Trump a Béketanácson biztosította Orbán Viktort teljes és feltétlen támogatásáról
Donald Trump a washingtoni Amerikai Békeintézetben (U.S. Institute of Peace) hívta össze a Béketanácsban részt vevő több mint 40 ország képviselőit, valamint annak a további több mint egy tucat országét, amelyek kimaradtak belőle, de megfigyelő státuszban elutaztak Washingtonban.
Donald Trump hosszas nyitóbeszédének nagy részét saját, általa jelentősnek tartott eredményeinek méltatására fordította, miközben kevés magyarázatot adott arra, hogyan is működne a gyakorlatban a Béketanács. Azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok 10 milliárd dollárt ajánl fel a Béketanács számára, de nem részletezte, mire fordítanák az összeget. A gázai háborúról Trump azt mondta: az véget ért, legfeljebb kisebb fellángolások maradhatnak a térségben. „A tűzszünet fennmaradt, és minden egyes túsz hazatért, élők és holtak egyaránt. Gondoljanak bele” – tette hozzá.
Trump a beszéde során a parlamenti választások előtt támogatásáról biztosította Orbán Viktort is, néhány napja ezt Marco Rubio Budapesten tette meg. Azokra a kritikákra reagálva, amelyek szerint külföldi vezetők támogatása választási beavatkozásnak minősülhet, Trump azt mondta: „Elvileg nem kellene embereket támogatnom, de én támogatok, ha kedvelem őket. Tudják, nagyon jó mérlegem van az Egyesült Államokban támogatott jelöltekkel, de most már külföldi vezetőket is támogatok, köztük Orbán Viktort.”
Trump szerint Argentína elnöke, az egyébként Orbán mellett helyet foglaló Javier Milei esetében is segített a támogatása: „Kicsit le volt maradva a közvélemény-kutatásokban” – mondta Trump. – „Aztán elsöprő győzelmet aratott.”
Orbán Viktorra visszatérve Trump így fogalmazott:
„Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor… teljes és feltétlen támogatásomat élvezi a választáson. Nem mindenki szereti ezt Európában. Ez rendben van. Hihetetlen munkát végez. Elképesztő munkát végzett a bevándorlás terén. Más országokkal ellentétben, amelyek kárt tettek magukban, ők dolgoznak a problémán.”
Iránnal kapcsolatban Trump méltatta Steve Witkoff diplomáciai erőfeszítéseit. „Irán most forró pont” – mondta, hozzátéve, hogy Witkoff és Jared Kushner, az elnök veje – jó kapcsolatot ápol az iráni tárgyalópartnerekkel. „Jó tárgyalások zajlanak. Az évek során bebizonyosodott, hogy nem könnyű érdemi megállapodást kötni Iránnal. De érdemi megállapodásra van szükség, mert különben rossz dolgok történnek” – fogalmazott. „Van még dolgunk Iránnal. Nem lehet nukleáris fegyverük. Ez nagyon egyszerű. Nem lehet béke a Közel-Keleten, ha nukleáris fegyverük van.”
Trump csapongó beszédében többek közt arról is beszélt, hogy szerinte Marco Rubio külügyminiszter volt a kezdeményezője annak, hogy az Egyesült Államok Békeintézetét (U.S. Institute of Peace) „Donald J. Trump Amerikai Békeintézetre” nevezzék át. „Marco nevezte el rólam” – mondta Trump, akit állítása szerint az átnevezés meglepetésként érte. Rubio ugyanakkor nem ismert arról, hogy érdemi szerepet játszott volna a névváltoztatásban, noha az amerikai külügyminisztérium jelenleg az intézmény vagyonkezelője. Az Amerikai Békeintézetet a Kongresszus 1984-ben hozta létre független intézményként. Trump tavaly megpróbálta visszavonni ezt a státuszt: az épületet elvették az intézet vezetésétől, dolgozóinak túlnyomó többségét pedig elbocsátották. Az átalakítások jogszerűségének vitatása miatt jelenleg is peres eljárások vannak folyamatban.
A mostani az első ülése a Trump által összegründolt furcsa szervezetnek, amely előtt az elnök bejelentette, hogy a tanács tagjai összesen 5 milliárd dollárt ajánlottak fel az újjáépítésre, ami töredéke annak a becslések szerint mintegy 70 milliárd dollárnak, amely a palesztin terület újjáépítéséhez szükséges. A tárgyalások egyik központi kérdése a Hamász lefegyverzése lesz. Izrael egyik kulcskövetelése egy fegyveres nemzetközi stabilizációs erő felállítása, amely garantálná a biztonságot és a Hamász lefegyverzését. Eddig azonban csak Indonézia tett egyértelmű kötelezettségvállalást a tervezett erőhöz való hozzájárulásról, miközben a Hamász kevés jelét adta annak, hogy hajlandó lenne a lefegyverzésre.
A frissen létrehozott Nemzetközi Stabilizációs Erő vezetője, Jasper Jeffers nyugalmazott tábornok bejelentette: Indonézia, Marokkó, Kazahsztán, Koszovó és Albánia egyaránt csapatokat ajánlott fel a misszióhoz. Emellett Egyiptom és Jordánia is vállalták, hogy kiképzik a helyi rendőrséget és biztonsági erőket.
Trump azt is közölte, hogy az Egyesült Államok nagyon szorosan együtt fog működni az Egyesült Nemzetek Szervezetével. „Egy nap én már nem leszek itt. Az ENSZ viszont itt lesz – szerintem sokkal erősebb lesz” – mondta Trump. „A Béketanács lényegében majd az ENSZ fölött fog állni, és biztosítja, hogy megfelelően működjön.” Trump egyre növekvő béketanácsos ambíciói miatt egyébként többen attól tartanak, hogy az amerikai elnök egy, az ENSZ-szel rivalizáló szervezetet akar létrehozni. Az Egyesült Államok fontos NATO-szövetségesei nem is csatlakoztak a szervezethez, csupán megfigyelőket küldenek, és többen közülük úgy vélik, hogy a Béketanács aláássa más nemzetközi szervezetek, elsősorban az ENSZ szerepét.
Az EU tagállamai közül csak Magyarország csatlakozott a Béketanácshoz, néhány másik tagállam megfigyelői szinten, korlátozottabb, és Orbánnál mindenképp halkabb kevésbé látványos lelkesedéssel vettek részt a washingtoni találkozón.
Orbán rövid felszólalásában leginkább már többször elmondott gondolatait osztotta meg újra a közönséggel: az ukrajnai háború nem tört volna ki, ha Trump az elnök, azzal, hogy visszatért a Fehér Házba, új esélyt kapnak a béketörekvések. Orbán arról is beszélt, hogy a gázai helyzet hatást gyakorol az európai biztonságra is, ezért Magyarország nem csupán elvi döntésből vesz részt a Béketanácsban, hanem saját biztonsági érdekei miatt is. Az utóbbi évtizedek során a nemzetközi szervezetek nem tudták betölteni szerepüket a béke és stabilitás biztosítására, ezért új szervezetekre van szükség
A Béketanácshoz csatlakozni szándékozó országok között van Argentína, Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Bahrein, Belarusz, Bulgária, Kambodzsa, Egyiptom, Salvador, Magyarország, Indonézia, Jordánia, Kazahsztán, Kuvait, Koszovó, Marokkó, Mongólia, Pakisztán, Paraguay, Katar, Szaúd-Arábia, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Üzbegisztán és Vietnam.
