A kormány akkora osztogatásba kezd, hogy 50 nappal az év vége előtt újra kellett tervezni 2025-öt

A hétfői háttérbeszélgetésen közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a 2025-ös és a 2026-os évre is új makrogazdasági számokat fektetett le. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eddigiekhez képest teljesen új pályát rajzolnak fel, és mivel az osztogatás szent dolog, az idei és a jövő évi költségvetési hiány is nagyobb lesz, mint eddig tervezték. (Pedig hétfőn az előzetes államháztartási adatok közlésekor még azt írta a tárca, rendezettek a pénzügyek, stabil a költségvetés.)

Az NGM immár úgy számol, hogy az idei és a jövő évi költségvetési hiány is egyaránt 5-5 százalék lesz. Vagyis három éven át 5 százalékos deficittel működik majd a költségvetés.

Az idei évre eredetileg 3,7 százalékos hiányt első körben 4,3 százalékra emelte a kormány a megborult költségvetés és a vártnál alacsonyabb GDP és magasabb infláció miatt. Nemrég viszont már 4,5 százalékos deficitről beszélt Nagy. A 2026-os költségvetés tervezésekor szintén 3,7 százalékos hiánnyal tervezték, ezt emelték rögtön 5 százalékra.

A lépés hátterében alapvetően a kormányzat választás előtt brutális osztogatása áll. Ahogy ebben a cikkünkben levezettük, az intézkedések kevésbé az idei, sokkal inkább a jövő évi költségvetést fogják terhelni. Ezeket az intézkedéseket Nagy Márton a háttérbeszélgetésen úgy írta le a Telex cikke szerint, hogy „a politika szeretne segíteni is a gazdaságnak”. Vagyis az NGM számára kőbe vésettek a választás előtti szavazatszerző intézkedések, azokat teljesíteni kell.

„Úgy tudjuk ezeket finanszírozni, ha a költségvetés hiánya 2025-ben és 2026-ban is 5 százalék lesz, éppen úgy, mint amennyi volt 2024-ben, vagyis nem tudunk hiányt csökkenteni, de nem akarunk hiányt emelni” – foglalta össze a miniszter.

A nominálisan mindez azt jelenti, hogy a pénzforgalmi hiány

• idén az eddig ismert 4774 milliárd forint helyett 5055 milliárd forint lesz (október végéig egyébként már az összejött az elmúlt évek rekordhiánya),
• jövőre pedig 4218 milliárd helyett 5445 milliárd forint.

Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a GDP-arányos államadósság esetében is csak a „ne nőjön, ha már csökkenni nem tud” elv marad érvényben, írja a lap, vagyis mindhárom felsorolt évben (2024-2026) 73,5 százalékos lesz a GDP-arányos adósságszint. Idén ennek teljesülését az erősebb forint, jövőre pedig a várhatóan beinduló, 3,1 százalékos növekedés segítheti – az idei évre 0,5 százalék a várakozás az eredetileg tervezett 3,4 százalék helyett.

Az Orbánék osztogatásával kapcsolatban felmerülő kérdés, hogy honnan lesz mindenre pénz. Ezt Nagy Márton részben vagy teljesen, de megválaszolta:

a magyar vállalkozásokat és a bankokat adóztatná többet a kormány, így 400 milliárd forinttal több pénzt szedne be.

• Egyrészt zárolnák az általános tartalékokat, ez 192 milliárd forintot jelentene,
• másrészt a bankadó emeléséből jönne össze, úgy, hogy a 2026-ra tervezett 180 milliárd forint ténylegesen befolyó adó helyett 360 milliárd forint beérkezését szeretné elérni az NGM.

A miniszter ezt azzal indokolta, hogy a bankok jövedelmezősége továbbra is nagyon magas. Ez még akkor is így van, ha a kormány a bankadóval, kamatstoppal, az ingyenes készpénz-felvételi limit megduplázásával, az erőltetett ütemű vidéki ATM-telepítéssel eleve csökkenti a bankok profitját.

Nagy Márton egyáltalán nem tett úgy, mintha lett volna erről bármilyen egyeztetés a hitelintézetekkel, mint mondta a beszélgetés utáni sajtócikkek jelentik a „bejelentést”.A miniszter egyébként természetesen pontosan tudja, hogy a bejelentett adóváltozással a viszony tovább romlik a bankok és a kormány között, de úgy vélte, hogy ha a gazdaságban nincs pénz, illetve a költségvetés stabilitása fontos, akkor csak a bankoktól lehet elvonni.

Az már más kérdés, hogy azért válik különösen fontossá a költségvetés stabilitása, mert a kormány választás előtt nagyjából 2000 milliárd forintos jóléti, szavazatszerző osztogatásba kezd.

Emellett a jövő évi első félében devizakötvényt is kibocsátana Magyarország, ám ennek részleteiről még nem tudni semmit sem, vagyis hogy hol (milyen devizában: euró, dollár, japán jen, esetleg pandakötvény) és milyen összegben történne a kibocsátás.