Hat százalékot is emeltek a magyar GDP-n az EU-s támogatások, amíg jöttek
Az EU-n belül kiemelten nagy GDP-növekedést hoztak a szegényebb magyar régióknak az uniós források 2020 előtt - állapította meg az EU frissen megjelent értékelése.
A vizsgálat a 2014 és 2020 közötti kohéziós támogatások gazdasági hatására vonatkozott, és az eredmény szerint volt olyan magyar régió, aminek a gazdaságát az EU-s pénzek több mint hat százalékkal lökték meg ebben a magyar gazdaság számára egyébként is jó időszakban.
A probléma, hogy azóta éppen a kohéziós támogatások egészét nem tudja a jogállamisági problémák miatt lehívni Magyarország: a mostani hétéves uniós költségvetési ciklusban a Magyarországnak járó közel 22 milliárd eurós kohéziós forrásokból 11,7 milliárd most is be van fagyasztva.
A kohéziós és strukturális támogatások makrogazdasági hatását a vizsgálat egy RHOMOLO nevű modell segítségével végzett szimulációk alapján mérte. Mivel a kohéziós támogatások egyik fő célja, hogy a források nagy részét a szegényebb régióknak juttatva némileg mérsékelje a nagy területi egyenlőtlenségeket, abban nincs semmi meglepő, hogy komolyabb gazdasági hatást a keleti (és déli) tagállamok szegényebb régióiban tud kiváltani a program - a forrásokból is több jut oda, ráadásul ők eleve lejjebbről indulnak.
Ezzel együtt figyelemre méltó, hogy a magyar régiók milyen elkelő helyet foglalnak el a toplistán. Ha a régiók GDP-jéhez viszonyítjuk az uniós támogatások mértékét, az öt leginkább kedvezményezett EU-s régióból négy is magyar. A teljes EU-ban ugyanis 2. az Észak-Alföld, 3. a Dél-Dunántúl, 4. a Dél-Alföld, az 5. pedig Észak-Magyarország, és őket csak a Portugáliához tartozó Azori-szigetek előzik meg - a magyar régiók pedig a saját GDP-jükhöz képest 3,6-4,2 százalékos kohéziós támogatásban részesültek.
Ennél kifinomultabb modellezéssel lehet mérni azt, hogy az EU-s támogatások mennyit tettek hozzá a GDP-hez - ez már hasznosulást jelenti, amibe már mindenféle multiplikátor- és egyéb hatások is belejátszanak. A jelentés szerint Magyarországon a kohéziós források GDP-növelő hatása régiónként 1,5 és 6,6 százalék között volt, az időszak után ennyivel volt magasabb a GDP, mintha kohéziós támogatások egyáltalán nem lettek volna.
