Nem az a kérdés, hogy a FIFA elvesztette a kapcsolatot a valósággal, hanem az, hogy hol van ennek a vége
- Debütálás előtt áll a FIFA újjászervezett klubvilágbajnoksága, amit a korábbi 7 helyett már 32 csapattal bonyolítanak le.
- A torna a FIFA elnökének, a svájci–olasz Gianni Infantinónak az agyszüleménye.
- Az európai csapatok számára nem hiányzik ez az egy hónap pluszfutball, a világ többi részének viszont komoly lehetőség.
- Gyorstalpaló a torna szellemi hátteréről, napjaink futballszurkolóinak lelkiállapotáról, Messiről, Ronaldóról, és a brazil Koplárovics Béláról.
Magyar idő szerint vasárnap hajnalban az egyiptomi Al-Áhlí és az amerikai Inter Miami meccsével megkezdődik a FIFA egy hónapon át tartó, klubvébének nevezett ámokfutása.
A torna európai szemmel arról szól, hogy heteken keresztül értelmetlenebbnél értelmetlenebb meccseket játszanak a kivéreztetett játékosokkal. Szakmailag senkinek nem éri meg ez az egy hónap, legalábbis a topklubok edzői stábjának és az amúgy is agyonhajtott játékosoknak biztosan nem.
Persze teljes joggal lehet amellett érvelni, hogy nem csak az európai topklubok érdekei fontosak, de a labdarúgás éppenséggel olyan szinten Európa-centrikus, hogy leginkább ezt lenne érdemes figyelembe venni. Miközben egyáltalán nem elhanyagolható, hogy az Európán kívüli csapatoknak a klubvébé alatt kapott közvetítési jogokból származó pénz rengeteget jelent, az edzőiknek és játékosaiknak pedig nagyszerű lehetőség, hogy a FIFA helyet ad nekik a világszínpadon. (A FIFA már eddig is komoly karriert épített fel abból, hogy feltételekért cserébe lehetőséget ad azoknak, akik kérnek valamit. Aztán az elnökválasztásnál a FIFA vezetője kérhet valamit.)
Itt van tehát egy torna, amit a világ nagy része valószínűleg izgatottan vár, míg Európában leginkább úgy tekintenek rá, mint egy kötelező körre, amin jobb minél előbb fájdalommentesen túlesni, és felmarkolni a pénzt. Persze ez 25 éve se jelentett többet, mert a klubvébé nem, csak a lebonyolítása új.
A brazil Koplárovics Béla nyomában
Az első klubvilágbajnokságot az európai szezon közepén, 2000 januárjában rendezték Brazíliában. A tornán nyolc csapat indult, köztük két európai, a Real Madrid és a Manchester United, utóbbinak a kirándulás miatt vissza kellett lépnie az angol FA–kupában való indulástól. Habár már ez a koncepció sem az európai csapatoknak lett kitalálva, azt akkor és most is el kell ismerni,
nem ördögtől való gondolat, hogy szervezett körülmények közt megmérkőzzön egymással Európa és a világ.
A tornát 2001 és 2004 között nem rendezték meg, 2005-ben tért vissza, és egészen 2023-ig tartotta magát a jól bevált, tél közepén rendezett formátumhoz, némi változtatással. A csoportkörös lebonyolítást elengedték, helyette háromkörös egyenes kieséses rendszer jött, amiben az európai csapat (ami most már csak egy volt, az aktuális Bajnokok Ligája–győztes) a második körben csatlakozott, így a 2000-ben maximális öt meccs helyett csupán kettőt kellett játszaniuk, ezzel jelentősen megkönnyítve a dolgukat.
Így karistoltunk el tizennyolc évig. Sok maradandó pillanatot éppenséggel nem adott a torna, de elkapták itt a Liverpoolt, a Barcelonát és a Chelsea–t is, illetve külön emlékezetes marad a 2011-es döntő, ahol a világsztárrá válás kapujában álló Neymar játszott a Santossal későbbi klubja, a Barcelona ellen.
Népmesei hősök is születtek. A 2010-ben mexikói és brazil csapatot kiejtő, a döntőben az Interrel játszó kongói demokratikus köztársaságbeli TP Mazembe játékosai ugyanúgy hősök, mint a brazilok Koplárovics Bélája. Az Internacional cserejátékosa, az 1,72 magas, melírozott hajú Adriano Gabiru egy rövid időre világhírű lett, amikor a 82. percben egy higgadt befejezéssel fosztotta meg egy újabb trófeától az Iniestával, Xavival, Ronaldinhóval felálló Barcelonát.
Aztán jött 2022, az általunk ismert klubvébé tizenhetedik életévét taposta, az atyai tanács, a FIFA pedig úgy határozott, ez már bőven megfelelő kor a szüzesség elvesztésére, és 2022. december 16-án bejelentették a 32 csapatos klubvébét. Az agytröszt a bővítések nagymestere, Gianni Infantino FIFA–vezér volt.
