Magához se tért igazán, de újra megindult a lejtőn a hazai akkugyártás

Bár a KSH igyekezett szépnek láttatni a hazai ipar szeptemberi teljesítményét, a valóság igencsak kiábrándító, írtuk ezt még az előzetes becslésről szóló közlemény alapján egy héttel ezelőtt. Csütörtökön reggel a részletes adatok pedig csak alátámasztani tudják ezt a korábbi állításunkat.

A KSH a fő számokon nem változtatott, tehát a nyers adatok szerint ugyan 1,3 százalékkal nőtt előző év azonos időszakához képest az ipar teljesítménye, a kiigazított adatok már kellemetlenebb, 1,5 százalékos visszaesésről árulkodnak. A pozitívum ebben annyi, hogy ez kedvezőbb az augusztusra közölt 4,6 százalékos mínusznál.

A részletes adatok azonban rávilágítanak, hogy a legfőbb ágazatok továbbra sem tudnak magukra találni. A feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás volumene 1,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához mérten. Ezen belül a közúti gépjármű gyártása 0,8 százalékkal nőtt, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 6,9 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelés 14 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása alág azonban váratlanul jó teljesítményt nyújtott, 41 százalékkal bővült, de ez még így is kevés volt, hogy a többi ágazat csökkenését teljes mértékben ellensúlyozni tudja.

A 8,8 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 14,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 25, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 11 százalékkal visszaesett.

Az akkugyártás különösen rossz időszakát éli, pedig korábban a magyar kormány még ebben az ágazatban látta a lehetőséget, hogy a magyar gazdaság legújabb húzóágazata legyen. A zöld átállás azonban sokkal lassabban és döcögősebben zajlik, mint azt a kormány remélte. A szeptemberre mért 25 százalékos visszaesés arról árulkodik, hogy az ágazat ismét megindult a lejtőn. Májusban és júniusban már minimális bővülést tudott ugyan felmutatni, de azóta hónapról hónapra egyre nagyobb mínuszokat közöl a KSH az ágazat teljesítményéről. A szeptemberi teljesítménynél rosszabb legutóbb idén márciusban volt, akkor 41 százalékkal csökkent éves bázison a teljesítmény.

A kereslet szeptemberben sem állt helyre: az export 0,9 százalékkal esett vissza (igaz, a számítógép, elektronikai, optikai termékeknél az exportértékesítés 32 százalékkal ugrott meg), míg a belföldi értékesítés 5,1 százalékkal csökkent.

Némi bizakodásra adhat okot ugyanakkor a rendelésállomány alakulása. Az új rendelésének volumene 2,5 százalékkal emelkedett 2024 szeptemberéhez mérten. Az új belföldi rendelések 4,5, az új exportrendelések 2,3 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány szeptember végén így csak 1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az év első kilenc hónapját nézve már valamivel jobb az idei teljesítmény a tavalyinál, hiszen míg 2024-ben 4,3 százalékos volt az ipar visszaesése ebben az időszakban, idén már kisebb, 3,4 százalékos.