Orbán–Rubio-találkozó: Feltétlen támogatás, feltételekkel
2019 februárjában Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Budapestre látogatott. Az első Trump-kormány vége felé jártunk, amikor az amerikai-magyar viszony még nem olyan volt, mint ma. Pompeo – mostani kollégájához, Marco Rubióhoz hasonlóan – Magyarországra és Szlovákiába látogatott el, de Magyarországon találkozott a TASZ és a Helsinki Bizottság munkatársaival is, majd Szijjártó Péter külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatót. Ezen elég határozottan közölte a magyar féllel, hogy lejjebb kellene tekerni a kínai beruházásokat a magyar telekommunkációs rendszerben.
Akkor még Orbán Viktor sem érezte azt, hogy közös sajtótájékoztatót kell tartania az amerikai külügyminiszterrel, bár természetesen találkoztak. Ehhez képest hétfőn, a Karmelita kolostorban láthattunk néhány dolgot abból, hol tartanak most a magyar-amerikai kapcsolatok.
A legfontosabb kérdés az, hogy miért jött Rubio Magyarországra. A magyar kormány régóta lobbizik azért, hogy a választások előtt Donald Trump elnök Budapestre jöjjön, ezt Orbán most is elismételte. A pletykák szerint erre nem sok esély van, Trump ugyanis nem utazik el sehova jelentős megállapodás nélkül, és amekkora megállapodást mi ajánlani tudtunk, azt már Washingtonban megkötöttük. (A mostani út ennek a következménye, ezt Orbán és Rubio is elmondta.) Arra egyébként nagyobb esély lehet, hogy J.D. Vance alelnök esetleg feltűnik a márciusi CPAC Hungary konferencián, de ennek visszafogottabb politikai értéke van, ráadásul Vance az utóbbi időben kicsit el is tűnt az amerikai rivaldafényből.
Rubio is Trumpnak beszél
Maradt tehát Rubio látogatása. A magyar kormány sűrűn hallgat el információkat a külügyi tárgyalásairól. A legutóbbi moszkvai látogatáson például Szijjártó Péter elfelejtette megemlíteni, hogy a szerbiai olajfinomító megvásárlásáról is tárgyaltak az orosz féllel, ez csak az oroszok közleményéből derült ki. Hasonlóan ehhez, most is csak annyit közöltek előre, hogy az ukrajnai békéről, valamint a két ország közötti kapcsolatokról tárgyalnak majd.
Ehhez képest az amerikai külügyminiszter nyilvános programjában már ott volt, hogy aláír majd egy polgári nukleárisenergia-megállapodást a magyar külügyminiszterrel, ami meg is történt. Ez el is mond valamit arról, mennyire fineszes lett az amerikai külpolitika Rubio alatt. A feltétlen támogatásnak a mostani amerikai kormány esetében ugyanis jelentős feltételei vannak.
Az amerikai diplomácia kommunikációja is árnyaltabb lett. A külügyminiszter álló tapsot kapott Münchenben, miközben valójában pont ugyanazt mondta el, amit tavaly J.D. Vance alelnök, amire akkor döbbenet, csönd és felháborodás volt a reakció. Rubio viszont sokkal udvariasabban állította ugyanazokat a dolgokat Európa kulturális hanyatlásáról és a transzatlanti kapcsolat előtt álló kihívásokról.
Hasonló a helyzet a pozsonyi és a budapesti látogatásoknál. Trumpot ugyan egyik ország sem kapta meg, de Rubio, amennyire lehetett, kampányolt a vezetők mellett. Ez különösen Orbánra igaz, aki Robert Ficónál sokkal jobb kapcsolatban van Trumppal, márpedig az amerikai kormány tagjai számára általában egyszemélyes a közönség, Donald Trump: bármit mondanak is nyilvánosan, elsősorban neki mondják.
Atomenergiaügyi elköteleződés
Orbánt és Ficót az köti össze, hogy nemrég mindketten jártak a Fehér Házban, hogy jelentős atomenergiaügyi elköteleződéseket írjanak alá.
a szlovák kormány pedig Jászlóapátszentmihályon tervez a Westinghouse technológiájával újabb atomerőművet építeni.
Ez elsősorban a feltétlen támogatás mostani feltétele, az tehát, hogy az országokkal megkötött üzlet nekik érje meg leginkább. Ez a legutóbbi washingtoni látogatásról is elmondható, ahol az amerikaiak jelentős befektetési lehetőségeket kaptak Magyarországon. A magyar kormány és a Fidesz kampánypozícióját cserébe erősíti a Donald Trumppal készült közös fotó, és – bizonytalan ideig – az orosz olajra vonatkozó szankciók alóli mentesség. Erre az eredményre homályosan, de Rubio most is visszautalt. Addig van mentesség az orosz olajra, amíg Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke. Kérdés, hogy ha nem Orbán Viktor lenne Magyarország miniszterelnöke, akkor az új kormányfő egyáltalán szeretne-e ilyen mentességet.
Rubio egy félmondatban utalt a pénzügyi védőpajzs ötletére is, de csak annyival, hogy ha Magyarországnak szüksége lesz erre, akkor meg fogják védeni, pénzügyi szempontból is.
A legfontosabb különbség a korábbiakhoz képest az Orbán melletti kiállás szintje, és az, hogy
bár itt azért a háttérben komoly aggályok merülhetnek fel, de az tény, hogy nyilvánosan nem kritizálják egymást a felek.
