Nyugathibáztatás és „felszabadító háború”: telibe tolta az orosz propagandát Szijjártó kedvenc Youtube-csatornáján Lavrov külügyminiszter

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter többször is barátjának nevezte Szergej Lavrovot, a háborús agresszor Oroszország külügyminiszterét.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter többször is kedvenc Youtube-csatornájának nevezte az orosz-ukrán kitörése után berobbant, és rendre oroszbarát tartalmakat, Kreml-narratívát ismertető Ultrahangot.

Ezek után cseppet sem meglepő, hogy Király Tamás Youtube-csatornája kapott egy lehetőséget a két külügyminisztertől, és Király kiutazhatott Moszkvába, hogy Szergej Lavrovnak alákérdezve hozzájáruljon az orosz propaganda magyar nyelvű, kontroll nélküli terjesztéséhez. (Az orosz narratívát egyre kritikátlanabbul terjesztő magyar kormányzati kommunikációt ismerve meglepőnek sem mondható esetről itt írtunk bővebben.) A közrádió péntek reggeli Orbán-nyilatkozatain edződött hallgatónak is meglepően egyhangú, nagyjából egyórás „beszélgetés” készült, amiben Lavrov egy-egy kérdésre hosszú perceken át fejtegethette „riporteri” közbevágás nélkül a Kreml álláspontját.

Hogy mennyire csak mikrofonállványnak tűnt Király szerepe, arról árulkodik, hogy – a beszélgetés nagyjából negyvenedik percében – Lavrov egy hosszabb monológjában saját maga hozta elő, hogy az oroszokat támadják az 1994-es Budapesti Memorandum felrúgása és egy független állam megtámadása miatt. (A válasza egyébként: az az Ukrajna, amit elismertek, nagyon különbözött a nyíltan náci rezsim által vezetett országtól.)

Királynak igazán két emlékezetes pillanata volt. Az egyik az, amikor október 23-a apropóján azt mondta, hogy „egyes magyarok még mindig tartanak az oroszoktól”, aminek apropóján az orosz külügyminiszter elmondhatta, hogy „nem kell érzelmeket szítaniuk e kérdés körül”, és hogy erről „már régen megállapodtunk magyar kollégáinkkal”, illetve hogy Putyin is elismerte, hogy 1956 a szovjet politika hibája volt. A másik az, amikor emlékeztette Lavrovot, hogy CCCP-s pulóverben vett részt az alaszkai találkozón, amire az orosz külügyminiszter dicsőíthette egy kicsit nosztalgiázva a Szovjetuniót („minden országban vannak olyan ruhadarabok, amelyek a történelemnek, a történelem fényes pillanatainak vannak szentelve”).

A „beszélgetésben” egyébként az orosz narratívának olyan elemeit sikerült sulykolni, hogy

• Ukrajna náci rezsim, illetőleg „újnáci betyárok állama”. Hogy már lehetne béke, de „európai héják, Zelenszkij és mások, akik nem akarnak amerikai-orosz együttműködést (...) elég sok ember... minden eszközzel aláássák azokat a folyamatokat, amik már régen célba érhettek volna”;
• Moszkva szerint Trump tudja és érzi – sőt, a Földön először ő mondta ki –, hogy a NATO soha nem játszhat semmilyen szerepet Ukrajnában, hogy Oroszország nem tűrheti el, hogy közvetlenül a határainál legyen a NATO és hogy Ukrajna nem kaphatja vissza az „Obama által elveszített Krímet”;
• az Euromajdan tüntetéssorozat egy puccs volt, és az utána demokratikusan hatalomra került (nyugati orientációjú) ukrán kormány a moszkvai álláspont törvénytelenül került hatalomra;
• a 2014-es orosz annektálás utáni, a nemzetközi közösség által el nem fogadott eredményű „népszavazásokról” valódi népakaratot kinyilvánító referendumként beszélt, és olyanokat mondott: Moszkva azok eredménye nyomán döntött úgy, hogy „visszaengedjük őket Oroszországhoz, mert ezeket a területeket az Orosz Birodalom alapította, és a Szovjetunió fejlesztette”;
• a finn NATO-csatlakozással „a finn rezsim hibázott”, elfogta őket a nosztalgia „azok iránt az idők iránt, amikor egy másik náci rezsimet segítettek Oroszország ellen”;
• Lavrov szerint az oroszok felszabadító háborút vívnak, például „most felszabadítjuk Zaporizzsja maradék területeit”;
• illetve azt is mondta, hogy azért foglaltak egy olyan, az orosz alkotmányban sem szereplő ukrán területeket, mert kell nekik egy „ütközőzóna”, miután az ukránok orosz területeket lőnek.

A beszélgetésben egyébként egyetlen szó sem esett Kárpátaljáról, így például a Kárpátalját nemrég ért orosz rakétatámadásról sem. A magyarság kérdése csak az Ukrajnában elnyomott kisebbségként ügyeként jött elő. Azt a kérdést pedig, hogy lesz-e Budapesten békecsúcs – illetve a dolgok mostani állása szerint miért nem lesz a közeljövőben –, egy már-már szórakoztatóan cinikus válasszal intézte el Lavrov a beszélgetés végén:

„Trump elnök azt javasolta Putyin elnöknek, hogy találkozzanak Budapesten, Putyin elnök pedig azt mondta: rendben, kezdjék el az előkészítő munkálatokat a külügyminiszterek. Jót beszélgettünk Marco Rubióval (…) A [washingtoni] külügyminisztérium kiadott egy közleményt, amelyben azt írták, hogy jó és produktív telefonbeszélgetés volt Rubio és Lavrov között. Annyira jó volt, hogy egyelőre nincs szükségünk semmilyen találkozóra.”