A kormány elismerte a 444-nek, hogy a megafonos Bohár Dániel a kormányzati delegáció tagjaként vett részt EU-csúcsokon

Bohár Dániel, a Megafon politikai influenszere idén három EU-csúcson is részt vett, ráadásul mindhárom alkalommal Orbán Viktorral közösen, a magyar honvédség repülőgépén utazott Brüsszelbe.

Bohár a március 6-ai rendkívüli EU-csúccsal indította az évet. A csúcstalálkozó előtti nap Párizsba is elkísérte a miniszterelnököt, aki Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt. Bohár a repülőn, a francia fővárosban és az Európai Tanács épületében is interjúzott Orbánnal, az útról készült anyagot pedig a Patrióta Youtube-csatornájára töltötte fel.

Június végén ismét két napig kísérte a miniszterelnököt. Először a hágai NATO-csúcsra, majd másnap a brüsszeli EU-csúcsra. Utóbbi eseményen az újságíróknak – villáminterjúk készítésére – fenntartott zónában találkoztunk is Bohárral, aki nem újságírói, hanem kormányzati delegációs akkreditációs kártyát viselt. A politikai influenszer a csúcstalálkozó után az Európai Tanács épületének egyik, újságírók elől elzárt emeleti erkélyén készített interjút a miniszterelnökkel.

Az október 23-ai Békemenet után ismét a miniszterelnökkel tartott. Már a honvédségi repülőgépen interjúzott Orbánnal, az Európai Tanács épületében pedig Orbán Balázzsal és Orbán Viktorral is interjút készített. Az utóbbi két anyagot az uniós állam- és kormányfők által használt, újságírók elől elzárt ülésteremben forgatták.

Mivel Boháron júniusban delegációs akkreditációs kártyát láttunk, az Európai Tanács épületének emeleti erkélye és az ülésterem pedig olyan helyszín, amit csak a kormányzati delegációk tagjai látogathatnak, kérdéseket küldtünk a kormánynak Bohár Dániel szerepével kapcsolatban.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen minőségben vett részt az EU-csúcsokon, milyen alapon kapott delegációs akkreditációs kártyát, és kinek dolgozott a csúcstalálkozókon. Emellett azt is megkérdeztük, hogy ki és mennyit fizetett azért, hogy Orbánnal közös repülőgépen utazhasson.

A kormány válaszában csak annyit írt, hogy Bohár „a magyar delegáció tagjaként vett részt az Európai Tanács ülésein, azzal a céllal, hogy a csúccsal kapcsolatos kommunikációt segítse. A kiutazásával kapcsolatos költségeket munkáltatója, a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. viselte.”

A kormány tehát elismerte, hogy együttműködik a megafonos Bohár Dániellel.

Mivel a Megafonról eddig egyértelműen azt mondták, hogy nem kapnak közpénzt, visszakérdeztünk a kormánynál, hogy a munkáért kapott-e pénzt Bohár Dániel vagy a Megafon, és van-e a kormánynak együttműködése az influenszerrel vagy a Megafonnal. Emellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi szükség volt Bohár Dániel bevonására, és a felkérés kifejezetten neki szólt-e vagy a Megafonnak. Kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.

A témában a Megafonnak is küldtünk kérdéseket, választ azonban egyelőre tőlük sem kaptunk.

Bohár Dániel brüsszeli munkája két okból is érdekes. Egyrészt azért, mert a delegáció tagjaként olyan helyszíneken készíthetett interjút a miniszterelnökkel, ahova újságírók nem mehetnek be. Így olyan exkluzív lehetőséghez jutott, amit még a közpénzből működő MTVA helyszíni tudósítói sem kapnak meg. Másrészt pedig azért, mert az említett munka egyértelműen állami feladatnak minősül. Bohár bevonása tehát azt jelenti, hogy a miniszterelnöki kommunikációért felelős stáb önmagában kevés volt a munka elvégzéséhez.

Homályos pénzügyek

Bár Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára júniusban kijelentette, hogy a Megafon nem kap költségvetési támogatást, egyáltalán nem biztos, hogy ez így van. A szervezet finanszírozása ugyanis teljesen homályos. A 2024-es beszámolójukban ugyan leírták, hogy 5,8 milliárd forintból gazdálkodtak, arról azonban egy szót sem szóltak, hogy honnan jöttek a bevételeik. Mivel néhány évvel korábban még elárulták, hogy kapott támogatásokból működnek, valószínűleg az 5,8 milliárd forintos bevétel is kapott támogatás volt. Ez azonban csak feltételezés.

A Telex 2021-ben arra jutott, hogy a Megafonba akár közpénz is juthatott. Az influenszerhálózat tulajdonosa-ügyvezetője ugyanis az a Kovács István, aki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója is. Az Alapjogokért Központ pedig több milliárd forint közpénzt kapott a Miniszterelnöki Kabinetiroda által pénzelt Batthyány Lajos Alapítványtól.

A cikk miatt a Megafon pert indított, és követelte a laptól, hogy írják ki, szerintük nem közpénzből működnek. A Fővárosi Törvényszék azonban arra jutott, hogy az Alapjogokért Központ és a Megafon sem oszlatta el minden kétséget kizáróan a lap közpénzre vonatkozó sejtését, így a Megafon elvesztette a pert.