Az újabb jogállamisági jelentés is súlyos problémákat talált Magyarországon
Az Európai Bizottság legfrissebb, 2025. július 8-án megjelent jogállamisági jelentése kiemeli, Magyarországon nem történt előrelépés a korábban megállapított problémás területeken. A jelentés aggályosnak tartja a jogállamiság számos kulcsfontosságú területét, kiemelve a bírói függetlenség, a korrupcióellenes küzdelem, a média és a demokrácia kérdéskörét.
Bíróságok
Az igazságszolgáltatás függetlensége a jelentés szerint továbbra is problémás. Az Országos Bírói Tanács (OBT) többször nem kapott konzultációs lehetőséget a bírák kinevezésére és előmenetelére vonatkozó jogszabály-módosításokról, annak ellenére, hogy ez kötelező lenne. A kormány annak ellenére fogadta el a bíróságokra vonatkozó sarkalatos törvényt és alkotmánymódosítást, hogy annak tartalmával az OBT nem értett egyet. Ezek a szabályok emelték meg a bírói kinevezések alsó életkorát, és megváltoztatták a bírói kinevezések egyéb feltételeit is. Az alsóbb szintű bíróságokon a ügyelosztás átláthatósága nem javult, a Kúrián viszont igen, írja a jelentés.
A jelentés szerint kifejzetten aggályos, hogy a bírákra nyomás nehezedik az intézményrendszeren belül, elsősorban akkor, amikor a bírói függetlenség kérdése kerül elő belső fórumokon. Kiemelik, hogy Varga Zs. András, a Kúria elnöke nyilvánosan megkérdőjelezi az OBT tagjainak legitimációját, és kritizálja azokat a bírókat akik kiállnak a bírói függetlenséget csorbító kormányzati intézkedésekkel szemben. Ezzel párhuzamosan a bírók elleni lejáratókampányok is rendszeresen előfordulnak.
Bár a bérrendezés terén jelentős előrelépés történt az igazságügyi dolgozók fizetésének három lépcsős emelésével 2027-ig, az ítélkezés hatékonyságán javító strukturális intézkedések hiányoznak.
Korrupcióellenes küzdelem
Az Európai Bizottság nyomására a kormány hozott néhány korrupcióellenes szabályozást, és a közbeszerzések területén javult a verseny. De mindezek ellenére továbbra sincs előrelépés a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálásában és az ezekehez kapcsolódó büntetőeljárásokban és bírósági ítéletekben, írja a jelentés. A párt- és kampányfinanszírozás továbbra is átláthatatlan. Nem megfelelő az országgyűlési képviselők vagyonbevallására vonatkozó szabályozás, továbbra sem ellenőrzi senki, hogy a képviselők a valóságnak megfelelően töltötték-e ki ezeket a dokumentumokat.
Kiemelik, hogy az Integritás Hatóság (IH) bár független, de jögkörei korlátozottak, és továbbra is akadályokba ütközik feladatainak hatékony ellátásában. A legnagyobb nehézség, hogy a különböző kormányzati szervek és hatóságok nem együttműködők, és az IH nem mindig kapja meg a munkájához szükséges adatokat. A kormány jellemzően nem hajtja végre az IH ajánlásait.
Megemlítik, hogy az IH elnöke, Bíró Ferenc Pál ellen büntetőeljárás indult, az Integritás Hatóság irodájában házkutatást tartottak.
Média
A médiapluralizmus területén a jelentés szerint a korábbi jogállamisági jelentésekben megfogalmazott problémákkal továbbra sem foglalkozik a kormány. Semmilyen intézkedés nincs még tervben sem az állami reklámköltések szabályozására, sem a Médiahatóság valódi függetlenségének garantálására, sőt a közmédia szerkesztői és pénzügyi függetlenségének biztosítására sem. A Médiahatóság továbbra is csak a kormánypárt által javasolt tagokból áll, döntései átláthatatlanok és politikailag motiváltak.
Az állami reklámköltéseket semmi sem szabályozza, sem azt, hogy mennyit költhetnek, sem azt, hogy hol reklámozhat az állam. Holott továbbra is az állam a legnagyobb hirdető az országban, és az állami reklámköltések túlnyomó többsége a kormánypárti médiánál landol, amit így lényegében az állam tart fenn.
A közmédia a médiatörvény szerint független, a valóságban azonban a kormánypárt ellenőrzése alatt áll, és a híradásokban elfogult a kormánypárt irányába.
Az újságírók továbbra is komoly nehézségekkel szembesülnek munkájuk során. Az információhoz való hozzáférés egyre nehezebb, szűkült a közérdekből nyilvános adatok köre – bár a közérdekű adatok kiadására indított perek felgyorsultak. Fizikai erőszak nincs az újságírók ellen, de egyéb nyomásgyakorlásnak ki vannak téve, gyakoriak például a lejárató kampányok. A jelentés külön említi a Szuverenitásvédelmi Hivatal által indított vizsgálatokat és azt, hogy az elvileg nyilvános eseményekre bizonyos nem kormánypárti sajtótermékeket nem engednek be.
Demokrácia
Kormány továbbra is széles körben alkalmazza vészhelyzeti jogköreit, amivel a Parlament megkerülésével hozhat szabályokat. Mindez aláássa a jogbiztonságot a jelentés szerint. Maga a jogalkotási folyamat is aggodalomra ad okot, mivel egyes fontos jogszabály-tervezeteket úgy nyújtanak be, hogy nincs lehetőség azok nyilvános vitájára.
A külföldi vállalatok sokszor számukra hátrányos szabályozással szembeesülnek, a kormány egyebek mellett szelektív versenyhatósági döntésekkel is rontja a versenyképességüket és csökkenti a jogbiztonságot. A titkos megfigyelések elrendelésénél továbbra sincsenek eljárási garanciák és hiányzik a hatékony felügyelet is.
A civil szervezetek munkáját is akadályozza a kormány, a tőle független szervezetek vezetői rendszeresen célpontjai a kormány támadásainak. Említik a függőben lévő „szuverenitásvédelmi” törvényt, ami ellehetetlenítené a kormány által kockázatosnak minősített szervezetek működését.
