Meredeken csökkent a mogyoróallergiás gyerekek száma egy tanulmány szerint

Egy friss tanulmány szerint a gyermekkori ételallergiák előfordulása drasztikusan csökkent azután, hogy új ajánlások arra biztatták a szülőket: már csecsemőkorban kezdjék el bevezetni a mogyorót a gyerekek étrendjébe – írja a New York Times.

Korábban évtizedeken át az volt a tanács, hogy a szülők kerüljék a gyakori allergéneket – például a mogyoró vagy a tojás – a babák étrendjében. Egy 2015-ös kutatás azonban kimutatta, hogy ha a gyerekek már korán kapnak mogyorót, több mint 80 százalékkal kisebb eséllyel alakul ki náluk allergia. Ezután, 2017-ben az amerikai egészségügyi hatóság hivatalosan is javasolta ezt.

A Pediatrics című szaklapban hétfőn megjelent tanulmány szerint a három év alatti gyermekek körében az ételallergiák aránya a 2017-es irányelvek bevezetése után jelentősen csökkent: míg 2012 és 2015 között 1,46 százalék volt, 2017 és 2020 között már csak 0,93 százalékot tett ki. Ez 36 százalékos visszaesést jelent az összes ételallergiát tekintve, amit elsősorban a mogyoróallergiák 43 százalékos csökkenése magyaráz. A kutatók azt is megállapították, hogy a tojás időközben megelőzte a mogyorót, és a leggyakoribb ételallergénné vált a kisgyermekek körében.

A tanulmány nem követte nyomon, hogy a vizsgált csecsemők pontosan mit ettek, így nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a csökkenést az új irányelvek okozták. Mégis jó jel, mert a mogyoróallergia különösen veszélyes, és a legtöbben soha nem nőnek ki belőle. „Egy életveszélyes, egész életre szóló betegség megelőzéséről van szó” – mondta Dr. Edith Bracho-Sanchez, a Columbia Egyetem gyermekorvosa, aki nem vett részt a kutatásban.

A kutatók szerint több tényező is közrejátszhat az allergiák kialakulásában, például, a császármetszések gyakorisága, a korai antibiotikum-használat vagy a túlságosan steril környezet. Azt írták, hogy ha az allergénekkel először a bőrön keresztül találkozik a szervezet, könnyen „tévedhet” az immunrendszer, és veszélyesnek hiheti őket. Ha viszont az allergének az emésztőrendszeren keresztül jutnak be, a test megtanulhatja kezelni őket.

A szakértők egyetértenek abban, hogy további kutatásokra van szükség a módszer hosszú távú hatásainak megértéséhez. Ausztráliából és Svédországból származó adatok például nem mutattak hasonló csökkenést, bár ez magyarázható a kisebb mintával vagy eltérő módszertannal. Emellett más tényezők, például az ekcéma korszerűbb kezelése is hozzájárulhatott az amerikai eredményekhez.