Indul a fordított agyelszívás, nő a verseny az Egyesült Államok legokosabb Trump-árváiért, a kutatókért és a diákokért
Az elmúlt két évszázadban minden hibája ellenére az Egyesült Államok volt az a hely, ahova a világ minden tájáról menekültek a tudósok, ha a hazájukban valamilyen okból veszély fenyegette a szabad munkavégzésüket. Így történt ez a náci uralom alatt, a szovjet korszakban és az utóbbi évek egyre erőteljesebben putyinizálódó Oroszországa esetében is.
Legendás, hogy az amerikai atombomba kifejlesztésében milyen szerepet játszottak a külföldi (többek közt magyar) tudósok, akiknek Amerika lett az új hazájuk. Most azonban Donald Trumpnak köszönhetően megkezdődött a fordított agyelszívás.Miközben az amerikai elnök nyit Oroszország irányába, globális kereskedelmi háborút indít, Kanadát nyomasztja, hogy csatlakozzon önként az USA-hoz, kevesebb figyelem jutott egy másik, hosszú távon talán a fentieknél is súlyosabb következményekkel járó lépésére: a tudományos közösség ellehetetlenítésére.
A szövetségi alapkutatási források drasztikus megnyirbálásával, a topegyetemek elleni újabb és újabb támadásokkal, a külföldi diákok/kutatók vízumügyeibe való belekavarással Trump az Egyesült Államok egyik legfontosabb stratégiai előnyét ássa alá: a világ legjobb alapkutatási ökoszisztémájának, az amerikai innováció és versenyképesség motorjának a vonzerejét nullázza le.
Ez a vonzerő azon alapult, hogy az Egyesült Államok képes bevonzani, fejleszteni, továbbképezni, megtartani a világ vezető kutatóinak jelentős részét. Mindeközben tiszteletben tartják a szellemi tulajdonjogokat, érvényesül a jogállamiság, védelmet élvez az akadémiai szabadság.
Jobb volt a fizetés, jobban voltak felszerelve a laborok, nagyobb büdzséből lehetett kutatni, mindez mágnesként vonzotta a tehetséges kutatókat a Föld bármelyik szegletéből. Az USA-ból úgy lett a világ vezető tudományos és technológiai nagyhatalma, hogy nemcsak a saját állampolgárait, hanem a világ minden tájáról érkező diákokat és kutatókat is támogatta, hogy tanuljanak, kísérletezzenek, innováljanak, alapítsanak vállalatokat, növeljék azokat globális méretűre. Eddig nagyjából így volt.
Forrásmegvonástól deportálásig
Egyesült Államok-szerte sokkolva figyelik a kutatók, ahogy Donald Trump láncfűrésszel alakítaná át az amerikai felsőoktatási rendszert, több százmillió dolláros támogatások megvonásával vagy a megvonás kilátásba helyezésével. Ezek a büntetések főként az Trump által „woke”-nak nevezett politikák, a sokszínűséget, egyenlőséget és befogadást célzó kezdeményezések, illetve a transznemű sportolók részvételére vonatkozó szabályozások miatt sújtják az intézményeket.
A Harvard egyetem esetében (aminek azt is megtiltották, hogy külföldi diákokat vegyen fel) ez már jogi csatározáshoz vezetett. Trump a hírek szerint a világ egyik legjobb egyetemének juttatott összes szövetségi forrás felfüggesztését tervezi a meglévő szerződések felmondásával, mert az intézmény szerinte nem eléggé elkötelezett a nemzeti értékek mellett.
