Új szakaszba lép a kínai-amerikai kereskedelmi háború: Trump 100 százalékos vámokat vet ki Kínára

A Nobel-békedíjat frissen nem kapó Donald Trump pénteken bejelentette, hogy novembertől 100%-os vámot vet ki minden kínai importra, ezzel várhatóan rápakol még egy adaggal a világ két legnagyobb gazdasága közötti feszültségre. Trump néhány nappal azután döntött így, hogy Peking új exportkorlátozásokat jelentett be a ritkaföldfémekre, amelyek egyebek mellett az elektronikai eszközök, a védelmi technológiák és az elektromos járművek kulcsfontosságú alkotóelemei.

Trump a saját közösségi oldalán, a Truth Socialön közölte, hogy az Egyesült Államok „minden kritikus szoftverre” exportkorlátozást is bevezet, ezzel új szakaszba lép a kereskedelmi összecsapás. Azt állította, hogy Kína egyre ellenségesebbé válik, és megpróbálja foglyul ejteni a világot azzal, hogy korlátozza a hozzáférést az alapvető nyersanyagokhoz.

Az új vámok november 1-jén, vagy akár korábban is életbe léphetnek, attól függően, milyen további lépéseket tesz Kína – közölte Trump. Jelenleg az amerikai vámok átlagosan 57%-ot tesznek ki a kínai importon, ez év eleji 140%-os csúcsponthoz képest már egy jelentősen csökkentett arány.

A pénzpiacok azonnal reagáltak: az S&P 500 index 2,7%-ot esett, ami április óta a legnagyobb egynapos zuhanás, míg a Dow Jones ipari átlag közel 900 ponttal csökkent, utóbbi az Egyesült Államok 30 legfontosabb vállalatának tőzsdei állapotát mutatja. A Wall Street úgynevezett „félelemindexe” 30%-kal ugrott meg, ami jól jelzi a befektetők aggodalmát a növekvő bizonytalanság miatt.

Intézkedés, ellenintézkedés, ellen-ellenintézkedés

Peking legújabb gazdasági ellenintézkedéseivel nemcsak a ritkaföldfém-exportot korlátozta, hanem monopóliumellenes vizsgálatot is indított az amerikai chipgyártó Qualcomm ellen versenyjogi vizsgálatot az Nvidia ellen, valamint új kikötői díjakat vezetett be az amerikai tulajdonú vagy üzemeltetésű hajók számára.

Az Egyesült Államok és Kína közt törékeny kereskedelmi tűzszünet volt május óta, miután megegyeztek abban, hogy enyhítik az egymásra kivetett három számjegyű vámokat, amelyek gyakorlatilag befagyasztották a kétoldalú kereskedelmet. A megállapodás nyomán az amerikai vámok átlagosan 30%-kal magasabbak maradtak az év eleji szinthez képest, míg a kínai vámok 10%-kal emelkedtek az amerikai árukra. Azóta a felek több tárgyalási fordulót tartottak olyan területeket érintve, mint a TikTok, a mezőgazdasági export, a félvezetők és a ritkaföldfémek.

Eddig hallgatólagos egyetértés volt Washington és Peking között, hogy mindkét fél szünetelteti az eszkalációt, de Trump mostani éles reakciója azt mutatja, hogy úgy érezte, Kína megszegte ezt a csendes megállapodást, ezzel a hónapok óta zajló diplomáciai erőfeszítések füstbe mehetnek. Trump azt is kilátásba helyezte, hogy lemondja a találkozóját Hszi Csin-pinggel, amelyet a Dél-Koreában rendezendő Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozón tartottak volna. Később viszont úgy fogalmazott: „Ott leszek, bármi is történjen.”

Elemzők szerint Kína lépései tudatosan szolgálják azt a célt, hogy tárgyalási előnyhöz jusson a közelgő tárgyalások előtt. Az új kínai exportrendelet még nem lépett hatályba, ami azt jelezheti, hogy Hszi igyekszik megragadni a kezdeményezést, miközben a Trump-adminisztráció folyamatosan a felmerülő válságok kezelésével van elfoglalva. Hszi döntését sok szakértő tudatos taktikai húzásként értékeli, amellyel Trumpot próbálja sarokba szorítani, hiszen az amerikai elnök idén háromszor is a kapcsolat megszakításával fenyegetett, majd visszatért a tárgyalóasztalhoz. Ehhez szervesen kapcsolódik, hogy a ritkaföldfémek exportjának korlátozása stratégiai célpont, mivel közvetlenül érinti az amerikai védelmi és technológiai ipart, és semmi sem mozgatja meg az Egyesült Államokat úgy, mint amikor a védelmi iparát támadják (kivéve talán az olaj kérdése). Az Egyesült Államok kénytelen lesz tárgyalni, mert korlátozottak a lehetőségei, és a védelmi ipari bázisának megerősítéséhez egész egyszerűen szüksége van kínai ritkaföldfémekre.

Egyelőre azonban a piacok idegesek: az amerikai–kínai kereskedelmi háború új, kiszámíthatatlan szakaszba lép, amely nemcsak a globális ellátási láncokat fenyegeti, hanem a két gazdasági szuperhatalom közötti kényes erőegyensúlyt is megingathatja. (via Washington Post, Wall Street Journal)