A háború kitörése óta az EU többet fizetett az oroszoknak az energiáért, mint amennyi támogatást Ukrajnának adott

Az Európai Unió tagállamai 2025 első 8 hónapjában több mint 11 milliárd euró értékben importáltak energiát Oroszországból a Reuters és a CREA kutatóintézet adatai szerint. A 27 tagállam közül hét növelte az orosz energiaimportját az előző évhez képest. Franciaország például 40 százalékkal, 2,2 milliárd euróra növelte orosz energia-vásárlásait, míg Hollandia 72 százalékos növekedéssel 498 millió euróra emelte behozatalát.

A CREA adatai szerint az EU összes orosz energiaimportja 2022 óta meghaladta a 213 milliárd eurót, ami jóval több, mint amennyit az EU ugyanebben az időszakban Ukrajna megsegítésére (167 milliárd eurót) fordított.

Donald Trump az ENSZ Közgyűlésén tartott beszédében keményen kritizálta ezt az európai gyakorlatot, amikor azt mondta: „Nem tehetik azt, amit most csinálnak. Olajat és gázt vásárolnak Oroszországtól, miközben Oroszország ellen harcolnak. Ez szégyenletes számukra, és az is nagyon szégyenletes volt, amikor értesültem róla.”

Az elemzés szerint Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója előtt, az EU tagállamai több mint 133 milliárd euró értékben importáltak orosz energiát. 2025 januárja és augusztusa között ez az összeg 11,4 milliárd euróra csökkent, ez a háború előtti szint töredéke, és 21 százalékos csökkenés 2024-hez képest.

Magyarország és Szlovákia továbbra is a legnagyobb importőrök közé tartoznak.

Együttesen 5 milliárd euró értékben vettek orosz energiát. Őket nem érintenék a tervezett LNG-tilalmak, mivel azokat az uniós tagállamok egyhangú támogatása szükséges, és 2028-ig továbbra is kaphatnának orosz vezetékes gázt.

A CREA adatai szerint Magyarországon 11 százalékkal nőtt az orosz energiaimport értéke az idei évben.

Franciaország és Hollandia mellett további négy, Ukrajnát támogató ország is növelte vásárlásait: Belgium 3 százalékkal, Horvátország 55 százalékkal, Románia 57 százalékkal, Portugália 167 százalékkal.

A belga energiaügyi minisztérium szerint a növekedés oka az uniós szankciók márciusi életbe lépése volt, amik megtiltották az orosz LNG „átrakását”, vagyis a szállítmányok harmadik országokba történő továbbítását. Emiatt a Belgiumba érkező LNG-t le kellett rakodni a globális kereskedelmi központnak számító országban, ahelyett, hogy közvetlenül hajóról hajóra továbbították volna.

A hírügynökség megjegyzi, hogy Franciaország és Spanyolország LNG-kikötői az orosz szállítmányok európai belépési pontjaként működnek, és a gázt gyakran nem ezekben az országokban használják fel, hanem továbbítják más uniós tagállamok felé. Az EU a legújabb tervek szerint a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát 2027-től tiltaná be. Az LNG jelenleg az orosz energia legnagyobb uniós importtétele, amely az összes vásárlás értékének közel felét adja.

A francia energiaügyi minisztérium szerint a francia importérték azért nőtt, mert más országokat szolgáltak ki. A gázpiaci adatok szerint a francia orosz gázimport egy részét Németországba továbbítják. A holland kormány pedig azzal magyarázta a növekedést, hogy bár támogatja az EU orosz energiát kivezető terveit, amíg ezek nem kerülnek be uniós jogba, nem tudja megakadályozni az európai energiacégek és orosz beszállítók közötti érvényes szerződések teljesítését.

Portugália energiaügyi minisztériuma közölte, hogy csak kis mennyiségű orosz gázt importál, és az éves mennyiség alacsonyabb lesz a 2024-esnél. Horvátország és Románia kormányai nem válaszoltak a Reuters megkeresésére. Megjegyzik, hogy a TotalEnergies, a Shell, a Naturgy, a német SEFE és a Gunvor kereskedőház a legnagyobb orosz LNG-importőrök közé tartoznak Európában. Ezek mindegyike hosszú távú, akár a 2030-as–2040-es évekig érvényes szerződésekkel rendelkezik.