Úgy beszélgetnek ezek az állatok, mint az emberek
Egy friss tanulmány segíthet jobban megérteni a nagy ámbráscetek lenyűgöző kommunikációját – írja az IFLScience. Az elmúlt években a szakemberek jelentős áttöréseket értek el a cetfélék nyelvének vizsgálatában, úgy tűnik, egyes fajaik megpróbálnak velünk, emberekkel is szóba elegyedni, és bizonyos szakértőknek már sikerült is kommunikálniuk velük.
Az új eredmények alapján az ámbráscetek hozzánk hasonlóan alkotnak egy és dupla magánhangzós „szótagokat,” hasonlóan, mint a magyar nyelvben az utó és autó esetében. Utóbbi szóban úgynevezett diftongus, vagyis kettőshangzó szerepel, ami arra utal, hogy a magánhangzókat kombinálva ejtjük ki.
Az, hogy a bálnák is használnak diftongusszerű struktúrákat,
„Ez a felfedezés teljesen új fejezetet nyit az ámbráscetek kommunikációjának megértésében” – mondta David Gruber, a Project CETI alapítója és elnöke.
Az állati kommunikáció vizsgálata nagyon nehéz, még a legmodernebb eszközök mellett is problémát jelent, hogy a Homo sapiens kommunikációjának elfogultságával közelítjük meg a témát. A bálnák hangjeleinek dekódolására létrehozott Project CETI szerint csapatának most sikerült megoldania ezt a problémát.
Az egyik kihívást az jelenti, hogy a mi beszédünk a hangszálak révén jön létre, ezek pedig sokkal gyorsabban rezegnek, mint a cetfélék hangképző ajkai. Amennyiben tehát meg akarjuk érteni a nyelvüket, lassítanunk kell a tempón.
Miután a CETI szakemberei felismerték ezt, észrevették, hogy az ámbráscetek hangjaiban olyan egyértelmű minták vannak, hogy azokat emberi betűkkel le lehet írni. Ezek a magánhangzóra emlékeztető hangok valójában kattintások voltak, az „a” és „i” hangokhoz hasonló frekvenciaváltozásokkal hangsúlyozták őket, és érdekes módon diftongusszerű hangképzés is társult hozzájuk.
A friss eredmények alapján ezen élőlények kommunikációja sokkal bonyolultabb a vártnál, és meglepően sok közös vonást mutat a mi beszédünkkel. A felfedezés segíthet jobban megérteni, hogy miként alakulnak ki a beszéd szerkezeti elemei az állatoknál.
„Nyelvészeti szempontból érdekes az emberi magánhangzórendszerhez való hasonlóság” – nyilatkozta Gašper Beguš, a Project CETI nyelvészeti vezetője.
A következetes magánhangzó- és diftongusszerű minták jelenléte olyan fonetikai komplexitásra utal, amelyet korábban csak az emberre jellemzőnek tartottunk.
Ez egy lépés afelé, hogy megértsük, vajon a nyelv építőelemei az állatok körében univerzálisabbak-e, mint gondoltuk” – emelte ki.
