A kormány nem vehet el több pénzt Budapesttől, és nem tarthatja meg azt a 10 milliárdot sem, amit májusban nyúlt le

„A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma helyt adott a Budapest Főváros Önkormányzata felperes által előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelemnek” – olvasható a törvényszék friss közleményében.
Eszerint „a bíróság döntésében a peres eljárás befejezéséig megtiltotta az alperes Magyar Államkincstár számára, hogy szolidaritási hozzájárulás címén a felperessel szemben 2025. május, június, július és augusztus hónap tekintetében beszedési megbízást nyújtson be. Egyúttal elrendelte, hogy az alperes fizessen meg a felperesnek 10 171 449 024 forintot és annak 2025. május 29-től a teljesítés napjáig számított kamatát.”
Mindez azt jelenti, hogy az állam nemhogy nem emelhet le újabb tízmilliárdokat a főváros számlájáról, hanem azt az összeget is vissza kell utalnia, amit május 29-én inkasszózott. „A kormány törvénytelenül leemelt Budapest számlájáról 10,2 milliárd forintot” – írta akkor Karácsony Gergely főpolgármester. A törvényszék döntése értelmében Karácsonynak igaza volt. A főpolgármester már akkor jelezte, hogy azonnali jogvédelmet kért a bíróságtól.
Sőt beszélt arról is, hogy amennyiben a főváros nem kapja vissza a levont tízmilliárd forintot, akkor hivatali visszaélés miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést fog tenni.
Egy további részlet a Fővárosi Törvényszék döntéséből: „A bíróság megállapította, hogy a helyi önkormányzatok között is speciális helyzetben lévő, közfeladatainak teljesítése körében több millió lakos ellátásáért felelő felperes a beszedési megbízás teljesülése esetén – likviditásának ellehetetlenülése okán – ezen feladatainak ellátására képtelenné válik. Erre tekintettel a bíróság az arányosság elve alapján, a felek oldalán fennálló, közérdeknek minősülő jogos érdekeket mérlegelve arra a megállapításra jutott, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása – azáltal, hogy a speciális helyzetben lévő felperes közfeladatellátási kötelezettségének teljesítése a szolidaritási hozzájárulás támogatáson felüli összegének megfizetése folytán veszélybe kerülne – súlyosabb hátrányt okozna, mint amilyennel az azonnali jogvédelemnek a biztosítása jár.”