Európa-szerte megugrott tavaly az orosz szabotázskísérletek száma

„Az Európai Unió határozottan és következetesen elítéli Oroszország folyamatos, rosszindulatú tevékenységeit. Ezek a cselekmények egy átfogó, összehangolt és régóta tartó hibrid hadjárat részét képezik, aminek célja az EU, valamint tagállamai és partnerei biztonságának, ellenálló képességének és demokratikus alapjainak megingatása. Az elmúlt években egyre világosabbá vált az Oroszországhoz – különösen a katonai hírszerző ügynökséghez (GRU) – köthető ellenséges magatartás tudatos és rendszerszintű jellege” – ezzel indult Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének múlt heti közleménye, amiben jelezte: az orosz fenyegetések nem gyengítik az Ukrajna iránti rendíthetetlen elköteleződést.

Hétfői, a Politicónak adott interjújában Martina Rosenberg, a német katonai elhárítás vezetője is figyelmeztetett az „elhárítási és hibrid intézkedések eseteinek drámai növekedésére”, ami alatt konkrét szabotázsakciókat értett. Figyelmeztetése három nappal azután hangzott el, hogy az Egyesült Királyság 18 orosz hírszerző tisztet szankcionált, akiket a világ különböző pontjain tanúsított „felelőtlen, romboló és destabilizáló hibrid tevékenységgel” vádoltak.

Ahogy tavalyi cikkünkben is írtuk, a brexit és Trump megválasztása óta rengeteget lehetett hallani a különféle orosz befolyásolási kísérletekről, és legalább azóta végeláthatatlan vita megy arról is, hogy valójában mennyire voltak hatékonyok ezek a projektek. Az elmúlt egy-két évben megjelent cikkekben azonban van egy újabb elem: már nem csak a társadalmi bizalom aláásását célzó információs kampányokról vagy a szélsőjobboldali pártok esetleges támogatásáról van bennük szó, hanem arról is, hogy orosz titkosszolgálatok közvetlenül vagy felbujtóként, de konkrét szabotázsakciókat hajthatnak végre európai célpontok ellen.

A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (IISS) két kutatója, Charlie Edwards és Nate Seidenstein új jelentésében részletesen feltárta, hogyan erősödött fel Oroszország szabotázs- és bomlasztó tevékenysége Európában a háború 2022-es kezdete óta – és mi lehet az oka annak, hogy ez az aktivitás az utóbbi hónapokban visszaesni látszik.

A jelentést a brit Economist szemlézte. Az IISS az adatbázist saját esetfigyelése, a holland Leideni Egyetem kutatója, Bart Schuurman, valamint az Armed Conflict Location & Event Data Project (ACLED) adatgyűjtése alapján állította össze. A gyűjtés a GPS-zavarásoktól a merénylettervekig számos esetet tartalmaz, és minden incidenst kategorizáltak a megbízhatóság szempontjából, hogy kompenzálják a titkos műveletek természetéből fakadó homályosságot. Így korábban orosz szabotázsnak vélt eseteket – például litvániai és lettországi, valamint walesi és német fegyvergyárakban történt tavalyi tűzeseteket – kizártak, mivel nem találtak hiteles bizonyítékot az orosz érintettségre. Az orosz szabotázsakciók száma Európában 2023 és 2024 között csaknem a négyszeresére nőtt, több mint 30 esetet regisztráltak tavaly. Csak pár ezek közül:

• Németországban két orosz-német kettős állampolgárt vettek őrizetbe, azzal a gyanúval, hogy amerikai katonai létesítmények és egyéb célpontok ellen készültek támadásokat végrehajtani a GRU megbízásából
• Lengyelországban egy férfit vettek őrizetbe, aki a gyanú szerint az Ukrajnának nyújtott katonai segítség szempontjából legfontosabb rzeszówi reptérről készült átadni információkat az orosz titkosszolgálatnak,
• A britek egy ukrán tulajdonú logisztikai cég londoni telephelye elleni gyújtogatás miatt emeltek vádat több emberrel szemben, akik a gyanú szerint a Wagnerrel voltak kapcsolatban. Továbbá május elején kiutasították az orosz védelmi attasét az országból, mivel arra jutottak, hogy a GRU tisztje, aki „rosszindulatú tevékenységet” folytatott az országgal szemben.
• Csehországban azt gyanítják, hogy oroszok próbálták meg feltörni és tönkretenni a vasúthálózat jelzőrendszerét, és szerintük az az ukrán háború kezdete óta több ezerszer intézhettek támadást az európai vasútrendszer ellen.
• Észtország tíz embert vett őrizetbe, akik a vád szerint orosz megbízásból az ország belügyminiszterének, illetve egy híroldal szerkesztőjének autóját rongálták meg.
• Litvánia fővárosában pedig Alekszej Navalnij szövetségesét támadták meg egy kalapáccsal

És pár újabb:

• Tavaly több mint 600 bűncselekményt követtek el Ukrajnában olyan fiatalkorúak, akiket az oroszok vettek rá különféle szabotázsakciók elkövetésére.
• A csehországi és szlovákiai iskolai bombafenyegetések gyanúsítottját Ukrajnában tartóztatták le, a BIS cseh hírszerző szolgálat szerint az „elfogott személy tevékenységét valószínűleg egy orosz szereplő finanszírozta.”
• Az orosz titkosszolgálat állhatott a német autósokat a Zöldek ellen hergelő matricázás és purhabos autórongálások mögött.
• Lengyelországban pedig felszámoltak egy, az orosz és belarusz hírszerzés által irányított, kiberháborúra készülő szabotőrcsoportot

Érdemes megnézni az Economist térképét, 2018 óta a NATO-tagállamok közül csak kevésben nem volt orosz akció: az egyik ilyen Magyarország, de Ausztria, Szlovénia és Horvátország is megúszta eddig a tanulmány szerint. Az Economist ugyanakkor nem említette a magyar külügyminisztérium informatikai rendszere ellen elkövetett orosz támadást. Mondjuk az különbség, hogy míg mások hangosan hangoztatják az oroszok felelősségét, addig a magyar kormány mindent megtett azért, hogy erről a világ ne szerezzen tudomást, és sokáig hazugságnak nevezték az erről szóló cikkeket.

Hakni gazdaság és átmeneti nyugalom?

2022-ben mintegy 600 orosz diplomatát utasítottak ki nyugati országokból, közülük sokról feltételezték, hogy valójában hírszerzőként működtek. A diplomata-hírszerzők kiutasítása óta Moszkva egyre jobban rákényszerül arra, hogy helyi, képzetlen ügynökökre támaszkodjon, köztük fiatalokra is. A tanulmány szerint Oroszország egyre inkább bűnszervezeteket és proxy-szereplőket használ a támadások végrehajtására, nem pedig hivatalos hírszerzőket. A Reuters írt arról, hogy 2024 júniusáig legalább tizenkét tinédzsert tartóztattak le Európa különböző pontjain – az Egyesült Királyságban, Németországban, Lengyelországban és Litvániában – orosz hátterű szabotázs- és kémkedési ügyek miatt. Tökéletes célpontok, hiszen sebezhetők, olcsók és gyakran pénzre van szükségük.

A szakértők a „gig economy” (magyarul a hakni gazdaság vagy az igény szerinti gazdaság) nevű modellez hasonlították a működést, ez olyan munkaerőt jelent ami „egyszeri feladatokra vagy projektekre szerződik, és akit általában az interneten keresztül lehet felbérelni. Ez a módszer nagyobb rugalmasságot biztosít Moszkva számára, és könnyebben le is tudják tagadni. Ugyanakkor megmagyarázhatja, hogy miért szaporodtak meg a közelmúltban az alacsony technológiájú támadások.

Egy másik tényező Európa elöregedett infrastruktúrája lehet, az évtizedes alulfinanszírozás következtében a létfontosságú rendszerek gyengévé és sebezhetővé váltak. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az európai infrastruktúra jelentős részét magánvállalatok birtokolják és üzemeltetik. A NATO katonai szállításainak mintegy 90 százaléka polgári eszközökre épül, a műholdas kommunikáció több mint felét pedig kereskedelmi szolgáltatók biztosítják – akik gyakran az üzemi hatékonyságot helyezik a rendszerállóság elé. Svédország jelenleg több mint 30 távközlési torony feltételezett szabotázsát vizsgálja keleti partvidékén, amik katonai és polgári feladatokat is végeznek.

A jelentés talán legmeglepőbb megállapítása, hogy az orosz szabotázs-tevékenységek száma 2025 első felében csökkenni látszik. Bár ez részben magyarázható a jelentések és vizsgálatok késleltetésével, az IISS más lehetséges okokat is felvetett. Az egyik az elrettentés: miután a NATO elindította a Baltic Sentry légi és tengeri járőrsorozatát, a Balti-tenger térségében csökkent az incidensek száma.

Egy másik ok a politika lehet, Moszkva talán szándékosan csillapította a feszültséget az Egyesült Államokkal folytatott háborús tárgyalások idején. Egy harmadik lehetséges magyarázat pedig az, hogy az orosz hírszerzés felismerte, egyes akciók – például a DHL brit, német és lengyel logisztikai központjainál elhelyezett robbanóanyagok – már túl messzire mentek, és veszélyesen közel kerültek egy súlyos NATO-konfliktus kiváltásához. Az IISS mindenesetre figyelmeztet: a mostani csend talán csak átmeneti. Elképzelhető, hogy az orosz hírszerzés éppen újraszervezi bűnözői hálózatait és finomítja taktikáit. Ha így van, akkor Európa hamarosan újabb támadáshullám elé nézhet, írták a jelentésben. Erre utalt a 444-nek a holland védelmi miniszter is márciusban a Párizsi Védelmi-és Stratégiai Fórumon: „Mi nem állunk háborúban Oroszországgal, de Oroszország hibrid háborúban áll velünk”.