Megdöbbentő vagyont, több mint 60 milliárd forintnyi áfát csalhatott el a gázmaffia

Több, mint másfél évig, 2023 elejétől 2024 szeptemberéig működött a földgáz-kereskedelemmel, valamint elektronikai termékek erre épülő fiktív kereskedelmével foglalkozó cégláncolat, írja a Válasz Online. A lap részletes cikkben mutatja be annak a gázmaffiának a működését, amellyel az elmúlt hónapokban mi is számos cikkben foglalkoztunk. A birtokukban jutott információk, illetve általuk látott hatósági dokumentumok alapján azt írják: napjaink egyik legnagyobb csalássorozatában az eddig tudottnál sokkal nagyobb összeggel, 67 milliárd forinttal rövidítették meg az adócsalók a költségvetést (a NAV hivatalosan tízmilliárd forintot meghaladó összegről kommunikált, lapunk forrásai 20 és 50 milliárd forint közé tették a valószínűsíthetően elcsalt összeget).

A Válasz Online úgy tudja, hogy 2023. január 1. és 2024. szeptember 15. között legalább négy, a magyar piacon régóta ismert, komoly energiakereskedő céget kerestek meg addig ismeretlen, jórészt frissen alapított cégek, hogy a piaci árnál olcsóbban adnának el nekik gázt. A lap összesen nyolc ilyen cégről tud, közülük hetet közvetlenül az ajánlattétel előtt alapítottak. Ezek csak úgynevezett korlátozott kereskedelmet folytathattak, vagyis a végső fogyasztókkal nem üzletelhettek, csak kereskedők között működhettek közvetítőként.

A lap szerint ezek az addig ismeretlen, „semmiből jött” cégek összesen mintegy 250 milliárd forintnyi gázt értékesítettek a céghálózat működésének mintegy 21 hónapja alatt. A gázt tényleg vették és adták, ebben tehát nem volt fiktív tevékenység – azonban az áfa nélkül megvett, majd áfával eladott gáz utáni különbséget szakmányban csalták el. Ekkortól ugyanis fiktív kereskedést folytatta elektronikai termékekkel, papíron „naperőművekhez szükséges invertereket, okosórákat, merevlemezeket, mobiltelefonokat és más elektronikai eszközöket vásároltak (…) Alkalmanként volt, hogy több mint 60 ezer Huawei okosórát, máskor több tízezer Nintendo játékkonzolt vagy éppen okostelefont adtak-vettek”, írja a lap. Csakhogy ilyen árukészlet nem volt, se inverterek, se rengeteg okostelefon vagy konzol.

Ezt a bonyolult láncolatot azért tartották fenn, hogy a rengeteg számlával a gázeladásból fakadó áfafizetési kötelezettségüket lényegében lenullázzák. Vagyis a 250 milliárd forint 27 százalékát, nagyjából 67-68 milliárd forintot nem fizették meg. A láncolatban a NAV év eleji tájékoztatása szerint több mint száz cég vett részt, ezek jelentős részét néhány milliárdos üzlet után eltüntették, fantomizálták: „a láncolatban lévő külföldi és belföldi vállalkozások amilyen gyorsan alakultak, olyan gyorsan el is tűntek, felszámolás vagy végelszámolás nélkül”.

Lapunk számos ilyen, a gázmaffiában vélhetően szerepet játszó, outsiderek, mélyszegénységben élők vagy fellelhetetlen külföldi állampolgárok által alapított céget azonosított be az elmúlt hónapokban, amiket sokszor teljesen egy kaptafára csináltak. Néhány hete bemutattunk például két olyan 3 milliós tőkéjű vállalkozást, amelyeket 2023 októberében két nap különbséggel alapított csővezetékes szállításra egy-egy ózdi magánszemély – egyikük sincs semmilyen üzleti vagy gázpiaci kapcsolata –, mindkettőt egy IX. kerületi ügyvéd jegyezte be – bár nem ugyanaz –, a két cégnek ugyanazon a napon ugyanabban a csepeli bankfiókban nyitottak bankszámlát és a 2023-as pénzügyi beszámolójuk ezer forintra megegyezett.

A Válasz Online szerint ezeknél a „dobható” cégeknél, akárcsak az olcsó gázt kínáló vállalkozásoknál sokszor mélyszegénységben élő emberek voltak papíron a tulajdonosok, akik alkalmanként 50 ezer forint készpénzért adták a nevüket és adataikat a cégek megalapításához. „Megtalálhatatlan külföldiek és megtévesztett közmunkások, utcaseprők, takarítók vezették a cégeket, de hogy kik mozgatták a szálakat, az továbbra is teljes rejtély” – írja a lap.

Az ügyben, mint megírtuk, két személy már január óta letartóztatásban van – a legutóbbi bírósági döntés ezt január végéig hosszabbította meg –, de a Válasz szerint amellett, hogy ők mindketten ártatlannak vallják magukat, nem lehet ennek a két személynek a pontos szerepét megállapítani. És ami még fontosabb: „semmi jele, hogy akárcsak a közelében járnának a nyomozó hatóságok annak, hogy ezt a szerteágazó, nemzetközi struktúrát ki találta ki, hol volt a központja, és mi lett az üzelmeken szerzett rengeteg pénzzel”. A lap információi megerősítették ugyanakkor azt a korábbi értesülésünket, hogy a gázmaffia okozta károk miatt kellett módosítani tavaly ősszel – idén januári hatállyal – az áfatörvényt, hogy átmenetileg, jövő év végéig a földgáz-kereskedelem is úgynevezett fordított áfás tevékenység legyen.

A lap szerint a csalás mérete, az, hogy jelentős tőke és szakértelem kellett a rendszer felépítéséhez, és végül az, hogy az érdemi kérdésekben nem halad előre a nyomozás, arra utalhat, hogy „az elkövetők élcsapata politikai védelmet élvezhet”. A gázpiacon mozgók közül is „sokak meggyőződése, hogy politikai hátszél nélkül az egész rendszer nem működhetett volna (...) az egész konstrukció mögött nagyon befolyásos szereplők álltak, akik egyelőre nem kerültek a nyomozó hatóságok látókörébe. Visszatérő vélemény, hogy soha nem is kerülnek már”.