„Ez az egész most történik, most akartunk róla beszélni, nem egy év múlva” – interjú Topolánszky Tamás Yvannal és Sümeghy Claudiával, a Magyar Péter-film alkotóival
Láttam az RTL híradójában, hogy kampányelemnek nevezték a filmeteket.
Sümeghy Claudia: Tényleg?
Igen.
Sümeghy Claudia: A mi olvasatunkban úgy általában olyan egy kampánytermék, vagy egy kampányfilm, hogy a kampányoló párt hozza létre. Házon belül megbíznak valakit, létrejön egy megbízásos jogviszony, a megbízó elmondja, mit szeretne látni. Mi ebben az esetben a saját bőrünket vittük a vásárra financiálisan is. Egyértelműen eldöntöttük, hogy független dokumentumfilmet szeretnénk készíteni, olyat, amely más, mint a neten fellelhető videók, amely mozivászonra kívánkozik. Amely alkalmas arra, hogy több ember együtt nézze meg és beszélgessenek róla.
Magyar Péterrel beszélgettetek arról, hogy szerintetek mitől lehet jó ez a film, és mit vártok tőle?
Topolánszky Tamás Yvan: Igen, mi elmondtuk a saját értékrendünk alapján, hogy szerintünk mitől fog működni. Szerintem megértette, az első pillanattól kezdve. Amikor megfogalmaztuk neki, hogy ez nem lehet kampányfilm, azt is megértette, hogy mi tényleg mindent dokumentálunk majd. Szerintem ő is pontosan tudta, hogy amellett, hogy valószínűleg nem jön ki majd rosszul abból, hogy az emberi oldalát is megmutatja, az ilyesmi szinte teljesen hiányzik a magyar közéletből.
Sümeghy Claudia és Topolánszky Tamás Yvan (Fotó: Leéb Ádám)
Az nem volt opció, hogy a választások után kerüljön a mozikba a film? Így kikerülhettétek volna azt, hogy kampányelemnek nevezzék.
Topolánszky Tamás Yvan: Nyilván arról is szó van, hogy a politikai érdeklődés most ért fel a csúcspontra, ennek a filmnek most van meg az a fajta érvényessége, ami igazán érdekessé teszi.
A tartalma milyenségét majd a néző eldönti, de most az van, hogy aki egyébként barlangban lakik, nem fogyaszt politikát, még az is tudja, hogy nagyjából hogyan alakulnak a dolgok az országban. Egyébként meg, ez az egész most történik, most akartunk róla beszélni, nem egy év múlva. Hozzáteszem, hogy ez a rendszerváltós kérdéskör, amely körbelengi a Tisza pártot, nyilván egy eldöntetlen, kiforratlan dolog. Még nem egyértelmű, hogy mit takar, mit jelent, de valami nagyon történik körülöttünk.
Sümeghy Claudia: Amúgy meg itt a tavasz, áprilistól forgalmazási szempontból nagyon más időszak kezdődik: egészen őszig hagyományosan kevesebben mennek moziba. Tehát ilyen szempontból egyáltalán nem volt opció, hogy lemegy a választás, és áprilisban-májusban kijövünk a filmmel. Mozira terveztük, egyértelmű volt, hogy ennek március végéig ki kell jönnie valamikor. És úgy éreztük, hogy a nemzeti ünnep miatt illik is hangulathoz.
De akkor, gondolom, az egyáltalán nem zavar titeket, hogy papíron hozhat plusz szavazatokat a film a Tiszának. Simán elképzelhető, hogy valaki megnézi, és bár lehet, nem akkor dönti el, kire fog szavazni, de biztosan befolyásolja a döntésében.
Topolánszky Tamás Yvan: A kezdetek kezdetén nyilvánvalóan végigfutottunk ezeken a dolgokon, de azt se így fogalmaztuk meg magunknak, hogy tud-e hozni szavazatokat az adott pártnak, vagy másoktól elvesz-e voksokat a film. Abban a világban, ahol most élünk, kicsit újragondolásra szorul, hogy mi is az a politikai propaganda. Ugyanakkor meg nincs az a film, ami ne akarna hatást gyakorolni. Amikor az első nagyjátékfilmemet, a Curtizt forgattuk, ami a Casablanca készítéséről szól, szintén előjött ez a kérdés, persze más vonatkozásban. Hiszen, ugyan nem így gondolunk rá, de a Casablanca is propagandafilm volt a maga idejében. Bőven tartott a második világháború, amikor bemutatták, és nem lehetett tudni, mikor lesz vége.
Sümeghy Claudia: Egyébként az egész cégünket jellemzi ez a hozzáállás. Szerintem a JUNO 11 összes választása ilyen, legyen az magunk által gyártott, vagy forgalmazott film. Mindegyikkel azt vállaljuk fel, hogy nagyon szeretnénk valamilyen formában hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarország mentálhigiénésen kicsit egészségesebb hely lehessen. Ezt néha úgy fogalmazzuk meg, hogy lélekemelő filmeket szeretnénk készíteni. Nagyon fontos lenne, hogy a Tavaszi szélnek is legyen hatása arra vonatkozóan is, hogy az emberek a saját erejükkel kicsit jobban tisztában lehessenek. Az egyéni felelősségvállalás rendkívüli módon foglalkoztat minket. Például a Dalai Láma-filmet is (Dalai láma: A boldogság tanítása – a szerk.) azért hoztuk be moziforgalmazásba, mert vannak benne olyan kulcsgondolatok, amelyekről azt éreztük, hogy nagyon jól tudnak esni ebben a mostani nehéz időszakban. És jól is ment a film, meglepően jól, ahhoz képest, hogy itthon viszonylag pici a buddhisták közössége. Szóval, igen, vállaljuk, hogy szeretnénk hatást gyakorolni. Viszont semmiképpen sem a politikai hatás érdekel minket – sokkal inkább az önmagukba vetett hitet szeretnénk erősíteni az emberekben.
Sümeghy Claudia (Fotó: Leéb Ádám)
A JUNO11 kapott korábban NFI-támogatást. Benne van a pakliban az is, hogy nem lesz most kormányváltás. Akkor mi lesz?
Sümeghy Claudia: Zsömlét ki vesz? (Nevet.) Nincs ezzel kapcsolatban bennünk félelem, mert nem az lesz a legnagyobb problémánk, hogy mi tudunk-e filmet készíteni. Eddig nem kellett helyezkednünk a Nemzeti Filmintézetnél. Bízom benne, hogy pusztán szakmailag tartottak minket alkalmasnak arra, hogy forgalmazási támogatásokat kapjunk, vagy, hogy a Véletlenül írtam egy könyvet című film elkészülhessen. A mi saját benyomásaink eddig leginkább arról szóltak, hogy szakmai alapon valamennyire mindig tudtunk létezni ebben a közegben is.
Jelen esetben saját tartalékainkból készítettünk filmet, és persze nem tagadjuk, hogy annak tudatában forgattunk, hogy elképzelhető, hogy ha nem lesz változás, a Tavaszi szél miatt nekünk nem terem babér. De közben meg valamiért az én fejemben az van, hogy a nap végén minden bonyolult döntés egyéni döntések összességeként születik meg. Amikor embereknek döntéseket kell hozniuk, konkrét helyzetben vannak, elképzelhető, hogy nem olyan döntést hoznak, mint amit róluk gondolnánk elsőre. Én azért még merek ebben hinni.
Topolánszky Tamás Yvan: Nem tagadjuk azt sem, hogy akármekkora baj is történik majd, mi egzisztenciálisan nagy eséllyel nem leszünk annyira nagy bajban, mint rengeteg másik ember. Persze, ha el leszünk lehetetlenítve, az kényelmetlen lesz, nagyon. De hát közben meg valóban az van, hogy most is független finanszírozásból csináltunk egy filmet.
Évekig forgattatok Magyarral. Meséltétek az egyik vetítés után, hogy a munkálatok során jó kapcsolat alakult ki köztetek. A kamera általi megfigyelésbe nem szóltak bele személyes érzelmek?
Topolánszky Tamás Yvan: Azt hiszem, hogy egyáltalán nem. Olyan szempontból legalábbis biztosan nem, hogy ez bármin is torzíthatna. Inkább azt tudom mondani, hogy azok a változások, amelyeket megfigyeltünk rajta, nagyon izgalmasak. Nem a bennünk lévő szimpátia mértéke számított ennek megítélésekor, sokkal inkább az, hogy ő tud-e hiteles lenni. Bárhogy is nézzük, Magyar Péter sikeres karakter. Akkor is, amikor csomó ember számára nem reagál szimpatikusan, mert indulatos – akár egy Partizán-interjúban, akár a propagandistákkal szemben, akikkel kapcsolatban nyilván másféle indulatok munkálnak benne. De az indulatainak alapja, ténye szerintem nagyon lényeges. És ezt nekünk is meg kellett érteni Péterrel kapcsolatban. A hitelesség olyan szempontból is a legfontosabb dolog volt, hogy mi tényleg a saját időnket, pénzünket kockáztattuk ezzel a projekttel, tehát biztosnak kellett lennünk a dolgunkban. Megbeszéltük Claudiával és vele is, hogy mielőtt nagyon elmerülünk, nézzük meg, hogyan működik ez. Kezdjük el, rakjunk bele egy-két hónapot, kísérjük el ide-oda. Aztán eltelt sok hónap, és azt láttuk, hogy szépen formálódik ez az egész, és ő is egyre jobban érti, hogy mit jelent ez a film, mivel jár. Egészen komoly áldozatokat hozott önmaga megmutatásával, főleg a forgatás a vége felé.
Topolánszky Tamás Yvan (Fotó: Leéb Ádám)
Voltak tabuk? Volt olyan, hogy azt mondta, ezt ne vegyétek?
Topolánszky Tamás Yvan: Olyanok voltak, hogy párszor elhangzott teljesen természetes helyzetekben, hogy ezt, vagy azt ne vedd már, légyszi. De ezek komolytalan dolgok voltak, úgy is viszonyultunk hozzájuk.
Sümeghy Claudia: Például, amikor vasalta az ingét.
Topolánszky Tamás Yvan: Igen, erre például azt mondta, hogy „Ne már!”…
És erre mondtátok neki, hogy de már?
Topolánszky Tamás Yvan: Persze, ilyenkor nyilván csipkelődősen összeszólalkoztunk kicsit, de megértette a dolgot, végig értette, hogy nekünk ez a feladatunk.
Olyan akkor nem volt, amit kivágatott, vagy nem engedte, hogy bekerüljön a filmbe?
Topolánszky Tamás Yvan: Nem is lett volna idő rá. Olyan gyors volt az utómunka, olyannyira kapkodós volt bizonyos szempontból, hogy lehetőség se lett volna rá. Olyan volt, amellyel kapcsolatban meg kellett győzni, amivel kapcsolatban nem volt biztos, hogy nem árt a mozgalomnak. Szerintem egyébként olyan szándéka is lett ezzel a filmmel közben, hogy kicsit rámutathasson arra is, hogy normál helyzetben így kéne működnie egy politikusnak. Közel ennyire kellene transzparensnek lennie.
Fotó: Leéb Ádám
Beszéltetek már vele arról, hogy mit szól a filmhez?
Topolánszky Tamás Yvan: Igazából tényleg baromi gyors volt a tempó, ezért időközben vágtam össze egy közel három perces előzetest, hogy legyen egy átfogóbb képe arról, mi készül, hogy milyen hangulatot akarunk nagyjából létrehozni. De nem is csak neki szólt ez, hanem magunknak is, hiszen akkor még bőven benne voltunk a forgatásban. Pont akkor, amikor megmutattuk neki, viszonylag rossz hangulatban csíptük el, de épp ezért volt feltűnő, hogy tetszett neki.
A kész filmre mit mondott?
Topolánszky Tamás Yvan:
Azt gondolom, hogy a kész filmet is szerette, de várható volt, hogy ő ezt nem úgy fogja kifejezni, hogy szerette, vagy nem szerette. És nem is volt a várakozásaink között az, hogy azt lássuk, hogy elsírja magát az ő fókuszán keresztül ábrázolt társadalmi ébredésen. Egyszerűen nem ilyen karakter, és nem is neki készítettük ezt a filmet. Szerintünk ez is tök fontos dolog.
Sümeghy Claudia: Azt mondta, hogy összeállt szerinte, és azt is, hogy szerinte sok kritika nem érheti, mert azért nem csak az egyértelműen jó dolgokat mutattuk meg belőle. Megértette, hogy ez a projekt fontos lehet. Hogy ereje van. És azt is, hogy ez a film valahol jár a magyar embereknek.
The post „Ez az egész most történik, most akartunk róla beszélni, nem egy év múlva” – interjú Topolánszky Tamás Yvannal és Sümeghy Claudiával, a Magyar Péter-film alkotóival first appeared on nlc.
