte be portfóliókezelői pályafutását.

Ez a kapcsolat 2018-ban és 2022-ben is fennállt, olyannyira, hogy Zsiday modellje 2022-ben is, ahogy ő fogalmaz, „elég jól előre is jelezte” a Fidesz-lista 2,8 millió belföldi szavazóját (a Fidesz-KDNP listája a hazai választóktól 2 809 238 szavazatot kapott, amihez jött még 251 ezer határon túli levélszavazat).

Zsiday a modellje alapján, több tényezőt vizsgálva, és azok hatását súlyozva azt állítja, hogy idén 2,3-2,4 millió szavazóra számíthat a Fidesz-KDNP, vagyis 400-500 ezerrel kevesebbre, mint négy évvel ezelőtt. Ha ez így lesz, akkor az a kormánypártok leggyengébb eredménye lehet 2014 óta, amikor 2,142 millió belföldi szavazójuk volt (2018-ban a határon túli szavazatokkal együtt volt 2,8 milliós listás szavazatuk).

Ha csak a reálbér változását nézzük, akkor a Fidesznek nagyjából 2,5 millió szavazója lenne a Zsiday-modell alapján (a kék pöttyök a korábbi választások eredményét mutatják, a narancs négyzet a mostani adatok alapján az előrejelzést).

Csakhogy az elemző megnézte a kiskereskedelmi forgalom adatait is, és azok sokkal pesszimistább fogyasztói (lakossági) hangulatról árulkodnak. Mint írta: „a 2022-es élelmiszerársokk és gazdasági nehézségek miatt a hazai lakosság inflációérzékelése valószínűleg magasabb, mint a valós adat, és ez visszatükröződik a kiskereskedelmi statisztikákban is: míg 2022-től 2025-ig a reálbérek 10%-kal nőttek, addig a kiskereskedelmi forgalom 2,5%-kal csökkent”.

Ennek azonban másrészt egy olyan oka lehet, teszi hozzá, hogy „az online/külföldi vásárlások miatt a hazai statisztikai hivatal nem jól méri a lakosság fogyasztását”. Ezért a kiskereskedelmi adatoknak a kormánypárti szavazatokra gyakorolt hatását csak kisebb súllyal vette figyelembe. A kiskereskedelmi forgalom változásából számított nyers adat szerint csupán 2 millió szavazója maradt volna a Fidesz-KDNP-nek, ami negatív rekord lenne a kormánypárti pártszövetség történetében.

„A kiskereskedelmi forgalmi statisztikák az online/külföldi vásárlások miatt lehet, hogy a jelen helyzetben nem olyan megbízhatóak, és a bérstatisztika egyébként is hihetőbb összefüggésnek tűnik” – értelmezte a modellt Zsiday, hozzátéve: egy kisebb súlyt mégis adna a kiskereskedelmi adatoknak. Ez alapján arra jutott, hogy a reálbérstatisztikára nagyobb súlyt helyezve a 2,3-2,4 milliónyi kormánypárti szavazót tartja reálisnak, de hozzátette, hogy ettől bármelyik irányba nagyobb eltérés is lehet.

A modellszámítást egyébként eredetileg azért csinálta, mert kíváncsi volt, hogy a kormányzati propaganda hatására megváltozott-e a korábbi, 2010 előtti összefüggés gazdasági adatok és a kormánypártok támogatottsága között.

„Azt szerettem volna kimutatni, hogy a kormánypropaganda mennyi többletszavazót jelent. A vizsgálat azt mutatta, hogy semennyit(!!!): a Fidesz 2010 után is pont úgy szerepelt a választásokon, mint ahogy azt a gazdasági teljesítmény alapján várhattuk”

– és fel is sorolja, hogy 2014-re az előző választáshoz képest félmillió szavazót vesztett a recesszió/gazdasági lejtmenet miatt (de mivel átírták a választási törvényt, ez nem jelentett csökkenést a parlamenti mandátumokban), majd 2018-ban és 2022-ben a jelentős gazdasági fellendülésnek megfelelően nyertek új szavazókat.