Mérnökök az ügyvédek ellen – így áll most Kína és Amerika harca a világelsőségért

• Miközben Kínában példátlan léptékű építkezések zajlottak az elmúlt 40 évben, az Egyesült Államok gyakorlatilag elfelejtett építeni. Ha ma arra vagyunk kíváncsiak, milyen lehetett Detroit a fénykorában, akkor Sencsenbe kell utaznunk.
• Az amerikaiak sokáig maguk sem vették észre, hogy elveszítettek egy nagyon fontos tudást, amit nehéz lesz visszaszerezniük.
• Kínában a Kommunista Párt idején jött össze a példátlan növekedés, de a párt lehet a legfőbb akadálya annak is, hogy az ország igazán prosperáljon.
• Dan Wang megírta az év legtöbbet emlegetett Kína-könyvét, mi pedig elolvastuk.

Minden alkalommal, amikor újabb hírek jelennek meg arról, hogy Washington és Peking egymásnak feszült, Dan Wang egyszerre találja ezt roppant tragikusnak, de közben komikusnak is.

Wang alapvetően technológiai témákkal foglalkozik, és az elmúlt években a legtöbbet idézett Kína-elemzők egyike lett a nyugati sajtóban. Kínai szülők gyermekeként Kanadában született, és eddig ugyanannyi ideig élt az Egyesült Államokban, mint Kínában. Az elmúlt pár évben, amikor épp Kínában volt, minden év végén jelentkezett egy évértékelő levéllel, amiben sorra vette, mi a helyzet Kínával, a globalizációval és a technológiával, és ezeket a leveleket a nyugati tech- és gazdasági világ legbefolyásosabb szereplői olvasták és osztották tovább lelkesen.

Visszatérve a tragikus-komikus felütéshez: a kettős érzés abból fakad, hogy Wang úgy látja, nem nagyon akad a világon két nép, amelyek jobban hasonlítanának egymásra, mint az amerikai és a kínai. Közös bennük a materializmus, az élénk verseny iránti rajongás, a pragmatizmus, a technológiai projektek iránti lelkesedés, és mindkét országban akadnak bőven, akik kedvelik a kerülőutakat, levágásokat, szürke zónás megoldásokat.

Abban is biztos, hogy ebben az évszázadban vagy az Egyesült Államokon vagy Kínán múlik majd, hogy az emberek hogyan fognak élni, mire fognak gondolni – vagy mit fognak megvásárolni. A világ többi része vagy túl idős, vagy túl fiatal ahhoz, hogy valós hatása lehessen a globális folyamatokra; „az európaiak csak a múltjuk iránt éreznek optimizmust, és benne ragadtak egy mauzóleumgazdaságban, miközben túl gőgösek ahhoz, hogy elfogadják az amerikai vagy kínai megoldásokat”.

Ezzel a felütéssel kezdődik Wang ősszel megjelent könyve, a Breakneck, ami rövid idő alatt az év legtöbbet hivatkozott Kína-könyve lett, és aminek a fő mondanivalója, hogy hiába a hasonlóságok, akad egy nagyon fontos különbség is. Míg Kína az elmúlt pár évtizedben soha nem tapasztalt léptékű építkezésekbe kezdett, addig az Egyesült Államok elveszítette azt a képességét, hogy építsen. Ahogy Wang a könyve egy pontján fogalmaz,

„az amerikaiak ma egy ipari civilizáció romjain élnek, amelynek infrastruktúráját alig tartják karban, és ritkán bővítik”.

Wang a különbség okát abban látja, hogy szerinte a kínai társadalmat leginkább mérnökök irányítják, ám az amerikait ügyvédek. És bár mindkét megközelítésnek van számos előnye, a két társadalomban annyira csak az egyik vagy a másik szemlélet vált meghatározóvá, hogy az komoly károkat is okoz a számukra.