Tarjányi Péter: Egy normál pénzszállítási akció nem így néz ki

Magyarország és Ukrajna viszonya 2026. március 5-én minden bizonnyal elérte eddigi mélypontját, miután néhány óra leforgása alatt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a katonáival fenyegette meg Orbán Viktort, a magyar terrorelhárítás pedig lekapcsolt egy ukrán pénzszállító konvojt Magyarország területén – az utóbbi eset kapcsán az ukrán külügyminiszter túszejtéssel és rablással vádolta meg a magyarokat.

Az ügyben egyelőre rengeteg a kérdőjel, és a péntek hajnal óta nyilvánosságra került információk nem egy NAV-rutinellenőrzés képét festik fel.

„Azt tudjuk, hogy többször volt példa ilyen pénzszállításra, a magyar hatóságok nyilván tisztában voltak azzal, hogy ez történik, hiszen az elmondások szerint a szabályokat az ukránok betartották, tehát ezeket a szállítmányokat valószínűleg előre bejelentették” – fogalmazott a 24.hu kérdésére Bartha Dániel, a budapesti székhelyű Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) igazgatója, kül- és biztonságpolitikai szakértője. Az ugyanakkor szerinte is jogos feltevés, hogyha az ukránok állításának megfelelően Ukrajna és Ausztria között történt a tranzitálás, miért az M5-ös autópálya mentén fogták el konvojt, tekintve, hogy az a sztráda nem Ausztria felé vezet. Ugyanakkor Bartha emlékeztetett, hogy az autó nem kötött pályán mozog, és például az M5-ösről is el lehet jutni Bécsbe.

Vele ellentétben Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő úgy fogalmazott lapunknak: szakmai szempontból nem hihető egy ilyenfajta értékszállítmány.

Nem hihető az, hogy ilyen mennyiségű pénz, ilyen mennyiségű arany mozog szárazföldi útvonalon. És ha a műveletet valóban egy volt ukrán titkosszolgálati tábornok felügyelte, nem hinném, hogy ez egy rendben lévő, normális pénzszállítási akció lett volna. Egy normál pénzszállítási akció nem így néz ki. Ebben a műfajban a lehető legritkább az, ha készpénz és arany együtt mozog

– jelentette ki Tarjányi, aki úgy véli, egy válaszlépés körvonalazódásának lehettünk szemtanúi, amit a magyar kormány tett meg, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon Ukrajnára.

„Magyarán, azt jelzi most a magyar kormányzat Kijevnek, hogy »számtalan olyan dolgot tudunk rólatok, amit nem biztos, hogy szeretnétek, hogyha kiteregetnénk«” – tette hozzá.

Fedett titkosszolgálati akció?

Az ukrán konvoj lekapcsolásáról Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter tett bejelentést a hajnali órákban. Magyar részről az első hivatalos közlés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleménye volt, melyben jelezték, hogy pénzmosás gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást. Ám még ezelőtt Orbán Viktor interjút adott a Kossuth Rádiónak, és volt egy elejtett félmondata, miszerint:

Megállítottuk az ukrán benzinszállítást, dízelt sem szállítunk, villamos energiát még igen, és a Magyarországon áthaladó, Ukrajnának fontos dolgokat is le fogjuk állítani.

Az események azóta felgyorsultak: a kormányzat már közölte is, hogy a hét érintett ukrán állampolgárt azonosították, és még ma kiutasítják őket Magyarország területéről.

„Szakmai értelemben ez egy nagyon furcsa lépés, mert, ha valóban pénzmosás gyanúja miatt nyomoznának, ahogy azt a NAV állította, akkor ezeket az embereket nem utasítanák ki, hanem letartóztatásba kerülnének 30–90 napra” – fogalmazott Tarjányi, aki valószínűsíti, hogy nem egy általános, bankok közötti tranzitálás történt csütörtökön, hanem egy fedett titkosszolgálati akció, amiről a magyarok lerántották a leplet.

Véleménye szerint a nyilvánosságra került információk valamilyen titkosszolgálati kifizetésre, vagy olyan fajta feketén szervezett pénzügyi műveletek lebonyolítására mutatnak, melyek szerinte egyébként nem ritkák titkosszolgálati szinten, különösen olyan esetben, mikor az adott ország háborúban áll.

Azt gondolom, hogy Ukrajna egy fedett műveletet hajtott végre, amit Magyarország most megbuktatott. Tette ezt azért, hogy bebizonyítsa és bemutassa: az ukránok olyan tevékenységet folytatnak, ami nincs rendben. Ez jelzés Ukrajna felé, hogy a magyar szolgálatok tudnak rengeteg pénzmozgásukról, amelyek nem biztos, hogy hivatalosak

– jelentette ki a szakértő, emlékeztetve: az ukrán vezetést az elmúlt hónapokban igen súlyos korrupciós vádak érték az Európai Unió és az Egyesült Államok részéről is, ebbe a keretbe illik az, hogy Magyarország azzal a manőverrel él, hogy egy ilyen kétes cselekményre ráirányítja a figyelmet.

Nemzetbiztonsági kockázat?

A magyar külügyminiszter a témával kapcsolatos első megszólalásában egyebek között megfogalmazta azt is, hogy a kormány tudni akarja „esetleg ezt a pénzt itt valaki Magyarországon használja, vagy valakinek az érdekében felhasználják-e itt Magyarországon.” Ez illik abba a hónapok óta épített narratívába, aminek keretében a kormány azzal vádolja a Tisza Pártot, hogy az ukránok finanszírozzák. Orbán Viktor az utóbbi időben többször is nyíltan úgy fogalmazott, hogy erről titkosszolgálati szintű tudásuk van. Ráadásul az elmúlt héttel kezdve a kormány elkezdte arra trenírozni a magyar lakosságot, hogy az áprilisi választás előtt ukrán szabotázs akciókra van kilátás – igaz, ezt a gyanút az energetikai infrastruktúra kapcsán lengették be.

Bartha Dániel szerint alapvetően nem kérdés, hogy egy ilyen akciót végre lehet hajtani pusztán kampánycéllal. Mint fogalmazott: az elmúlt évek tapasztalatai nem arról árulkodnak, hogy a magyar szolgálatok fölött ne lenne politikai kontroll, és adott esetben ne vetnék be azokat nyilvánvaló politikai céllal. Ám, mivel többlettudásunk az üggyel kapcsolatban nincs, így nem ment bele ennek bővebb fejtegetésébe, ahogy Tarjányi sem, bár utóbbi megjegyezte: Szijjártó Péter kijelentéséről valószínűleg sokan asszociálnak a Tisza Párttal kapcsolatban megfogalmazott vádakra.

Nem azt mondom, hogy a külügyminiszter marhaságokat beszél, szakmai szempontból releváns kérdéseket fogalmazott meg, amiket ki kellene vizsgálni, ám, ha ezeket az embereket kiutasítják az országból, akkor ez nem fog menni

– világított rá az ellentmondásra.

Tarjányi Péter azzal azonban nem ért egyet, hogy az eset fényében közelebb kerültünk volna ahhoz, hogy nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva a kormány elhalassza az áprilisi országgyűlési választást. Itt jegyezte meg ugyanakkor, hogy nincsenek túl jó előérzetei azzal kapcsolatban, hogy a választás után közvetlenül mi vár az országra, mert mind a két tábor már most külföldi befolyásolást vél felfedezni az ellenfelénél (a Tisza orosz befolyást a Fidesznél, míg a kormánypárt brüsszeli és ukrán befolyást Magyar Péteréknél). A szakértő szerint ez előre vetíti, hogy bárki nyer is április 12-én, a vesztes nem fogja elfogadni az eredményt a választásba való vélt beavatkozás miatt, ez a mostani pénzszállítós eset ehhez csak újabb muníciót adhat.

Mi lehet az ukrán válaszcsapás?

Tíz hónappal ezelőtt szintén egy péntek reggelen az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy a magyar titkosszolgálathoz köthető ügynökhálózatot buktattak le Kárpátalján, aminek folyományaként két személyt őrizetbe vettek. Az ügy hamar eszkalálódott, és feszült üzengetésbe csapott át a magyar és az ukrán fél között, majd a Terrorelhárítási Központ emberei egy látványos utcai elfogás keretében lekapcsoltak egy korábban diplomataként dolgozó ukrán férfit, akit azonnal kiutasítottak az országból.

Felvetődhet a kérdés, hogy az újabb diplomáciai botrány keretében lehet-e számítani hasonlóan gyors és arányos ukrán válaszlépésre. Tarjányi szerint az arányos válaszreakció egyértelműen az lenne, ha a csütörtökihez hasonló, magyarokhoz köthető pénzzel vagy korrupcióval kapcsolatos ügyletet lepleznének le az ukránok. Azt ugyanakkor

teljes mértékben kizárja, hogy bármiféle fegyveres reakció érkezzen Kijevből.

Bartha Dániel is hasonlóan gondolkodik, emlékeztetve arra, hogy például az OTP Banknak komoly érdekeltségei vannak Ukrajnában, így Kijevnek egészen tág a mozgástere azt illetően, hogy miként tudna visszavágni a csütörtöki akcióért.

De abban is biztos vagyok, hogy az ukrán reakciót újabb magyar reakció követi majd. Az látható, hogy a magyar kormány érdekelt abban, hogy folyamatos eszkaláció legyen az ukránokkal, még annak árán is, hogy ezzel egyébként veszélyezteti a magyar nemzetbiztonságot

– fogalmazott.

Nem jó szomszédi viszony

Zelenszkij minapi, Orbánnak címzett fenyegetése kapcsán az a nem mindennapi helyzet is előállt, hogy egy konfliktusban Magyar Péter inkább a magyar kormányfő oldalára állt. Azt ugyan nem lehet állítani, hogy a Tisza Párt elnöke beállt volna Orbán mögé, de egyértelműen megüzente Zelenszkijnek, hogy egyetlen állami vezető sem fenyegethet egyetlen magyar állampolgárt sem, és ebbe a körbe Orbán is beletartozik.

Mindez azt is előrejelezheti, hogyha távozik is az Orbán-kormány a választás után, nem feltétlenül lesz jobb a viszony Ukrajna és Magyarország között. Tarjányi Péter Magyar megnyilatkozásaiból nem azt olvassa ki, hogy a Tisza Párt elnöke feltétlenül nyitni szeretne Kijev felé.

Tudomásul kellene venni viszont, hogy Ukrajnával másként kellene kommunikálni, mert Ukrajna háborúban áll, és más reakciókat ad bizonyos lépésekre. Ha egy ilyen nemzetet piszkálunk, kaphatunk egy olyan választ is, amit nem teszünk zsebre. Hangsúlyozom, nem fegyveres támadásra gondolok, gyakorlatilag zéró esélyét látom annak, hogy Ukrajna fegyverrel támadjon Magyarországra. De ne felejtsük el, hogy nagy valószínűséggel az ukránok robbantották fel az az Északi-Áramlatot is

– fogalmazott ezzel kapcsolatban Tarjányi, aki üdvözítőnek tartaná, ha a két ország kapcsolatát rendezni lehetne, de a vezető politikusok kommunikációját elnézve nem optimista ebben az ügyben.

Ahogy Bartha Dániel sem, aki leszögezi, szerinte az ukránok stratégiája is alapvetően rossz ebben a témában, bár nyilvánvalóan az okaik is meg vannak arra, hogy így állnak Magyarországhoz. Bartha sem látja maga előtt azt, hogy esetleges megválasztása esetén Magyar Péter első teendői között szerepelne, hogy rendezze az ország kapcsolatát Kijevvel, ebből kifolyólag egy áprilisi kormányváltás esetén is csak lassú enyhülést tud elképzelni a két ország viszonyában.

Már csak azért is, mert a magyar társadalmat kitartó és következetes munkával és hatalmas állami pénzből finanszírozott kampányokkal sikerült teljesen ukránellenessé hergelni. Ma a magyar lakosság döntő többsége ukránellenes, és az egyik legmegbízhatatlanabb népként tekint az ukránra. Ezt visszafordítani nem lehet rövid távon, így ebben a kérdésben a Tiszának sem lenne túlságosan nagy mozgástere

– fogalmazott a szakértő, megvilágítva: mennyire lehetnek népszerűek a magyar társadalom körében az ukránbarátabb intézkedések – függetlenül attól, hogy ki lesz az ország miniszterelnöke a következő négy évben.

A csütörtöki elfogással kapcsolatos ügyben kerestük korábban az ORFK-t, a BRFK-t, a külügyi tárcát, a budapesti ukrán nagykövetséget, a TEK-et, illetve az osztrák Raiffeisen Bankot is. Utóbbi két helyről érkezett azóta választ:

• A TEK a NAV-hoz irányított a kérdéseinkkel, mely azóta is hallgat.
• A Raiffeisen Bank pedig – ahova az ukrán külügy állítása szerint a pénzt vitték volna csütörtökön – azt közölte a 24.hu-val: „A Raiffeisen Bank Internationalt nem érinti a jelenlegi helyzet. Az osztrák banktitokra vonatkozó törvények miatt az RBI nem hozhat nyilvánosságra semmilyen információt az ügyfélkapcsolatokkal kapcsolatban.”