Mostantól beperelhetik egymást az országok a klímaváltozás miatt

Mostantól az ENSZ legfelsőbb bíróságának döntése alapján megnyílt az út, hogy az országok bepereljék egymást az éghajlatváltozás miatt, beleértve a felmelegedést okozó gázok kibocsátását is – írja a BBC. Azt a hágai Nemzetközi Bíróság ugyanakkor kijelentette, nehéz lesz kibogozni, hogy ki a felelős a klímaváltozás egyes részeiért. A döntés nem kötelező érvényű, de jelentős következményekkel járhat még így is. Mindenesetre ez a döntés egyfajta győzelem azon országok számára, amelyek nagyon kiszolgáltatottak az éghajlatváltozásnak.

A bíróság kimondta, hogy a fejlődő országoknak joguk van kártérítést követelni a klímaváltozás hatásaiért, például a megsemmisült épületek és infrastruktúra miatt. Amennyiben egy rész helyreállítása nem lehetséges, akkor az adott kormány kártérítést követelhet. Ez vonatkozhat egy adott szélsőséges időjárási eseményre is, ha bizonyítható, hogy azt az éghajlatváltozás okozta. Ezt mindig eseti alapon kell eldönteni majd.

Az azonban nem világos, hogy egy adott országnak mekkora kártérítést kellene fizetnie. Egy korábbi, a Nature folyóiratban megjelent elemzés becslése szerint 2000 és 2019 között a klímaváltozás 2,8 milliárd dolláros veszteséget okozott, ez óránként 16 millió dollár. Vagyis jelenlegi árfolyamon számolva 5,4 milliárd forint.

A Nemzetközi Bíróság elé került, példa nélküli ügyet 2019-ben egy csoport fiatal joghallgató kezdeményezte, akik a klímaváltozás frontvonalában álló csendes-óceáni szigetről, Vanuaturól érkeztek. A sziget egyébként a szélsőséges időjárásnak leginkább kitett rész a világon. A BBC cikke szerint most úgy érzik, a Nemzetközi Bíróság a döntésével elismerte a szenvedésüket és a jövőnkhöz való jogukat. Az ügyet sok szegényebb ország is támogatta a csalódottságukból fakadóan, hogy a fejlett országok nem tartják be a korábbi ígéreteiket a növekvő probléma kezelését illetően.