azkomgec logo
azkomgec.hu
azkomgec logo
azkomgec.hu

Lavrov: Hajlandóak vagyunk hivatalos formában is garantálni, hogy egyetlen EU- és NATO-tagállamot sem támadunk meg

1 megtekintés
444
oroszország szergej lavrov orosz-ukrán háború Szijjártó Péter fehéroroszország Belarusz minszk POLITIKA
Blurred placeholder

Oroszország hajlandó hivatalos formában is garantálni, hogy egyetlen EU- és NATO-tagállamot sem támad meg. Erről Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszélt a III. Minszki Eurázsiai Biztonsági Konferencián.

A TASS orosz hírügynökség szerint Lavrov azt mondta, korábban már többször elmondták, hogy egyetlen EU- és NATO-tagállamot sem terveznek megtámadni. Ezt a pozíciójukat pedig hajlandóak a jövőbeli biztonsági garanciák keretében garantálni is. Az Európai Unió azonban szerinte akadályozza ezt a folyamatot.

„Az Európai Unió vezetői kerülik ezeknek a – teljesen kollektív alapon nyugvó – jövőbeli garanciáknak a mérlegelését. Büszkén kijelentik, hogy a biztonsági garanciáknak az ukrán válságot követően nem Oroszország részvételével, hanem Oroszországgal szemben kellene létezniük.”

A minszki konferencián egyébként Szijjártó Péter is részt vett. A külügyminiszter a felszólalását oroszul kezdve beszélt a konferencia megnyitóján, majd Lavrovval is egyeztetett. Szijjártó a találkozó után azt mondta, Oroszország a megfelelő előkészítés után készen áll az amerikai-orosz békecsúcsra. Elmondása szerint Lavrov azt is kijelentette, hogy ha megvalósul a békecsúcs, akkor mindenképpen Budapest lesz a helyszíne.

Szijjártó beszélt a két legnagyobb orosz olajvállalatra kivetett amerikai szankciókról is. Azt mondta, a magyar kormány nem híve az üzengetésnek, ezért Orbán Viktor a jövő héten személyesen egyeztet majd Donald Trumppal a szankciók lehetséges hatásairól. „Természetesen mi abban vagyunk érdekeltek, hogy Magyarország energiaellátásának biztonságát garantáljuk. Minden tárgyalásunk az amerikaiakkal is ezt az irányt fogja képviselni”.

A Szijjártó-Lavrov-találkozóról az orosz külügyminisztérium is kiadott egy közleményt, amiben azt írták, hogy a politikusok az „ukrán kérdéseket” is megvitatták. „Hangsúlyozták a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásának fontosságát, beleértve a nyelvi és vallási jogokat is, amiket a kijevi rezsim szisztematikusan megsért.”