Eltűnt egy védett kőbányai épület Máriát és Jézust mutató dísze, barbár módon vághatták ki a helyéről

Ha Kőbányára gondolunk, a legtöbbeknek a sörgyártás jut eszébe – nem véletlenül, hiszen a városrész története az elmúlt közel két évszázadban egybeforrt a Dreher névvel, a sokáig párhuzamosan egymás mellett működő, vagy épp egymás helyére betelepülő sörgyárak pedig nem csak ipari épületekkel, de kisebb-nagyobb lakóházakkal is megtöltötték a kerületet.

Ezek közé tartozott a Dreher Antal két fia, Antal és Jenő nevét viselő két, Harmat utcára merőleges ház is, amiket a gyár kereskedelmi és irodaépületét (1941) is jegyző dr. vitéz Kiss Tibor (1899-1972) a háború derekán, 1942-ben álmodott meg.

A szintenként két-két lakást, alagsorában pedig a házmester otthonát rejtő egyemeletes tisztviselőházak saját koruk csinos példái voltak, eredeti zsalugáterei egy részét, illetve építéskori vonalait azonban már csak az Antal-otthon őrzi.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a ház néhány évvel ezelőtt helyi védelmet kapott, a védvonal pedig az alacsony utcai kerítésre is ki lett terjesztve.

Ez végül mégsem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy néhány nappal ezelőtt ne tűnjön el nyom nélkül a bejárat mellett több mint nyolc évtizeden át zavartalanul álló, homokkőből kifaragott, Jézust és Máriát ábrázoló dombormű – mutatott rá a Kőbánya Régen nevű helytörténeti oldal a Facebookon.

A 35 x 45 centiméteres, vörös homokkőből kifaragott műtárgy alkotója nem ismert ugyan, stílusa pedig nem emelte a negyvenes években még tömegével születő hasonló munkák fölé, szokatlan elhelyezése – a hasonló darabok általában házfalakra kerültek –, valamint a házzal együtt értelmezhető várostörténeti jelentősége miatt azonban vitathatatlan, hogy megérdemelte a védelmet. Eltávolítása épp ezért joggal szült aggódó hangokat a városvédők körében, akik közül többen úgy érezték, hogy a dombormű állapota nem indokolta az azonnali restaurálást.

Az első reakciókat tovább súlyosbította, hogy a helyszínen készült fotók szerint a kiemelés nem zajlott szakszerűen, a véső helyett körfűrészre valló íves nyomok miatt pedig többen már a legrosszabbra gondoltak:

A rejtélyre rövidesen aztán részben fény derült, hiszen a Mi Hazánk Mozgalmat 2025 nyarán elhagyó független önkormányzati képviselő, Vékony Csongor Levente február 24-i posztjában bejelentette: 2025-ben képviselőként ő kezdeményezte, hogy újítsák fel „a keresztény domborművet”.

A nem túl egyértelmű írásban úgy fogalmazott:

Az alkotás eltávolítása megtörtént, azonban rossz állapota miatt várhatóan újonnan szükséges elkészíteni az eredeti másolatát, ami reményeim szerint hamarosan, de 2026-ban bizonyosan a helyére kerül.

Ez végső esetben akár azt is jelentheti, hogy a munka a kiemelés közben súlyos sérüléseket szenvedett, az eredeti példány pedig valamilyen formában a kerületi helytörténeti múzeumban landol, szembemenve a védettség lényegével, miszerint az esetleges felújítások során a domborművet eredeti állapotában, eredeti helyén kell megőrizni, eltávolítani, vagy átalakítani pedig tilos.

Az sem egészen világos, hogy miért éppen erre a műre esett a képviselő választása, hiszen a poszt alatti kommentszekcióban csak annyit tett hozzá: ez a munka egy keresztény számára fontos, mivel

ma, amikor mecsetek épülnek és templomokat rombolnak Nyugat-Európában, különösen fontos, hogy megvédjük keresztény hagyományainkat és jelképeinket.

Szerkesztőségünknek adott nyilatkozatában hozzátette: a néhány lépésnyire lévő védett Csősztorony, illetve a szintén védett présház felújításáról hallva fontosnak tartotta, hogy a „keresztényi kapcsolódásra” is kiemelt figyelmet biztosítsanak, hiszen az utóbbi épület előtt álló feszület évtizedekkel korábban eltűnt, így a dombormű a környék utolsó keresztény jelképe.

Vékony azon állításának, miszerint tavaly ő maga kezdeményezte a felújítást, a kerület hivatalos honlapján, a 2025-ös képviselő-testületi ülések meghívóin, a napirend előtti felszólalásokban, valamint a politikustól elhangzott gondolatokat rögzítő honlapon semmi nyoma. A képviselő kérdésünkre adott válaszában azonban elmondta: az ötletét először saját Facebook-oldalán, közel egy évvel ezelőtt jelentette be, majd Somlyódy Csaba alpolgármester segítségével a társasházzal is felvette a kapcsolatot, ami egy lakógyűlésen engedélyt adott a felújításra.

A következő lépést a megfelelő szobrász, illetve módszer megtalálása jelentette. Ezekben a jelek szerint sikerrel jártak, rövidesen azonban kiderült, hogy az alkotás „anyaga és állaga” nem tette lehetővé a felújítást – mondta el lapunknak, a pontos részletekről azonban nem rendelkezett információval, sőt, hozzátette: a folyamatról magáról nem kapott tájékoztatást.

Épp ezért az ügyben szintén illetékes Somlyódyt, valamint Kőbánya Önkormányzatát is megkerestük, válaszokat azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.