Újraszámolták a buheraszagú adatokat, és kiderült, hogy sokkal többen vannak a szegénységi küszöb alatt

A Központi Statisztikai Hivatal egész adatszolgáltatásával, a KSH megbízhatóságával kapcsolatos komoly bizalmi válság keletkezett tavasszal, amikor nyilvánosságra került, hogy a magyarországi szegénység adatai évekre visszamenően nagyon furcsák. Mint arra több kutató is felhívta a figyelmet: a KSH által közölt szegénységi adatok valahogy éppen úgy jönnek ki évek óta, hogy a szokásos eloszlás helyett extrém mértékű kiugrások vannak egyes jövedelmi sávokban.

Mit tesz isten, pont a szegénységi küszöb felett, ezzel papíron csökkentve a szegénység mértékét Magyarországon.

Mint kiderült, a KSH kimutatásai szerint Magyarországon tömegek csusszannak át alig a szegénységi küszöb felett, amire sem a kutatók, sem a KSH korábbi elnökhelyettese nem talált szakmai magyarázatot, a kimutatott eloszlás „természetes úton nem fordulhat elő”. A KSH ezzel, szándékosan vagy sem, de azt a kormányzati narratívát erősítette, hogy Magyarországon ütemesen csökken a relatív szegénység, és egyre kevesebben vannak kitéve a lecsúszás kockázatának.

Bár a szegénység csökkenése a NER gazdaságilag sikeresebb éveiben valós társadalmi jelenség lehetett, a statisztikailag nehezen magyarázható számok felvetették az adatbindzsizés lehetőségét is, ami a Központi Statisztikai Hivatal renoméját is súlyosan kikezdte.

A statisztikai hivatal vezetése visszautasította a vádakat, a szakmai felvetéseknek helyt adó Válasz Online cikkét áltudományosnak nevezték – miközben mégis bejelentették, hogy az adatokat teljes körű revíziónak vetik alá.

Ennek jelentették be egy sajtótájékoztató keretében hétfőn az eredményét, ahol egyszerre álltak elő az alábbi, ellentmondásosnak tűnő állításokkal:

• a kimutatott relatív szegénység valóban nagyobb volt Magyarországon éveken át, mint azt a korábbi adataik mutatták – a hiba ráadásul három évben is szignifikáns volt, vagyis annak mértékét a mintavételi hiba sem tudja megmagyarázni;

• módszertanilag szerintük ennek ellenére semmilyen hibát nem vétettek, így természetesen felelős sincs.

Másrészt:

• a revíziónak a KSH szerint semmi köze a vitát beindító vitához és szakmai jelzésekhez, állításuk szerint csak a szokásos utólagos korrekcióról van szó a népszámlálási adatok alapján;

• puszta véletlen, hogy éveken át éppen a szegénységi küszöb környékén volt bizarr adattorlódás, kikérik maguknak a politikai vádakat.

Tátrai Annamária, az ELTE Statisztika Tanszékének oktatója és Gábos András, a Tárki vezető kutatója áprilisban írt elemzést arról, hogy a KSH évek óta olyan szegénységi adatokat közöl, amelyek a szakmai tévedés vagy a manipuláció lehetőségét vetik fel. A kutatók sokáig vártak azzal, hogy a nyilvánossághoz forduljanak a problémával. Két évvel korábban, már 2023-ban jelezték először a KSH-nak az UNICEF által is észlelt problémát, azt, hogy a magyar jövedelemadatokban egy megmagyarázhatatlan kiugrás van épp a szegénységi küszöbnél.

Az anomália néhol egészen bizarr volt. 2021-ben például a KSH szerint nagyon sokaknak forintra ugyanannyi volt a jövedelme, és közvetlenül a szegénységi küszöb felett kilőttek az adatok, így a magyar szegénységi mutató papíron sokkal jobb lett, mint normál eloszlás esetén lett volna.

A KSH nem adott a kutatóknak sem érdemi magyarázatot a jelenségre, majd pedig nem történt semmi – egészen addig, amíg Tátrai és Gábos végül megírta a Válaszra a problémát.

A felvetés egészen súlyos, hiszen arra utal, hogy a KSH által közölt társadalmi adatokkal alapvető gond lehet, amire a statisztikai hivatal utólag sem tud megnyugtató választ adni.