Orbánnak nagyon kellene a választások előtt Trump segítsége, Paksba is beszállhatnak cserébe az amerikaiak
Látványos, a magyar nyilvánosságban is jól eladható amerikai támogatás reményében érkezett Washingtonba népes delegációjával Orbán Viktor, és ennek számára legideálisabb formája az orosz olaj ellen november 21-én élesedő amerikai szankciók alóli mentesség, de minimum a jövő évi választásokig való halasztása lenne.
Hogy ezt megkapja-e a magyar idő szerint péntek kora esti találkozón a Fehér Házban, egyelőre legfeljebb csak találgatni lehet, de miután a magyar kormány kommunikációsan szinte mindent erre az ügyre tett fel, messze nem elképzelhetetlen, hogy Orbán azzal fog hazatérni: elérte, amit akart, amíg ő van hatalmon, Magyarország továbbra is Putyintól veheti az energiát.
Azt valószínűleg a zárt ajtós washingtoni találkozó után is kevésbé fogjuk látni, hogy mi lesz ennek az ára, és a magyar kormány a remek politikai kapcsolatokra hivatkozva más dealekben milyen védelmi pénz megfizetésével vásárolja meg a választás előtti amerikai támogatást.
Orbán Viktor mindenesetre azt mondta előzetesen a remélt egyezségről: „Nem akarok adni érte semmit a szó üzleti értelmében.”
Trump legendásan kiszámíthatatlan, a gazdasági egyezségeknek többnyire alárendelt külpolitikájának a track recordja egyszerre lehet figyelmeztetés és kecsegtethet reményekkel is az Orbán-kormány számára. A két leglátványosabb, de merőben ellentétes példa Indiáé és Argentínáé, és a Karmelitában abban bízhatnak, hogy a mi esetünkben inkább a Buenos Aires-i forgatókönyvet követik majd az események.
Az argentin elnök, a láncfűrészes jobboldali libertariánus Javier Milei azután nyerte meg október végén a félidős választásokat, hogy Donald Trump 40 milliárd dolláros mentőcsomagot jelentett be Argentína számára, úgy, hogy a további pénzek folyósítását a regnáló elnök sikeréhez kötötte.
Bár ezt egy magát komolyan vevő szuverenitásvédelmi hivatal joggal tekinthetné nyílt külső beavatkozásnak a választásokba, Trump politikai támogatása sokat számíthatott, aminek a választási eredményekre is befolyása volt.
Egy kisebb volumenű, de azért látványos eredményként felmutatható washingtoni egyezség a magyar kormány számára is fontos lenne abban a NER számára kritikus magyar belpolitikai helyzetben, amihez hasonlóval a rendszer 2010-es fennállása óta nem kellett szembenéznie Orbánéknak.
Bár egy politikai egyezségnek számos eleme lehet új amerikai befektetésektől külkereskedelmi megállapodásokon át a kettős adóztatás elkerüléséről még Biden alatt felmondott egyezség visszaállításáig, a magyar kormányzati kommunikáció annyira erősen a szankciókra, az orosz energiára és a propagandában ehhez kötött energiabiztonságra és rezsicsökkentésre van ráfixálva, hogy a kulcs számukra az erre kapott további garancia lenne - lehetőleg úgy, hogy az legalább a jövő évi választásokig Washingtonból biztosított legyen.
