Nagy felhajtás, kevés eredmény: külföldi vezetők látogatásai Trump Fehér Házában
Szemben az első Trump-ciklussal, amikor Orbán Viktornak több mint három évig kellett várnia a Fehér Ház meghívójára, a második körben alig tíz hónapra volt szükség ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök népes delegáció élén Washingtonba utazhasson. A 2019-es találkozónak komoly eredménye nem lett, részben Trump egy évvel későbbi bukása, részben például a magyar fél energiaügyben szándékos időhúzása, visszatáncolása miatt. Az idei találkozó témáival és eredményeivel kapcsolatban is vannak kérdések – különösen ha végigvesszük, 2025-ben ki mit tudott intézni magának és hazájának Trump vendégeként.
2025-ben Mohamed Ould Ghazouanitól, Mauritánia elnökétől kezdve Vologyimir Zelenszkijig sokan, sok ügyben látogatták meg a Fehér Házat. Jelen cikkünkben nem foglalkozunk azokkal, akik a nyugati világot ebben az évben leginkább foglalkoztató két háborús konfliktus, a gázai és az ukrajnai ürügyén jártak Trumpnál. Ezeken a vendégek és az amerikaiak céljai is egészen mások voltak, mint azokon a tradicionálisabb kétoldali tárgyalásokon, amikből szintén bőven volt a második Trump-elnökség bő háromnegyed évében. Egyébként ezek sem feltétlenül voltak kétoldaliak, az olyan, Washingtonból nézve jelentéktelen (Trump megfogalmazásában: shithole) országok, mint Mauritánia, Gabon, Bissau-Guinea, Szenegál és Libéria vezetőit például tömbösítve, csoportosan fogadták.
Ezeket a washingtoni találkozókat végignézve, viszonylag egyértelmű mintázat rajzolódik ki: az ígéretek könnyen megszeghetők, és a befolyás fontosabb, mint a barátság. Japán miniszterelnök, német kancellár, latin-amerikai elnökök, afrikai vezetők, arab királyok érkeztek, fotókat készítettek Trumppal, majd gondosan megfogalmazott nyilatkozatokkal távoztak a kétoldalú együttműködésről és a stratégiai partnerségről. Amikből gyakran nem lett semmi, vagy csak nagyon kevés.
