Ezzel a találmánnyal Budapest megelőzte az egész világot
Puskás Tivadar 1844-ben született, édesapja jogi pályára szánta, ám ő a Műegyetemet választotta, majd még a 20-as éveiben Nagy-Britanniában, egy vasútépítő cégnél helyezkedett el. A következő években utazási irodát nyitott, Amerikában aranyásónak állt, ám nyughatatlan lelke nem hagyta megállapodni – írja a Rubicon.hu. Szilárd tényként kezeljük, hogy 1876–77 során Alexander Graham Bell Menlo Park-i műhelyében dolgozott, és itt született meg a telefonközpont ötlete is. Csakhogy erre nincs bizonyíték, miként arra sem, hogy egyáltalán a kommunikációs központ ötlete Puskástól származik. Ő maga soha nem állított ilyet, a pályáját méltató nekrológokban sincs nyoma, az első ilyen kijelentés 1911-ből, a Magyarországra látogató Belltől származott. Annyi bizonyos, hogy Puskás Tivadar valóban közeli munkakapcsolatban állt Bell-lel, ő szervezte meg a találmányainak európai népszerűsítését és értékesítését.
Oroszlánrészt vállalt a párizsi telefonközpont felépítésében, 881-ben, Budapesten megalapította saját távbeszélő-rendszerét, foglalkozott London elektromos világításával, a telefonhasználat madridi elterjesztésével. Öccse, Ferenc halála után, 1884-ben tért haza, 1887-ben pedig bérbe vette a Budapesti Telefonhálózatot. Mindeközben aranybányászatba kezdett Abrudbányán, olajat keresett a Szamos mentén, ám e kísérletei mind kudarcba fulladtak, és a családja is elhagyta. Végül 1892 nyarán szabadalmaztatta a „telefonos újságot”, vagyis későbbi nevén a Telefonhírmondót, amely forradalmat jelentett a tömegkommunikációban, és amit nem mellékesen a világon elsőként Budapesten helyeztek üzembe 1893 februárjában. Az Ország-világ így írt róla:
Egy hete annak, hogy valami izgalmas inger, lázzá fokozódó kíváncsiság lepte meg Budapest közönségét. Egy rejtélyes szó jár szájról-szájra, mese – mely megvalósult, régen megírt regény, mely most kezdődik. A beszélő újság, a Telefonhírmondó ez, melyet képekben mutatunk be. […] A bécsieknek csak az fáj, hogy ez a találmány magyar és hogy Budapesten lépett először életbe. Budapest ezzel megelőzte az egész világot.
Európából és Amerikából is özönlöttek a megrendelések, ám ezeknek már nem tudott eleget tenni: a pánikbetegségtől szenvedő feltaláló éppen egy üzleti utazás előtt, 1893. március 16-án, mindössze 49 évesen a Hungária Szállóban meghalt. Ironikus módon halálát először a Telefonhírmondó tudatta a világgal.
Izgalmas történelmi témáink a közelmúltból:
Brutális mérget kentek magukra a görög nők
Ulászló hajszolta Mohácsba Magyarországot?
Így védték cigány mesterek és katonák az erdélyi hazát
