A terrorizmustól kevésbé, a klímaváltozástól és az online álhírektől annál inkább tartanak a magyarok

Eléggé összesűrűsödtek a fenyegetések a fejünk fölött: járványt követett háború, közben a globális gazdasági rendszer is éppen átalakulóban van, és akkor még a klímaváltozásról nem is beszéltünk. Alighanem ezért is kezdték el pár éve polikrízisként, azaz egymást erősítő-kísérő válságok összességeként leírni a világunkat.

De vajon a különféle fenyegetések közül mi az, ami leginkább aggasztja az embereket? Ezt vizsgálta öt kontinens 25 országában végzett közvélemény-kutatásában a világ egyik legismertebb kutatóintézete, a Pew Research Center. Idén tavasszal több mint 30 ezer embert megkérdezve készítettek reprezentatív kutatásokat, többek között Magyarországon is.

A felmérés során a Pew megbízásából dolgozó helyi kutatók öt fenyegetés megítélését vizsgálták, mindegyik esetében arra voltak kíváncsiak, hogy az emberek mennyire tartják azokat a hazájukra nézve jelentősnek. A 25 ország válaszainak átlagát tekintve végül az online terjedő álhírek bizonyultak a leginkább jelentősnek ítélt fenyegetéstípusnak, de mint hamarosan látni fogjuk, mindegyik típusnál voltak jelentős regionális- vagy országok közötti eltérések.

Online terjedő álhírek

A világszerte megkérdezett emberek 72 százaléka nevezte hazájukra leselkedő jelentős fenyegetésnek az online terjedő hamis információkat, és csak 5 százaléknyian voltak, akik egyáltalán nem tartották a jelenséget fenyegetőnek. Ennek a fenyegetésnek megítélése hasonlóan alakult a közepes és a magas jövedelmű országok lakosai között is, az egyedüli érdemi kivételt Izrael jelenti, ahol az emberek 20 százaléka egyáltalán nem tekintette az álhíreket fenyegetésnek.

Magyarországon a válaszadók 72 százaléka tartotta jelentős fenyegetésnek az online álhíreket, de ezzel a vizsgált európai országok közül az alsóházban végeztünk, de nem nagyon elmaradva. Lengyelországban, Németországban és Franciaországban is 80 százalék fölött volt a problémát jelentős fenyegetésként azonosítók aránya.

A Pew ezeket a felméréseit kétévente végzi el (bár a covid miatt volt egy kis csúszás), ezért van lehetőség megfigyelni azt is, hogy hogyan változik az egyes jelenségek megítélése az adott országokban. Az online álhírek megítélése globálisan viszonylag stabil maradt, de azért vannak országok, ahol a 2022-es eredményekhez képest nagyobb növekedést mértek: Lengyelországban 20, Svédországban 10, míg Magyarországon 9 százalékkal nőtt az így válaszolók aránya.

Bár az online álhírek terjedése miatti aggodalom elég általánosnak látszik, a Pew kutatói pár összefüggést azért fel tudtak fedezni: több európai országban például a jobboldali-populista pártok támogatói jellemzően kevésbé aggódnak emiatt. Németországban például az AfD támogatói közül csak 55 százaléknyian tartják jelentős veszélynek az álhíreket, míg a párttal nem szimpatizálók közül 89 százaléknyian. Hasonló irányú eltérést fedeztek fel Magyarországon, Lengyelországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban is.

Gazdasági veszélyek

Kérdezték arról is az embereket, hogy mennyire érzik fenyegetőnek hazájukra nézve a globális gazdasági trendek alakulását, és nem meglepő módon döntő többségük (25 országban az átlag 70 százalék lett) mondja azt, hogy ez jelentős fenyegetés, míg csak 4 százaléknyian voltak, akik azt mondták, hogy a globális gazdasági folyamatok nem fenyegetőek. Magyarország ebben a kérdésben az európai középmezőnyben foglalt helyet, 66 százaléknyian tartják komoly fenyegetésnek a világgazdasági állapotokat.

Adná magát a magyarázat, hogy ebben semmi meglepő nincs, hisz az emberek eleve hajlamosak aggódni a világgazdaság miatt, de a Pew 2017 óta teszi fel ezt a kérdést a rendszeresen megismételt felmérései során, és az éves adatsorokat összevetve egyértelműen látszik, mennyit romlott az emberek percepciója: a vizsgált 25 országból 21-ben nőtt azoknak az aránya, akik nagyobb fenyegetésnek tartják a világgazdaság állapotát, és számos országban kétszámjegyű százalékkal nőtt az arányuk.

Magyarországon is ez a helyzet, 2017-hez képest 29 százalékkal többen mondták idén azt, hogy ez egy jelentős fenyegetés az országra nézve.

A Pew kutatói hozzáteszik azt is, hogy a vizsgált 25 országból 23-ban egyértelmű összefüggés volt abban, hogy ha valakinek negatívabb véleménye volt a saját országának gazdasági teljesítményéről, akkor inkább volt hajlamos azt mondani, hogy a globális gazdaság állapota jelentős fenyegetést jelent.

Terrorizmus

Szólt kérdés arról is, hogy mennyire tartják jelentős, a hazájukra leselkedő fenyegetésnek a terrorizmust, és a 25 ország megkérdezett lakosainak 69 százaléka mondta azt, hogy ők ezt gondolják, míg mindössze 6 százaléknyian voltak azok, akik nem tartják egyáltalán reális fenyegetésnek a terrortámadásokat. Világosan látszott az is, hogy azokban a közepes jövedelmű országokban, ahol végeztek felmérést, az emberek sokkal inkább látták jelentős fenyegetésnek a terrorizmust, mint a magas jövedelmű országokban.

Európában messze Magyarországon mondták a legkevesebben, hogy jelentős veszélynek tartják a terrorizmust, mindössze 39 százaléknyian, míg 48 százaléknyian kisebb fenyegetésnek nevezték azt.

Klímaváltozás

A globális klímaváltozást a megkérdezettek 67 százaléka nevezte jelentős fenyegetésnek, de azért akadtak komoly eltérések az országok között. Volt a 25 ország között három (az Egyesült Államok, Izrael és Nigéria), ahol a megkérdezettek többsége nem is látta jelentősnek a fenyegetést, sőt, Izraelben a megkérdezettek 24 százaléka egyáltalán nem is tartja fenyegetésnek, még kisebbnek sem.

Magyarországon a megkérdezettek 72 százaléka tartja jelentős, míg 24 százaléka kisebb fenyegetésnek a klímaváltozást, ezzel az európai országok felső harmadába kerültünk, és a magyarok holtversenyben az online álhírek mellett ezt tartják a legjelentősebb fenyegetésnek. így is csökkenő trendet mértek a kutatók nálunk, 2022-ben még 80 százaléknyian voltak azok, akik jelentősnek ítélték a fenyegetést.

A Pew megbízásából világszerte 2013 óta kutatják a klímaváltozás jelentette fenyegetés megítélését, és a legtöbb országban azóta nőtt azoknak a száma, akik szerint veszélyt jelent hazájukra a változó klíma, de látványos az is, hogy a magas jövedelmű országokban az elmúlt években csökkenni kezdett ezen embere aránya: Görögországban, Hollandiában és Olaszországban például 11 százaléknyival kevesebben gondolták, hogy ez jelentős fenyegetés, mint 2022-ben.

Ennél a kérdésnél is nagyon egyértelműek az ideológiai törésvonalak: akik magukat a bal/liberális oldalra sorolják, sokkal inkább hajlamosak jelentős fenyegetésnek látni, mint a magukat jobboldalra pozicionálók. Különösen éles volt a különbség az Egyesült Államokban, ahol a liberálisok 84, míg a konzervatívok 20 százaléka gondolta jelentős fenyegetésnek a klímaváltozást.

Járványok

Világszerte a megkérdezettek 60 százaléka gondolta, hogy a járványszerűen terjedő betegségek jelentős fenyegetést jelentenek, és csak 5 százaléknyian voltak, akik egyáltalán nem tartanak ettől. Itt is előjött a jövedelmi helyzetbeli különbség: a közepes jövedelmű országokban inkább tartottak ettől a megkérdezettek, míg a gazdagabb országokban.

A magyarok ezen a téren a vizsgált európai országok középmezőnyéhez tartoznak, 54 százaléknyian tartják jelentős, míg 40 százaléknyian kisebb fenyegetésnek. Ennél a kérdésnél az volt igazán érdekes, ahogy a koronavírus-járvány emléke alighanem elkezdett elhalványulni, azzal párhuzamosan a gazdagabb országokban meredeken zuhant be a járványokat jelentős veszélyként azonosítok aránya, számos országban kétszámjegyű visszaesést mértek a 2022-es adatokhoz képest. Ez történt Magyarországon is, ahol 19 százalékkal csökkent a járványokban jelentős veszélyt látók aránya.

Végezetül egy táblázat arról, hogy az egyes országokban melyik fenyegetéstípusokra mondták a legtöbben, hogy azt tartják a legjelentősebbnek: