Megvan a kereskedelmi megállapodás az USA és az EU között, amellyel elvileg mindkét fél elégedett

Az Egyesült Államok és az Európai Unió csütörtökön közzétette a múlthavi szóbeli kereskedelmi megállapodás régóta várt részleteit. Washington fenntartja a 27 tagállamból érkező járművekre kivetett magas vámokat, de csak addig, amíg az EU nem tesz lépéseket számos amerikai ipari és mezőgazdasági termék vámjainak csökkentése érdekében. A megállapodás alapvető elemei változatlanok maradnak: az Egyesült Államok 15 százalékos vámot vet ki az EU-országokból érkező legtöbb árura, ezt a vámtételt Trump elnök egy végrehajtási rendelettel írta elő, amely a hónap elején lépett hatályba - írja a New York Times.

Az Európai Bizottság közleménye szerint a megállapodás „létrehozza a méltányos, kiegyensúlyozott és kölcsönösen előnyös transzatlanti kereskedelem és beruházások keretét. Az együttes nyilatkozat megerősíti az Ursula von der Leyen elnök és Donald Trump elnök által július 27-én elért politikai megállapodást, illetve arra épít.” A Bizottság szerint ez az első lépés abban a folyamatban, amely növelni fogja a kereskedelmet és javítani fogja a piacra jutást további ágazatokban. A nyilatkozatot Európában melegen fogadták. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az EU végrehajtó szerveinek vezetője a közösségi médiában

dicsérte a nyilatkozatot, mint a „világ legnagyobb kereskedelmi partnerségének stabilitása” felé tett lépést.

Európa számára nyereség, hogy az általános adókulcs számos exporttermékére vonatkozik, köztük a gyógyszerekre, amelyek közül sok továbbra is 15 százalékos adó alá fog tartozni, még akkor is, ha az Egyesült Államok véglegesíti a külföldön gyártott gyógyszerekre vonatkozó, várhatóan 200 százalékos vámokat. Trump úgymond nemzetbiztonsági okokból külön, globális szinten kívánja bevezetni a gyógyszerekre vonatkozó vámokat, és továbbiakat tervez más kritikus ágazatokra, például a számítógépes chipekre és a fűrészárura. De Európa mentesül ezek alól a magasabb vámok alól, erről a két fél csütörtökön megállapodott.

Roboghat a kicsi kocsi

Az autók esetében a – Magyarországot is erősen érintő – helyzet bonyolultabb. Az Egyesült Államok nem fogja azonnal enyhíteni a külföldön gyártott járművekre kivetett vámokat, amelyek jelenleg 27,5 százalékosak az európai autógyártók számára. A két fél inkább abban állapodott meg, hogy az Egyesült Államok csak akkor csökkenti ezeket a vámokat 15 százalékra, ha Európa lépéseket tesz az amerikai importárukra kivetett vámok csökkentésére. Konkrétan, az uniónak „hivatalosan” be kell vezetnie az ipari termékekre és mezőgazdasági termékekre,

többek között a bölényre, a diófélékre, a tejtermékekre és számos tengeri termékre vonatkozó vámokat enyhítő jogszabályokat, mielőtt az alacsonyabb autóadók életbe lépnek.

A késedelem bosszanthatja az európai autógyártókat, akik hónapok óta súlyos pénzügyi veszteségeket szenvednek el az amerikai magas autóvámok miatt. De egy fehér házi tisztviselő, aki névtelenséget kérve előre tájékoztatta a riportereket, azt mondta, hogy Washington reményei ez a kérdés néhány héten belül megoldódik, és a vámokat visszamenőlegesen érvényesítik - írja a Times.

Nem dupla, nem semmi

Trump vámháborújában pusztító patthelyzetbe kerül az USA és az EU, mivel Trump 30 százalékos vámokat helyezett kilátásba Európára, az unió pedig megtorló intézkedéseket fontolgatott, amelyekkel szemben a Fehér Ház hasonló válaszlépéseket ígért.

A megállapodás részben azért jött létre, mert az európaiak jelentős új amerikai beruházásokkal kecsegtették Trumpot, alkalmazva azt a taktikát, amelyet más országok is használtak az amerikai vámok enyhítésére. A megállapodás értelmében Európa vállalta, hogy 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiát, miközben több mint 600 milliárd dollárral növeli beruházásait az Egyesült Államokban.

Gyorsan kiderült, hogy a brüsszeli tisztviselők ezeket a beruházási terveket inkább önkéntes vállalásoknak tekintik, mint kötelező céloknak, mivel azok az Európai Bizottság által nem ellenőrzött magánforrásokból származnak. Az amerikai és az uniós tisztviselők csütörtöki közös nyilatkozatából úgy tűnt, hogy ezt kölcsönösen elismerik.

Ennek ellenére az EU kénytelen volt további fontos engedményeket tenni az Egyesült Államoknak a megállapodás biztosítása érdekében.

Az EU tisztviselői kénytelenek voltak visszhangozni Trump állítását, miszerint a megállapodás igazságosabbá teszi a globális kereskedelmi rendszert, pedig korábban ők – és számos szakértő – is azt állították, hogy az eleve nem volt igazságtalan.

A magyar kormány szerint minden az EU hibája

Az, hogy az EU-s országokból érkező termékek többségére 15 százalékos vám lesz érvényben, július végén dőlt el, amikor skóciai golfpályáján Donald Trump megállapodott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Szintén ekkor derült ki, hogy az EU nem fog viszontvámokat bevezetni az amerikai termékekkel szemben, és jelentős infrastrukturális beruházásokat és energiabeszerzést is ígértek Washingtonnak. A bejelentést Európában sokan felháborodva fogadták, és ahogy várható volt, az Orbán-kormány is Brüsszelt okolta a kialakult helyzetért, és azt kezdték kommunikálni, hogy von der Leyen alkalmatlan az EU vezetésére.

De ahogy azt két héttel ezelőtti nagy elemző cikkünkben írtuk, számos szakértő szerint naiv dolog lett volna azt gondolni, hogy az EU többet is elérhetett volna. Azt nem nagyon vitatja senki, hogy a 15 százalékos vám nem jó az európai iparnak. Csakhogy látva, hogy az amerikai kormány milyen pozíciót vett fel a vámtárgyalások során, és hogy a világ többi országa milyen eredmények elérésére volt képes, gyakoribb elemzői vélekedés lett, hogy az EU egész olcsón megúszta.

Trump először április elején sokkolta a világot a Fehér Ház kertjében bejelentett, „felszabadításnapi” vámjaival, amit egy teljesen abszurd képlet alapján számoltak ki, és ami hatalmas vámokat rakott a világ legtöbb országából érkező termékekre, beleértve a csak pingvinek által lakott szigeteket is.