Németh Zsolt megnyitotta Tusványost: Nem vagyunk ukránellenesek, nem vagyunk oroszpártiak és nem vagyunk szélsőségesek sem

Elkezdődött az erdélyi Tusnádfürdőn a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, közismertebb nevén Tusványos, amit Németh Zsolt nyitott meg. Beszédét azzal kezdte, hogy elmagyarázta, a Ránk számíthatsz jelszóban „a ránk az egy többes szám első személy”, majd közölte, hogy először azt szeretné megkérdezni, „kik vagyunk mi”, utána pedig azt, hogy „kik nem vagyunk”. Végül nem kérdezte meg ezeket, hanem inkább elmondta:

„Először is: kik vagyunk? Az elmúlt időszakban az öndefinícióban egy nagyon fontos változás ment végbe a mi politikai családunk esetében. A szuverenista öndefiníció mellett hagyományosan ugye fontos a demokrata öndefiníciónk. Egy műhely vagyunk, és nem mellékes kérdés, hogy ez a műhely milyen választ ad ezekre a kérdésekre” – kezdte Németh Zsolt, de hogy pontosan milyen kérdésekre gondolt, az nem derült ki, úgyhogy inkább folytatta azzal, hogy „egy nagy stratégiát hirdetett meg a tavalyi évben a miniszterelnök, tehát most különösen is fontos, hogy ezekre a kérdésekre próbálunk meg értelmes válaszokat adni”.

„Demokraták vagyunk, 1989-től errefelé ez nem változott. A szuverenista kifejezés, az pedig a népszuverenistából eredeztetve szintén a néphatalmat, népuralmat jelenti, szóval a demokrata és a szuverenista végső soron szinonima, de a hangsúlya ugye a szuverenistának nagyon erősen azon van, hogy el kell hárítani egy demokráciában az illetéktelen külső beavatkozásokat” – mondta Németh Zsolt, hozzátéve, hogy „legyen az keleti vagy legyen az nyugati illetéktelen beavatkozás”.

Szerinte „végső soron így jutottak el a patrióta öndefinícióhoz, ami magyarázata szerint hozzáteszi a demokrata és szuverenista öndefiníció mellé azokat, amiket még fontosnak tartottak: „az indentitásunkat, a hazánkat”.



Ezután azzal folytatta: „Kik nem vagyunk?” „Egy kiélezett kommunikációs időszak előtt állunk, egy választási év előtt állunk, és nem hagyjuk, hogy különféle bélyegeket ránk ragasszanak” – kezdte Németh, majd olyan kijelentéseket kezdett sorolni, ami szembemegy mindennel, amit az elmúlt időszakban a Fidesz kommunikált.

• „Tehát először is nem vagyunk Európa-ellenesek, ezt sokszor szeretnénk elismételni az elkövetkezendő év folyamán. Másképpen vagyunk Európa-pártiak. Mi a nemzetek Európájában gondolkodunk. Fontos a nemzet is és fontos az európai szó is ebben az összetételben.”
• „Nem vagyunk ukránellenesek sem. Jószomszédi viszonyra törekszünk minden nemzettel, aki körülvesz bennünket, erre kötelez bennünket a történelmük is, ugyanakkor nem tudunk jószomszédi viszonyt létesíteni a kisebbségi jogok csorbítása árán. Tehát ebből nem engedhetünk.”
• „Nem vagyunk oroszpártiak sem, hogy ezt a harmadik bélyeget is tisztázzuk. A háború kezdete óta világossá tettük, hogy Oroszországot tartjuk az agresszornak, Oroszország viseli ezért a háborúért felelősséget, és az elmúlt hetek, hónapok tanulsága alapján egyre inkább ez az álláspontunk. És ez nem változott.”
• „És nem vagyunk szélsőségesek sem. Szókimondóak vagyunk, ugyanakkor párbeszédre törekszünk. Viszont meglehetősen intoleránsak vagyunk mindenfajta kisebbségellenséggel, antiszemitizmussal, magyarellenességgel szemben.”

Ezek után Németh Zsolt azzal folytatta, hogy „egy bizonytalan korszak kapujában vagyunk”, és „ezért is van annak nagy jelentősége, hogy kire lehet számítani”. Ezen a ponton megköszönte a lelkészeknek, „hogy fölhívták a figyelmet arra, hogy mindenek előtt az Úristenre támaszkodjunk”. Majd miután közölte, hogy nem ukránellenesek, és hogy Oroszország az agresszor, a Trump-rajongó Fidesz alapítótagja jelezte: „Az első kihívás, amire szeretném felhívni a figyelmet, az a bizonyos Trump-tornádó, ami végigsöpör a világon.”

„Ez a Trump-tornádó nem hagyja érintetlenül a világ egyetlenegy szegletét sem. Legfőbb eszköze ennek a vámtarifa-diplomácia. Érdemes a többpólusú világrendről vallott teóriákat félretennünk, hiszen az amerikai hegemóniának a megerősödésével van dolgunk, és a szövetségesi, különösen a védelmi vállalásoknak a teljesítése az megkerülhetetlen az elkövetkezendő időszakban. Ha szeretjük a fegyvereket, ha nem. És nagyon fontos, hogy egy gazdasági megállapodást létre tudjon hozni Európa és Magyarország is, ezzel a nagy, a világot végigsöprő erővel.”

Németh ezután „második kihívás”-ként utalt az orosz-ukrán háborúra, és azzal folytatta, hogy „sajnálatos módon a háború terén Trump kudarcot vallott”, majd azt mondta: „De ugyanakkor azért azt tisztábban látjuk, hogy a felelősség, az orosz felelősség teljesen egyértelművé vált ebben az időszakban ennek a háborúnak az elhúzódásáért. És várható az, hogy itt az engedmények helyett egy sokkal offenzívebb fellépésre fog sor kerülni az elkövetkezendő időszakban.”

Ezután Romániáról beszélt: azzal kezdte, hogy „egy hosszú, választási év után vagyunk”, és azt gondolja, hogy „a legfontosabb tanulság, hogy Románia egy bonyolult ország”. „Érdemes az erdélyi magyarságnak a véleményére ebben a bonyolult országban hangsúlyosan odafigyelni minden politikai tényezőnek, beleértve a magyar kormánynak is” – mondta Németh Zsolt, azzal folytatva ezután, hogy „Magyarország nyitott az elmélyült együttműködésre Romániával”.

Megnyitó beszédét azzal zárta, hogy „a negyedik kihívás a nemzetpolitika”, majd elmagyarázta, hogy „a nemzetpolitika egy olyan háromszög, amiben Magyarországnak, a szomszédos országnak és az ott élő legitim kisebbségi szervezeteknek a háromszöge mindegyik oldalán gyümölcsöző, nyereséges és jó viszonynak kell lennie ahhoz, hogy elérjük az optimális nemzetpolitikai helyzetet”.

Végül Sevcsuk kijevi érseket idézte, miszerint „mi nem terület vagyunk, hanem emberek”. „Azt gondolom, hogy ez rendkívül fontos gondolat, amikor politikáról, geopolitikáról beszélünk. Emberek viszonylatairól van szó. Az emberiességi megközelítésnek nagyon fontos összevetője az, hogy minden ország megfelelő kisebbségpolitikát folytasson, és Magyarország megfelelő nemzetpolitikát folytasson az elkövetkezendő esztendő folyamán is.”