Amíg a háború fennáll, Orbán nem lát esélyt a kétoldalú kapcsolatok rendezésére Ukrajnával, mert „Magyarország a béke oldalán áll”

Orbán Viktor és Szijjártó Péter a Béketanács washingtoni alakuló ülése, és Donald Trumppal folytatott kétoldalú találkozó után az eredetileg meghirdetetthez képest jelentős késéssel tartott sajtótájékoztatót a kormánysajtó helyszínre utaztatott képviselőinek. Orbánnak három hónapon belül a harmadik találkozója Donald Trumppal. (Először novemberben, majd január második felében Davosban találkoztak.)

Orbán Szijjártó mellett állva beszélt a nemzetközi szervezetekről, amelyek nem tudják ellátni a feladataikat, a háborúk száma viszont nő, ezért szerinte más logika mentén kell országcsoport együttműködéseket létrehozni, akik nemcsak konferenciázgatnak, hanem konkrét vállalásokat, felajánlásokat tesznek, így képesek lesznek konfliktusgócokat létrehozni. A Béketanács a fenti logika alapján, Gáza kapcsán született meg, Orbán szerint második-harmadik ülésen már egy újabb konfliktus megoldásával fog foglalkozni. A miniszterelnök szerint első és második pillantásra nem kapcsolódik hazánk Gázához, de harmadik pillantásra már igen, és a migrációról kezdett el beszélni: ha a Közel-Keleten béke van, a magyar határt könnyebb megvédeni, ha nincs béke, nehezebb.

A Béketanács vs. Európa téma kapcsán Orbán elmondta, hogy a legutóbbi brüsszeli tanácsülésen tárgyaltak a Béketanácsról, szerinte a többiek ezt idegennek érzik maguktól, és távolságot tartanak, de most már kezdik meggondolni magukat, és több ország alacsonyabb szinten/megfigyelőként ugyan, de részt vett az alapító ülésen (pl. románok, olaszok, bolgárok, Európai Bizottság horvát biztosa). Orbán szerint nem lesz fenntartható, hogy az Európa számára is fontos válsággócok felszámolásával foglalkozó hatékony intézményből az európai országok kimaradnak. A többiek majd jönnek utánunk, Magyarországnak nem igaza van, hanem igaza lesz – mondta Orbán. Pénzügyi felajánlást nem tettünk Gázának, tudvalevő, hogy Brüsszel miatt nem vagyunk ilyen helyzetben, és még a parlamentnek is ratifikálni kell a csatlakozást.

A házisajtó úgynevezett kérdései nem izzasztották meg sem Orbánt, sem Szijjártót, ezek nagyrészt nem is a Béketanácsra vonatkoztak: érkeztek is a szokásos panelek Ukrajnáról, a Barátság kőolajvezetékről, a háború folytatását már eldöntő, amerikai békekezdeményezéseket gáncsoló európaiakról, az ukránbarát magyar kormányt akaró Ukrajnáról (bár Orbán szerint a jelenlegi magyar kormány is ukránbarát), arról, hogy a Tiszát az ukránok finanszírozzák (IT szolgáltatásokat adnak ingyen a Tiszának Orbán szerint), 1000 forintos benzinárról. Megtudtuk még, hogy:Ukrajna zűrzavart akar Magyarországon, ezt ki kell védeni, el kell hárítani, de a kormányülésen már meg is oldották Orbán szerint. Orbán szerint nem sápítoznak, nem az öklüket rázzák, hanem konkrét lépéseket tesznek, a szlovákokkal együtt. Orbán nem akar fenyegetőzni, de azért emlékeztetett mindenkit, hogy Ukrajna áramellátásának jelentős része is Magyarországon keresztül érkezik.

Magyarországnak lesz szerepe a jövőben az európai-amerikai viszony megjavításában. Nincs tervben, hogy az ENSZ-t leváltsa a Béketanács, de Orbán szerint ettől ez még bekövetkezhet.

Orbán több hónapot ölt a békemisszióiba a soros elnökség idején, akkor az volt a helyzetértékelése, hogy a két fél eltérően ítéli meg az esélyeit, mindegyikük úgy ítélte meg, hogy az idő az ő oldalán van, ezért egyikük sem volt nyitott a megállapodására. Azért ment el utána Pekingbe és Trumphoz, hogy ők kívülről tereljék a megállapodás irányába a háborús feleket, így jött létre az ENSZ-en belül kínai vezetéssel a Friends of Peace, ami pont annyira hatékony, mint maga az ENSZ (semennyire). Magyarország kapós ország, hívnak minket ezekbe a szervezetekbe.

Az ukrán-magyar kapcsolatok ma azért rosszak, mert az ukránok szerint mindenki ellenségük, aki nem támogatja őket és nyíltan ellenséges lépéseket tesznek emiatt Magyarország irányába, káoszt okoznak az energiaellátásban, le akarnak minket választani az orosz olajról, pénzügyi kötelezettségvállalásra akarnak kényszeríteni minket. Amíg a háború fennáll, nem lát esélyt a kétoldalú kapcsolatok rendezésére, ennek az az oka, hogy Magyarország a béke oldalán áll. Az ukránok nyíltan beavatkoznak a magyar választásba, a tét az, hogy viszik-e a magyarok pénzét, később a magyarokat Ukrajnába.

Trump naptára nagyon sűrű, még keresik a megoldást, hogy el tudjon jönni Magyarországra, biztos abban, hogy fog még valamilyen támogatást adni, mert ez a szokás - Orbán szerint. Orbán Trump politikai támogatásának örül, de a gazdasági oldalát nézi a kérdésnek: a magyar gazdaságnak a háborúval és a brüsszeli zsarolással is szembe kell néznie. Orbán szerint beszéltek a gazdasági kérdésekről, a pénzügyi védőpajzsról, Magyarország számíthat az USÁ-ra, akármit is csinál Brüsszel - mondta a miniszterelnök.

Szegény Trumpot mindig akadályozzák az európai országok a békében, ez nyilvánvaló. Orbán azért aggódik, hogy az amerikaiaknak ebből elege lesz, de Orbán biztatta Trumpot, hogy ne adja fel, az USA nélkül nem lesz itt béke. Az európaiak viselkedése kifejezetten ellenséges Trumppal szemben Orbán szerint.

Semmilyen technikai akadálya nincs a Barátság kőolajvezeték újraindításának, ezt Magyarország és Szlovákia is így látja. Magyarország támogatta az Északi vezetéket és a Nabuccot is. Az ukránok azt akarják, hogy csak rajtuk keresztül érkezzen orosz energia Európába. Az ukránokkal szemben olyan válaszlépéseket dolgoztak ki, ami az áprilisi választásokig megoldja az ország energiaellátását. A németek közvetítésével, irányításával, parancsára létrejött a konferencián a Brüsszel-Kijev-Tisza paktum, megállapodtak abban, hogy a Tisza támogatja a háborút, Ukrajna EU-tagságot, és feladja Brüsszelben a magyar vétójogot külpolitikai ügyekben.Nem kell komolyan venni azokat, akik szerint Trump és Rubio támogatása választásokba történő beavatkozás lenne. A magyar választások tétje az országhatárokon túl is jelentős, így akiket érint (pl. a német kancellár), azok hatást akarnak kifejteni annak eredményére. Merz is ezt akarja elérni, a németek ármánykodásairól hosszan beszélt még a miniszterelnök.

Orbán szerint nincsenek bizonytalan szavazók, mindenki tudja már, hogy hova fog szavazni. A verseny arról szól, hogy ki mozgósít jobban, szerinte az ilyen nemzetközi szerepvállalásai, mint a Béketanácsban való részvétel, számít ebben, mert az embereknek a biztonság a fontos, ehhez tapasztalat kell és kapcsolatok, neki mindkettő megvan.

Jelenleg a Béketanács nem alkalmas az orosz-ukrán háború rendezésére, először Gázával fog foglalkozni, az orosz-ukrán helyzettel meg az amerikaiak önmagukban. A következő konfliktusgóc, amivel a Béketanács foglalkozni fog, Orbán szerint nem az ukrajnai lesz. Az euróoaiaknak közvetlenül kell tárgyalnia az oroszokkal, erre a Bizottság alkalmtlan, valamelyik nagy országnak kell vállalnia, hogy megtöri a jeget.

Brüsszel szíve Ukrajnához húz, de Magyarország az EU-tag, Ukrajna nem, ilyenkor Brüsszelnek a tagállam védelmében kell fellépnie, ki kell állnia Magyarország és Szlovákia mellett (ez amúgy folyamatban van), az Északi Áramlat felrobbantásánál azért nem volt ilyen, mert a németek nem kérték.És ami nagyon fontos: az Orbán mellett ülő Javier Milei Elvis Presley-t énekelt, igazi patrióta dalt, ilyen ez a rock'n'roll.

Béketanács békeelnökökkel

Az ünnepélyes nyitóceremónián Donald Trump teljes és feltétlen támogatásáról biztosította a miniszterelnököt, a hét elején külügyminisztere, Marco Rubio tette meg ugyanezt.

Az EU tagállamai közül csak Magyarország csatlakozott a Béketanácshoz, néhány másik tagállam megfigyelői szinten, korlátozottabb, és Orbánnál mindenképp halkabb, kevésbé látványos lelkesedéssel vettek részt a washingtoni találkozón. Orbán az eseményen elmondott rövid felszólalásában leginkább már többször ismételt gondolatait osztotta meg újra a közönséggel: az ukrajnai háború nem tört volna ki, ha Trump az elnök, azzal, hogy visszatért a Fehér Házba, új esélyt kapnak a béketörekvések. Arról is beszélt, hogy a gázai helyzet hatást gyakorol az európai biztonságra is, ezért Magyarország nem csupán elvi döntésből vesz részt a Béketanácsban, hanem saját biztonsági érdekei miatt is. Az utóbbi évtizedek során a nemzetközi szervezetek nem tudták betölteni szerepüket a béke és stabilitás biztosítására, ezért új szervezetekre van szükség.

Orbán legutóbb novemberben járt Washingtonban Trumpnál, akkor nem csak a fél kormány, hanem propagandisták bőséges tábora is elkísérte a kegyencjáraton. A novemberi látogatás eredményeit büszkeséggel kommunikálta a kormány, azóta kiderült, hogy a bejelentett védőpajzs nem létezik, legalábbis Trump ezt nyilatkozta a Politicónak. Igaz, Rubio budapesti látogatásán utalt arra, hogy az Egyesült Államok segít Magyarországnak (természetesen a kiváló Trump-Orbán személyes kapcsolatok miatt).