Hajszálnyira vagyunk az elmúlt évek rekordhiányától

A Nemzetgazdasági Minisztérium optimizmusa és derűlátása vitán felül töretlen. Bár a tárca legfrissebb jelentése alapján már csak egy hajszál választja el az államkasszát attól, hogy ténylegesen beállítsa a negatív rekordot, az NGM mindezt sugárzóan pozitív hangnem tudja tálalni. Szerintük ugyanis „a költségvetés stabil, Magyarország pénzügyei rendezettek”. A számok alapján azonban ez már kevésbé látszik, annak fényében meg főleg, hogy a kormányzati osztogatások hatása még csak ezután jelenik meg igazán a számokban.

Szeptemberben a tárca közlése szerint 303,2 milliárd forintos mínusszal zárt az államkassza, miközben egy évvel ezelőtt még 234 milliárd forintos volt a többlet. Az NGM azzal érvel, hogy ez „a közüzemi szolgáltatások támogatása előirányzat magasabb kifizetéseiből adódik, amelyen belül a lakossági energia - rezsivédelmi szolgáltatásokat a tavalyi évtől eltérő ütemben fizették ki”.

2019-től nézve a szeptember hónapokat egyébként csak egyszer volt ennél nagyobb a kilencedik havi hiány: 2021-ben, 391 milliárd forint. Akkor a koronavírus-járvány utáni gazdasági teljesítmény és a kormány újraindulásra szánt támogatásai rengeteg pénzt emésztettek fel.

Az idei első kilenc hónapot nézve sem sokkal szebb a kép, hiszen szeptember végéig összesen 3328,7 milliárd forintos hiány halmozódott fel, ami előirányzat 69 százalékának felel meg. Legutóbb ennél nagyobb hiány az elmúlt időszakban csak 2023-ban jött össze az első kilenc hónapban, akkor az elszálló infláció és a gazdasági visszaesés okozta a legfőbb gondokat.

A tárca a mostani adattal kapcsolatban ki is emeli, hogy ez kedvező, hiszen az időarányos 75 százaléknál alacsonyabb. Azt az információt azonban már a jótékony homály feledésében tartja, hogy ez már a módosított hiánycél, hiszen eredetileg nem 4774 milliárd forintos hiányt terveztek a költségvetésbe, hanem 4122 milliárd forintosat. A várttól elmaradó gazdasági növekedés, és a magasabb infláció, a kiadások – főként a kamatkiadások – elszállása, az uniós pénzek hiánya és a kormányzati osztogatás miatt azonban módosítani kellett ezen. Egyszerűen megfogalmazva, az eredeti tervek tarthatatlansága miatt. Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy ha az eredeti célhoz nézzük a szeptemberi végi hiányt, akkor az eredeti hiánycél 80 százalékánál járnánk.

Az államháztartás központi alrendszerének 3328,7 milliárdos hiánya úgy jött össze, hogy ezen belül a központi költségvetés 3267,4 milliárdos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 101,3 milliárdos többlettel, a tb-alapok pedig 162,6 milliárd hiánnyal zártak.

Bár a részletes költségvetési jelentés csak két hét múlva jelenik meg, néhány főbb részletet már elárult az NGM. Ezek szerint

• az adó- és járulékbevételek 8,1 százalékkal magasabbak voltak, ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók 9 százalékkal növekedtek,
• kamatokra szeptember végéig 3101,4 milliárd forintot kellett költeni, ami 489,8 milliárddal több az előző évinél. A tárca szerint ennek oka az egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontjai és az államadósság eltérő szerkezete.
• Közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra 1950,7 milliárdot költöttek idén, ami 341,4 milliárddal haladja meg az előző évi szintet.
• Nyugellátásokra 5510,2 milliárdot, gyógyító-megelőző ellátásokra pedig 2201 milliárdot fizettek ki eddig.